A népi írók örökségét ápoló, Dunaharaszti székhellyel mûködõ Nap Alapítvány gondozásában közzétett százhetven és egynéhány oldalra terjedõ kötet a szokásos módon indul: az elején a felelõs kiadó, Maczó János elõszava, a szerkesztõ bevezetõje és az életutat áttekintõ emlékbeszéde (precízebben: szoboravató beszéde) olvasható.

Ebbõl idézünk: „Czine Mihály tevékenységének megnevezésére az a találó – ha nem a legtalálóbb – megjelölés, hogy tanár úr! Református néptanítói oklevéllel került az Eötvös Kollégiumba, magyartanári diplomával egyetemi tanárként mûködött egy emberöltõn át, s közben bibliai, prédikátori lelkülettel járta az országot, és tanárává lett nemzedékének – szép kifejezéssel –, az egész magyar nemzetünknek.”

Ezután az alcímhez – Levelek, bibliák, közlemények – igazodóan a közölt anyag három részre tagolódik. Az elsõ szerkezeti egység forrásközlés: Ötvös László és Czine Mihály egymáshoz intézett leveleit (fénymásolatban és nyomtatott átiratban) tartalmazza. Ehhez szervesen csatlakozik az irodalmár három dedikációja (szintén fotokópiában), továbbá a gyászjelentés másolata és egy, a gyászban fogant költemény (kéziratban is).

A második rész a Czine Mihály és a Biblia címet viseli, amely pontosan kifejezi, mirõl olvashatunk benne. A harmadik blokkban több és többféle írás található: Czine Mihály szép és terjedelmes tanulmánya a felvidéki Gyõry Dezsõrõl, egy utószava a népiesek és a szeghalmi gimnázium kapcsolatáról, egy, még 1969-ben keletkezett esszéje a népi irodalomról.

Ízelítõül innen is célszerû néhány sort ide illeszteni: „A népi irodalom a korabeli magyar társadalom valamennyi problémájának a megoldására programot akart adni. A népi irodalom világnézete, elképzelése társadalomról, történelemrõl és irodalomról mindmáig heves vitákra adott módot. Rokonították a múlt századi orosz narodnyikok mozgalmával és a kispolgári szocialista irányokkal, mondták a két világháború közti idõ legjelentõsebb szellemi mozgalmának, s kispolgári, harmadikutas, nacionalista áramlatnak is.

Megnyugtató értékelése máig sincs a mozgalomnak.” Rögtön tegyük hozzá: a vita az eltelt közel negyven évben sem jutott nyugvópontra, meditálhatunk rajta mi is. Végül az emlékezés jegyében néhány rövidebb szöveg következik (köztük Ötvös László és az özvegy levélváltása). Ráadásul életrajzi kronológia és egy erõsen válogatott irodalomjegyzék zárja az összeállítást.

Ötvös László összeállítóként, szerkesztõként a kiváló és népszerû irodalomtörténész, református egyházkerületi fõgondnok emberi és eszmei nagyságának állít emléket. Könyve egy barátság dokumentuma, és egyben kordokumentum is. Fontos adalék a népi írók mozgalmának szellemi utóéletéhez, a Népi Írók Baráti Társasága tevékenységéhez.

Közelebb visz Czine Mihály vonzó, varázsos egyéniségének megértéséhez, egy gondolkodó értelmiségi és a református teológia, a református egyház viszonyának elemzéséhez. Jó szívvel ajánlom a könyvtáros kolleginák és kollégák figyelmébe.

Bényei Miklós – Czine Mihály népközelben : Levelek, bibliák, közlemények / írta és s z e r k e s z t e t t e: Ö t v ö s   L á s z l ó. – [Dunaharaszti] : Nap Alapítvány, 2006[!2007]. – 174 p. ; 20 cm. – ISBN 963-00-9692-7

Hozzászólások