„Én írónak készültem, semmi másnak!”
/Krúdy Gyula/

Hosszú évek óta minden május második csütörtökjén megemlékező műsor hangzik el a Kéhli Vendéglő Krúdy szobájában, ahol nagy írónk a múlt század húszas-harmincas éveiben sok órát töltött. Most is, mint eddig mindig, először koszorút helyeztek el a ház falán, ahol Krúdy Gyula utolsó három esztendejében élt,- s ahová az emlékezés virágait helyezték el.

 

kehli1

A Kéhli vendéglő nagyterme ezentúl Krúdy Terem lesz

A Tóth József faszobrász által készített „Krúdy Terem” betűi kerültek az emlékhely bejárata fölé, amelyeket a művész körtefából faragott ki. A szép munka dicséretet érdemel. Ide tértek vissza az emlékezők.
A műsor első részét Kanizsa József, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára nyitotta meg, majd a Kéhli egyik tulajdonosa, ifj. Cecei-Horváth Tibor kedves szavakkal köszöntötte a megjelenteket: „Öröm, hogy van egy fal, ahol festmények, képek őrzik Krúdy szellemiségét. Külön öröm, hogy az Irodalmi Kör olyan szép, nívós délutánokat szervez e falak közé. Köszönet érte.”

 

kehli2

Ifj. Cecei Horváth Tibor, a Kéhli Vendéglő társtulajdonosa a “teremkeresztelő” után megnyitja a Krúdy emlékestet

Ezután került sor a kitüntetések átadására. Krúdy ezüstérmet kapott Z. Urbán Aladár, a Szlovák Palóctársaság elnöke Szécsénykovácsiból, ahonnét a Krúdy család származik. Bronzérmet vehetett át ifj. Zila László, a Zila Étterem és Krisztina Cukrászda ügyvezető igazgatója a XVIII. kerületből. Havonta náluk rendezi meg a kiállításait a Krúdy Kör. Szintén bronzérmet nyújtottak át Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművésznek, majd díszoklevelek, emléklapok, tiszteletbeli, pártoló és rendes tagsági lapok kerültek átadásra.

A műsor második részében Király Lajos elnök vette át a szót. Bemutatta az először szereplő Sz. Kovács Pétert, aki a Szindbád c. novellákból írt egy „Szindbád adaptációt”, s amelyet Király Lajos, Hoffmann Katalin és Tárkányi Imre adtak elő. A kis előadás gyakran mosolyt csalt az arcokra. Közben Tálas Ernő operaénekes dalokat énekelt: Befordultam a konyhára, a Volga dalt, majd végül egy nápolyi dalt adott elő. Németh Nyiba Sándor a Messiás és Kaptál egy esélyt című verseit gitárkísérettel szólaltatta meg.

 

kehli3

Király Lajos és Tárkányi Imre Sz. Kovács Péter Krúdy Gyula Szindbád
novelláiból készített színmű-adaptációjából olvas fel

Egy keveset magáról Krúdyról is! Az Ő álomvilága a ködös-komótos magyar próza világa, ő a próza egyik megújítója. Az elmúlt szép időket vetíti elénk írásaiban finom ízléssel, az emberek dolgaival, erkölcseivel, tempójával, ami már rég a múlté. Az életet írta meg romantikus képzelőerővel, hol férfias melankóliával, hol iróniával, dús fantáziával a nagy álmodozó. „Figyelt arra a legbensőbb hangra, zengő hangra, amely csak Neki szólt, csak Ő hallott. Ha beszélt, a magyar nyelv minden szépsége csillogott szavaiban: a kedély, a szív és a humor egyaránt. Ez csodálatos világ, a Te írásaid világa, amit a köznapból boszorkánymester módjára bűvölsz emberek elé, akik benne, vagy mellette élve és látva, mégsem látják meg Nélküled” –írta Tersánszky Józsi Jenő a művészetéről.

Krúdy számára minden élmény volt. Valóságos mély kút, az egész világ egy nagy tükör, amely az Ő szép szenvedő szívének képét sugározta. Mindent látni akart és mindent leírni.

 

kehli4

Hoffmann Katalin és Király Lajos Sz. Kovács Péter Krúdy Gyula Szindbád novelláiból készített színmű-adaptációjából olvas fel

„Ő mindig mesélt… A múltat mindig a jelenen keresztül érzi át…régi portrékat fest, színt, ecsetet a mától lop, és széles vonásokkal modern merész színrakással pingálja” – emlékezik róla Kosztolányi Dezső. Milyen igaza volt!

Az irodalmi közvélemény Krúdyt irányzatokhoz nem tartozó, és a múlt emlékeit érző és idéző álmokat, illúziókat kergető egyéniségnek tartotta, aki fájdalmas emlékezéssel, önvallomással rótta lila tintával írt betűit. Ezekből a z írásokból sajátos hangulat árad, nosztalgikus vagy különös álomvilág bontakozik ki, amit a szívünkbe varázsol. Különösen a Szindbád írásaiban érte el ez csúcspontját. Szindbád az irodalom legismertebb darabja: örökéletű, több mint 20 év alatt közel 100 Szindbád történetet írt.

 

kehli5

Krúdy Gyula mellszobra a Kéhli vendéglő közelében

Márai Sándor így méltatta: ”Megdöbbentően tudatos író volt. Tudta, hogy az irodalom mindenek fölött égi üzenet. S éppen ez az író, aki talán minden kortársánál többet, kegyetlenebbet, megbízhatóbbat tudott az emberi élet valóságáról… megszólal, és csend lesz szava nyomán. Az élet zsivaja elhal. Valahol magyarul beszélnek: egy nő halkan mond valamit, egy utcát látunk, a tücsök zenéjét halljuk. Egy férfi felel; s megkezdődik a varázslat. Üljünk csendesen, figyeljünk.”
Könyveinek minden oldalán érezzük a titkos áramot, amely elvarázsolja az olvasót, mert ezek a sorok színtiszták, időtlenek az irodalomban.

„Elporzott hát ama postakocsi,
a jó emlékezés uszályán.-
Ám ott, az álmok és Óbuda lankáján
Szindbád a porba még jeleket ír…”

Krúdy Gyula Szindbád jelmezébe bújva írta a következőket:
„Talán mindenütt voltam. Bálban és temetésen. Erdőben és vízparton. Bűnben és erényben. Sokat utaztam. Most elfáradtam…”
Olvassuk könyveit, mert a könyvei mindig halk, csöndes és szelíden béketűrőek. Ma így gondoltunk nagy írónkra: Krúdy Gyulára.

 

Fenyves Mária Annunziata

 

 

 

Hozzászólások