1730-ban megházasodott, és a házasságából három gyermeke született. Nyomdája adta ki a Pennsylvania Gazette gyarmati újságot, és a különösen népszerű Poor Richard’s Almanac kalendáriumsorozatot.

1748-tól felhagyott a nyomdai munkával és teljes idejét tudományos tevékenységének szentelte. Az egyik első tudós volt, aki az elektromosságot tanulmányozta. Híres sárkánykísérletével bebizonyította, hogy a villám elektromos kisülés. Nevéhez fűződik a villámhárító feltalálása. Más találmányai is voltak, mint például a bifokális szemüveg és a Franklin kályha.

Politikusként óriási szerepe volt az USA létrejöttében. Már 1754-ben felvetette a tizenhárom gyarmat egyesülésének fontosságát. Amikor az amerikai szabadságharc megkezdődött, 1775-ben tagja volt a Kontinentális Kongresszusnak, és részt vett az 1776-os Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazásában. Ez nyilvánította a 13 gyarmatot független államszövetséggé.

70 éves korában Párizsba utazott, hogy francia katonai segítséget szerezzen. A francia fővárosban óriási népszerűségnek örvendett, és 1778-ban sikerült elérnie, hogy a franciák hivatalos szövetséget kötöttek az amerikaiakkal. A francia sereg megjelenése Amerikában döntő hatással volt a háború kimenetelére. Franklin részt vett a Nagy-Britanniával való béketárgyalásokon, és az 1783-as versailles-i béke elismerte az USA függetlenségét.

Benjamin Franklin 1785-ben visszatért Amerikába, és nagy szerepe volt abban, hogy 1787-ben sikerült elfogadni az Egyesült Államok alkotmányát.

Az idős tudós és államférfi 84 éves korában, 1790. április 17-én halt meg Philadelphiában. Temetésén 20.000 ember vett részt. A Christ Church temetőben nyugszik szeretett felesége mellett.

Weninger Endre

Hozzászólások