Még 1910-ben történt, hogy Wegener egy világtérképet lapozva felfigyelt arra, hogy mennyire hasonlít Dél-Amerika és Afrika alakja. Csakhamar észrevette, ha a két földrészt egymáshoz közelíti, Dél-Amerika északkeleti partja majdnem pontosan beleilleszkedik a Guineiai-öbölbe és a két világrész egységes egészet alkot.

 

kontinensek9

 

Wegenernek 1911 őszén egy azzal az őslénytani tanulmánnyal foglalkozó könyv került a kezébe, hogy miként magyarázható meg Afrika és Brazília őslénykövületeinek hasonlósága. Wegener tovább kutatott és számos földtörténeti bizonyítékot talált arra, hogy valaha ez a két földrész egységes egészet alkotott. Wegenert korának tudósai őrültnek tartották, mivel elképzelhetetlennek gondolták azt, hogy a kontinensek mozogjanak. Azonban ennek ellenére új tudományág született, a lemeztektonika. De mi az igazság?

 

kontinensek10

 

Nos, ma már senki sem vonja kétségbe, hogy a kontinensek mozognak a Föld felszínén. Tudjuk, hogy melyik milyen irányban és sebességgel. Ez még szemmel is látható, például a Szent András törésvonalnál, ahol az Észak-Amerikai kőzetlemez és a Csendes –óceáni kőzetlemez mozdul el. Az évtizedek alatt a táj elemei, a folyóvölgyek vagy a kerítésoszlopok világosan kirajzolják az irányt. A kérdés, hogy hogyan lehetséges?

A sugara 6371 km. Felépítése meglehetősen bonyolult, de a legegyszerűbben a kéregre, mely átlagosan 30 km vastag, az óceánok alatt vékonyabb, a szárazföldeknél akár 60 km is lehet. A köpenyre, mely 2870 km vastag és folyékony, a külső magra, mely olvadt és a belső magra, mely szilárd, tagolható. A mag főként vasból és nikkelből áll, és körülbelül akkora, mint a Hold, mintegy 3471 km nagyságú. A magban rengeteg radioaktív urán és tórium halmozódott fel. Ez a hő tartja olvadtan és forrón. A köpenyben konvekciós áramlások haladnak.

 

kontinensek1

 

A forró olvadt anyag a kéreg felé emelkedik, ott oldalirányban szétterül, és visszabukik. Lényegében az a konvekciós áramlás mozgatja a kőzetlemezeket, melyek magukon hordják a szárazföldeket és az óceánokat. A bolygót 8 nagy és számos kiesebb kőzetlemez alkotja. Ezek mozognak, szétsodródnak, ütköznek. Ahol ütköznek, ott hegyláncok gyűrődnek fel. Ez egyedülálló a Naprendszerben, mert sem a Marson, sem a Vénuszon nincs lemeztektonika. A Mars túl kicsi, a Vénuszon pedig nincs víz, mely eddig még nem tisztázott szerepet játszhat a folyamatban.

Most pedig induljunk a múltba, hogy milyen volt a szárazföldek és óceánok alakja. Mert a múltban egészen máshogy nézett ki bolygónk arca. A legkorábbi időszak, mely esetben rekonstruálni tudjuk a kontinensek elhelyezkedését, az mintegy 650-700 millió évvel ezelőtt a kambrium. A felső kambriumban Rodinia ősi kontinense kezdett feldarabolódni. A déli sarkon torlódott össze Nyugat-Afrika, Amazónia, Észak-Amerika, Alaszka és Szibéria. Tőle északra Kongó, Antarktisz, India, Ausztrália, Arábia, Dél-Kína darabjai alkottak egységes kontinenst. A Panthalassza-óceán és a Pánafrikai-óceán uralta a bolygót.

 

kontinensek4

 

Feltűnhet, hogy a ma ismert kontinensek egészen másként néztek ki a múltban, főként az szembeöltő, hogy a ma egységes részek régebben darabokban voltak. A szárazföldek partvonala is más, mivel az óceánok szintje hol emelkedett, hol süllyedt. A fenti időszakban hatalmas jégkorszak volt.

A korai kambriumban az Egyenlítő mentén a hatalmas Gondvanna föld terült el, amely a mai Afrika, Dél-Amerika, Dél-Európa, Közép-Kelet, India, Ausztrália és Antarktisz részeit tartalmazta. Találunk még ezen kívül négy kisebb földrészt, melyek a mai Európának, Szibériának, Kínának és Észak-Amerikának (Laurencia) felelnek meg. Ezeket az Iapetus-óceán választotta el. Az éghajlat ekkor melegebb volt, mint napjainkban. A jégkorszak már véget ért. A korai ordovíciumban (438 millió éve) megemelkedett a tengerek szintje, a kontinensek peremén korallzátonyok virágoztak.

 

kontinensek7

 

A devon időszakban, mintegy 360 millió éve jelentős változások történtek a Föld arcán. Európa, Észak-Amerika és Grönland nagy része északi szuperkontinenssé, Laurázsiává kapcsolódott össze. Az ütközések ereje hozta létre az Amerika Keleti és Európa nyugati felének röghegységeit. A folyók deltái sok törmeléket hordtak a tengerekbe, óriási mocsaras deltavidékek alakultak ki.

 

kontinensek5

 

Az alsó karbon korban 350 millió éve a Gondwanna őskontinens a déli sark körül helyezkedett el, míg Laurázsia közeledett felé. A közöttük lévő tenger összezáródott és megkezdődött a Pangea szuperkontinens kialakulása, melybe a Tethys óceán ékelődött be.

 

kontinensek8

 

A Föld a felső jurában, mintegy 150 millió éve, ismét változás előtt állt. Az addig egyetlen szuperkontinens a Pangea kezdett széttöredezni. Északon Laurázsiára, délen Gondvannára. Majd Laurázisa és Gondwanna is széttört, ahogy megszületett az Atlanti-óceán. Így alakult ki Afrika, Észak és Dél-Amerika. Antarktisz, India. Ausztrália ekkor még délen Afrikához kapcsolódott. Afrikában ekkor a Szahara mocsaras buja terület volt, melyet folyók szeltek át.

 

kontinensek6

 

65 millió éve már kezdett kirajzolódni a Föld mai arca. Az Atlanti óceán egyre szélesebbre tágult India és Ausztrália leszakadt Afrikáról és észak felé mozdult el.

 

kontinensek3

 

A miocén korban mintegy 25 millió éve kezdett kialakulni az Andok, illetve India nekiütközött Ázsiának és megkezdődött a nagy hegységképződés, a Himalája kialakulása. Ekkor már a Föld arculata nagyon kezdett a maira hasonlítani.

A Földrészek mozgása ma is tart. Afrika Európa felé mozdul el, így a jövőben teljesen eltűnik a Földközi tenger. Afrika maga pedig a Kelet- Afrikai árok mentén kettéhasad mintegy 50 millió év múlva új óceán születik. Ausztrália tovább mozog észak felé, mint ahogy India is. Így a Himalája még magasabb lesz. Amerika tovább távolodik, tovább szélesedik az Atlanti-óceán.

 

kontinensek2

 

Ha modellezzük a kontinensek mozgását, akkor a jövőben ismételten egyetlen szuperkontinenssé állnak össze, még pedig úgy, hogy Afrika teljesen északra sodródik, Európa mellé, míg Dél-Amerika Ázsiának ütközik, közvetlenül Ausztrália mellé.

 

Dr. Garzó László

 

 

Hozzászólások