1991 júniusában, Szlovénia és Horvátország kiválásának bejelentésével megindult Jugoszlávia felbomlása. Bár valódi önállóságukat csak később érték el, a szlovénok (és a horvátok) június 25-ét ünneplik a függetlenségük napjaként. Nézzük meg, hová jutott három évtizeddel később a “kis-nagy ország”, Szlovénia! Társadalmi-gazdasági beszámoló délnyugati szomszédunkból.

Ljubljana

Szlovénia, a függetlenség elnyerése után csakúgy, mint a többi közép-európai állam az euro- atlanti és a NATO- csatlakozást tűzte ki célul. Ennek elérésében meglehetősen sikeresen teljesített, sokszor hivatkoznak rá bezzeg országként.

Bár a szlovénok sosem váltak igazán a jugoszlávizmus híveivé, viszont élvezték a Tito-féle külön utas szocializmus előnyeit. Szlovénia gazdasági teljesítménye sokszorosa volt a szövetségi átlagnak, kiterjedt külföldi gazdasági kapcsolatai voltak, ipara jelentős részben nyugati piacra termelt. Egészen 1989-ig fel sem merült az elszakadás lehetősége, egy lazább, konföderális Jugoszláviát szerettek volna. A túlzott szerb központosítási törekvések és a szövetségi állam gazdasági csődje volt a kiváltó oka a függetlenség kinyilvánításának. Érthető, hogy amikor a gazdasági helyzet romlani kezdett, a szlovénok egyre gyakrabban mondták: „a saját pénzünkkel mi gazdálkodjunk”.

A viszonylag gyorsan és kevés áldozattal lezárult kiválásuk után egészen a 2004-es EU- csatlakozásig Magyarországgal fej-fej mellett haladva számított Közép-Európa éltanulójának. Azóta sok víz lefolyt a Dráván és a Száván. A szlovénok az euró bevezetéséhez kapcsolódó szigorú gazdasági kritériumokat már a csatlakozás utáni harmadik évben teljesítették. Míg a később csatlakozott horvátok most 2023-at jelölték meg a közös valuta átvételére, minálunk ez már régen lekerült a napirendről. A szlovén egy főre jutó GDP a függetlenség óta megnégyszereződött, az átlagbér pedig majdnem 30-szorosára emelkedett, jelenleg 1300 euró.

Egy felmérés szerint harminc éve 17-szer mehettek volna fodrászhoz havonta a szlovén nők, tavaly viszont már 36-szor. Ennek oka az, hogy az infláció Szlovéniában harminc év alatt nem volt akkora, mint a keresetek növekedése. A bérek 27-szeresükre, az árak pedig valamivel több, mint 24-szeresükre emelkedtek ennyi idő alatt.

szlovenia

A Júliai-Alpok az 1025 méter magas Lubnik hegyről

Gyors fejlődésének az oka Szilágyi Imre történész elemzése alapján, hogy az „ország a Nyugat felé a szocializmus idején is nyitott volt, és fejlett a munkakultúra”, illetve a választott átalakítási modell „elnyerte az emberek rokonszenvét”. Harmadszor, „a szocialista önigazgatás idején szerzett tapasztalatok alapján, valamint a jelenkori német mintát követve az alkalmazottakat is bevonják a vállalatok ellenőrzésébe”, s az átalakítás során a szociális szempontokat is igyekeztek figyelembe venni.

A privatizációt ott a vállalati vezetés hajtotta végre, de „ezt egyrészt szigorúan ellenőrizték, másrészt a lakosságot sem zárták ki belőle” (ingyen szétosztott részjegyekkel indult a privatizáció első fázisa, és ebbe minden szlovén állampolgár bekapcsolódhatott). Ez a megoldás lelassította a privatizációt, de kisebb megrázkódtatást okozott, mint a régió többi országában lezajlott magánosítás. A szlovén gazdaság ezután gyorsan kiheverte az átalakulás és a piacvesztés bajait, és az 1990-es években Szlovénia az egyik leggyorsabban fejlődő ország lett a térségben, „dacára annak, hogy 2000 elejéig nem igyekeztek bevonni a külföldi tőkét”. A privatizáció megerősítette tehát azt a hosszú távú szlovén szemléletet, hogy a társadalmi különbségeket csökkenteni kell. Nemzetközi statisztikákból tudjuk, hogy Szlovénia a világ egyik legegyenlőbb országa lett függetlenségének kivívása után. A vagyon- és jövedelemelosztás a skandináv országokéhoz hasonlóan igazságosabbnak tekinthető Szlovéniában, mint térségünk sok más államában.

szlovenia

Piran

A szlovénok gazdagságát nem csak a száraz gazdasági adatok jelzik. Megfigyelhető az autópályák állapotának minőségében, a városok rendezettségében és az emberek hangulatában. Nem véletlenül tekintenek sokan rá úgy, mint Ausztria egyik tartományára.

A gazdasági prosperálásban oroszlánrésze van a tavalyi évig folyamatosan felfutó ágban lévő turizmusnak. Több, nagyhírű nemzetközi magazin, köztük a Forbes, a Condé Nast, vagy a National Geographic pedig a top desztinációk közé sorolta 2021-ben, amely sokat segíthet majd a turizmus visszaállításában a koronavírus-járvány okozta visszaesés után. A fenti magazinok az országot általában a zöld, fenntartható és biztonságos jelzőkkel azonosítják: Szlovénia vált ugyanis a világ első “zöld országává”, Ljubljana pedig Európa zöld fővárosává 2016-ban. Az ország 2020-ban a Best of Europe díjat is megkapta. Valóban, több apró jele van ennek a zöld átállásnak: rengeteg a biciklista, és a fővárosban ingyenesen üzemel – egyelőre teszt jelleggel – egy ingyenes elektromos minibusz járat, a Kavalir.

Skofja Loka

Délnyugati szomszédunk a rendszerváltás utáni gazdasági növekedését talán csak a sportban történő előretörése múlja felül. Az ország földrajzi adottságai tökéletesek ahhoz, hogy szinte minden sportágat űzhessenek az alig kétmilliós népességű és területileg Magyarország három megyéjét kitevő országban. Rendelkeznek meseszép, alpesi tájakat idéző magashegységgel, vagy ott az a vékony tengerparti szakasz Olaszország és Horvátország között. Minden adott tehát, hogy a síelés, a különböző vízi sportok, a túrázás és az egyéb extrém sportok kedvelői is megtalálják maguknak a lehetőséget és az infrastruktúrát a hobbijukhoz.

A szlovén sport folyamatoson kitermel egy-egy világklasszist az összes látványsportban. Elég csak említeni Samir Handanovićot és Jan Oblakot a labdarúgás, Anze Kopitart a jégkorong terén. Az észak-amerikai kosárlabda bajnokságban, az NBA-ben befutott a még mindig csak 22 éves Luka Dončić óriásplakátjaival lépten-nyomon lehet találkozni az országban. Dončić feltűnésével egyidőben, a sportág egyik nagy meglepetését szolgáltatta Szlovénia, miután első helyezett lett a 2017-es Európa-bajnokságon. A szlovén kézi- és jégkorongcsapat, ha nem is tartozik a közvetlen elitbe, de állandó résztvevő a nagy világeseményeken. Nem úgy, mint a labdarúgó válogatott, amely két sikeres világbajnoki (2002 és 2010) és egy Európa-bajnoki szereplése (2000) óta nem alkotott maradandót. Az alpesi ország a téli sportokban eddig 2014-es Szocsi olimpián teljesített a legjobban 8 db éremmel (ebből kettő arany); legeredményesebb sportolójuk az alpesi síző, Tina Maze.

A Bledi-tó

Dončić mellett a legújabb királyuk Tadej “Poga” Pogačar országúti biciklista, aki épp a napokban nyerte meg a leghíresebb kerékpáros körversenyt, a Tour de France-t. A 22 éves szlovén kerekes ezzel megvédte a tavaly először elhódított Tour-elsőségét. Pogačar, aki tavaly életében először indult a francia körversenyen, nem egyedüli fecske a sportágban, a 31 éves honfitársa, Primoz Roglić (tavaly 2. helyezett az összesítésben) idő előtt kényszerült feladni az idei, 108-ik Tourt, a 26 éves Matej Mohoric is aratott két szakaszgyőzelmet, illetve az utolsó, „párizsi” befutón a 32 éves Luka Mezgec is elkönyvelhetett egy negyedik helyet a nagy sprint után.

Azt, hogy a szlovén sportban tényleg figyelnek a tehetséggondozásra, mutatja, hogy számos sztárjuk rendkívül fiatalon éri el sikereit. Tadej Pogačar a Tour de France második legfiatalabb győztese lett tavaly, Luka Dončić pedig kosárlabdában döntött meg számos korrekordot – Spanyolországtól az USA-ig.

A szlovén kormány sporttal foglalkozó stratégiai programjából kiderül: a lakosság 64 százaléka űz ugyanis valamilyen sporttevékenységet. 2001 és 2012 között sportolóik száma 52 százalékkal nőtt, az élsportolók által begyűjtött érmek száma pedig a nemzetközi versenyeken majdnem évi tíz százalékkal gyarapodott ugyanebben az időszakban. A siker kulcsa elsősorban az egyéni és családi kiemelkedés vágya, ami a kisebb országokban sokszor erősebb motivációs erő.

Forrás:
https://24.hu/kulfold/2021/07/10/szlovenia-horvatorszag-fuggetlenseg-1991-gazdasag/
https://privatbankar.hu/cikkek/makro/szlovenia-mas-utat-valasztott-megis-sikeresebb-mint-magyarorszag.html

A cikk eredetileg a moszkvater.com oldalon jelent meg.

Fotók és szöveg: Vass István

 

Hozzászólások