Igó Aladár a sokak által ismert gömöri alkotó, a palóc népi hagyományok őrzője. Életét egyfajta alázat jellemezte, miközben fűtötte az adni akarás vágya. Alkotásai a múlt és jelen üzenetei a jövő számára.

igo aladar

1931-ben született Hanván, itt rendezték első kiállítását 1947-ben. Tompa Mihály költő halálának 100. évfordulóján, 1968-ban nyílt önálló kiállítása. 2011-ben avatták föl szülőfalujában azt az emlékparkot, amelyben köztéri alkotásai kaptak helyet. 1999-ben a Duna Televízió bemutatta az „Igó Aladár művészete” című portréfilmet, amely által megismerhettük a művész életútját, a festmények, fafaragások születésének titkát.

Gyermekkorától rajzolt, festett, faragott. Eszközei mindig kéznél voltak, magánál hordta azokat, hiszen ha szívéből kiindult az érzés, agyában fészket rakott a gondolat, munkára lendült keze. Az alkotás folyamatáról eképp nyilatkozott: ”Ránézek a fára, megvan a témája. A témát fölrajzolom, ebből indulok ki. Szívből indul, aztán a fejbe, majd a kézbe. A kedvenc téma csak jön.”

 

Tompa Mihály emlékére

Alkotásai a természettel együtt lélegző ember életének lenyomatai, bemutatják a régi korok mindennapjait, a természet megkapó szépségét, a népi élet mozzanatait. Gyönyörűen megfestette a tájat, kőbe, fába véste a szíve diktálta gondolatait.

A legszebb magyar hagyományokat ápoló művészi munkája elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést 2004. augusztus 20-án kapta meg a Magyar Köztársaság akkori elnökétől, Mádl Ferenctől.

A szoborparkból

Hanván szoborpark őrzi munkásságát. Kiállítótermet, emlékszobát nyitottak szülőfalujában, ahol az alkotásaiból nyílt állandó kiállítás tekinthető meg. Itt, e méltó helyen emlékeznek meg Hanva híres szülötteiről. A teljesség igénye nélkül íme néhány gömöri híresség:

Tompa Mihály költő, református lelkész, Soldos Emília (Tompa felesége), László Géza színművész, Majoros Ernő grafikus, Igó Aladár népi fafaragó, Tóth Elemér költő, író, műfordító. Az emlékszoba létrejötte Juhász István helyi vállalkozónak köszönhető, akit a magyar kultúra ápolásáért a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntettek ki.

Millenniumi kopjafa

A gömöri népi fafaragó, Igó Aladár 85 éves korában hunyt el 2016. november 14-én. Öt évvel a halála után szobrot állítottak a művész tiszteletére szülőfalujában, Hanván. A posztumusz Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett alkotó mellszobrának talapzatán az önmagát így aposztrofáló művész szavai olvashatóak: Őstehetség, aki „A Sajó-parton végezte az akadémiát.” Szobrát a tavaly novemberben elhunyt Európa-díjas Stefán Pelikán készítette.

   

Kazinczy Gábor dombormű és Kazinczy Gábor emléktábla – Bánfalva, barokk kastély

Íme néhány alkotása és annak leírása:

  • Millenniumi kopjafa, melynek motívumai: Turulmadár, amint a Nagy-Magyarország térképe felett száll – Szent István koronája – Bánréve településcímere. (Az alkotás a Bánréve Községháza előtti téren látható.)
  • Kazinczy Gábor-dombormű: Kazinczy Gábor író, politikus, aki 1850-től 1864-ig volt a bánfalvi barokk kastély lakója. Az író születésének 175., halálának 130. évfordulójára készült a mészkődombormű és az alatta lévő márvány emléktábla. Mindkettő Igó Aladár munkája.
  • Az 1848-49-es emlékmű nevet viselő alkotás Bánhorvátiban a Platthy-kastély és a református templom közötti téren található. A négyoszlopos emlékmű két szélén a szabadságharc dátuma látható, középen a Kossuth-címer, valamint az IN MEMORIAM felirat, míg középen a nemzetőrök sisakja és fegyverzete.
  • Czinka Panna mellszobra Sajógömör (Szlovákia) – Sajógömörön született virtuóz cigányzenész, cigányprímás. A nagyapja és az apja II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvarának muzsikusa volt. Czinka Panna nevét Jókai Mór is megemlíti a Szeretve mind a vérpadig című híres regényében. Rákóczi idején kuruc egyenruhában terjesztette a kurucdalokat Európa-szerte. Férjével és annak két testvérével ő alapította meg az első híressé vált cigányzenekart.

Czinka Panna mellszobra

Igó Aladár élete végéig festett, faragott. Lelke mindig ott él alkotásaiban. Az a tisztelet, amit környezetének nyújtott, őt magát, az égiek társaságából figyelő hűséges hagyományőrzőt is övezi.
 
Orosz Margit

A szerző korábbi cikke

 

Hozzászólások