Nagyon népszerű volt a Madagaszkár című animációs film a gyerekek és a felnőttek között egyaránt. Így felvetődik a kérdés, vajon milyen is az igazi Madagaszkár.

madagaszkar05

Nos, Madagaszkár egy sziget, méghozzá a negyedik legnagyobb a Földön, majd 600 ezer négyzetkilométer a területe. Az afrikai kontinensről szakadt le mintegy 50 millió éve.  A kontinenstől a Mozambiki csatorna választja el, míg kelet felől az Indiai-óceán határolja. Önálló köztársaság, népessége meghaladja a 16 millió főt, melynek 99%-a a Malagas népcsoporthoz tartozik. Fővárosa Antananarivo, melyet a helyiek csak Tanának neveznek. A szigetet maláj törzsek népesítették be, majd felfedezték és gyarmatosították a portugálok, később a franciák. 1960-ban lett független. Természeti kincsekben gazdag, de az ország szegény, így azokat nem bányásszák ki. Pedig híres drágaköveiről. A mezőgazdasága jelentős, elsősorban trópusi növényeket és gyümölcsöket termesztenek, főként vaníliát, kávét, fűszereket. Területének mindössze 7%-át művelik meg. Ennek köszönhetően természeti értékei még ma is érintetlenek.

madagaszkar07

A sziget turzásokkal, lagúnákkal tűzdelt. Az Indiai-óceán felől nagy kiterjedésű őserdők húzódnak észak-déli irányban. Itt az óceán felől érkező felhőkből sok első esik. A folyók bővizűek. A Parti síkságból hirtelen szökik a magasba a kialudt vulkáni kúpokkal tarkított szavannás központi fennsík, mely a sziget középső részén húzódik észak-déli irányban. Nyugat felé fokozatosan megy át szurdokszerű völgyekkel szabdalt középhegységi tájba. A nyugati part mentén sivatagos-félsivatagos táj terül el, mivel ez a vidék kevés esőt kap. Legmagasabb pontja Maromokotro, 2876 m.

madagaszkar1

A sziget, mivel több millió éve elkülönült Afrikától, sajátos flórával és faunával rendelkezik. Sok az endemikus faj, amely csak itt, Madagaszkáron fordul elő. Nagy ragadozók nem jutottak el a szigetre. Az egyetlen csúcsragadozó egy cibetmacska-féle, a Fossza. A fossza egész teste 1,5 m hosszú, ebből 68 cm esik a farkára. Nagyon alacsony termetű állat, lábai mintegy 15 cm magasak. Bundája rövid, tömött, kissé durva, barna színű, felül sötétebb árnyalattal. Füle kívül-belül világos, szeme szürkés-zöldes, a házi macskáéra emlékeztet. Madagaszkáron általánosan elterjedt. A helyiek vadásszák és eszik is a húsát. A fossza jól mászik fára, madarakat és félmajmokat zsákmányol.

madagaszkar2

A sziget igazán híres a félmajmokról. Így az Indrikről, a makikról is. Ezek jó része csak itt fordul elő. A nevesebb makik közé tartozik a kelet-madagaszkári vari, nagysága egy méternél is több. Dús fehér bundája van, melyet fekete részek díszítenek. Több változatban is előfordul, például a vörös vari. Másik nevezetes állata a szigetnek a vézna ujjú maki. Körülbelül macska nagyságú, aránylag nagy és bozontos farka van. Végtagjai nem egyformák. Első mancsának középső ujja elvékonyodott, ezzel kotorja ki a fák kérge alól a lárvákat, a fő táplálékát.

Madagaszkár legismertebb állatai a szifakák. Nappali állatok, szép tarkán színezettek. Nemcsak az erdőségekben tartózkodnak, hanem a síkságokon és száraz területen is előfordulnak. Leveleket, gyümölcsöket, virágokat fogyasztanak. A bennszülöttek szent állatnak tartják.

madagaszkar3

Az emlősökön túl a sziget nevezetes kaméleonjairól, melyek minden méretben és formában elterjedtek. Madagaszkáron él a Föld kaméleonjainak a többsége. Ezek közül számos csak itt őshonos. Az egyik legelterjedtebb a párduc-kaméleon, mely szép világoskék-sötétzöld színekben pompázik. Hossza a fél métert is elérheti. Az óriás kaméleon Madagaszkáron őshonos, hossza elérheti az 1 métert is. A kaméleonok rovarokkal táplálkoznak, melyeket hosszú ragadós nyelvükkel ejtenek el.

Ezeken az állatokon kívül számos madár, közöttük a különleges és színpompás gyümölcsgalambok is előfordulnak a szigeten. Ezek a többi környező szigeteken is megtalálhatóak. Madagaszkáron is költenek. Fő zsákmányai a fosszának. A folyókban, tavakban, lagúnákban kajmánok is élnek. A helyi lakosság szentként tiszteli őket.

madagaszkar6

Madagaszkár egy nagyon különleges helye a földnek, ám sajnos a civilizáció fenyegeti. Egyre több erdőt irtanak ki, ezáltal veszélybe kerülnek az őshonos állatok élőhelyei. A Föld egyik olyan területe, mely nagyon fontos jelentőséggel bír, hiszen ha azok az állatok, melyek csak itt élnek, kipusztulnak, akkor elvesznek örökre. Különösen védendő értékei a félmajmok, melyeknek ez a sziget az egyedüli őshazája.

Dr. Garzó László

Hozzászólások