Szerbia északi, Magyarországgal határos régiója, a Szerémségi Borvidék kulturális és gasztronómiai tekintetben is kivételesen gazdag régió. Itt nemcsak Újvidékre érdemes gondolni, hanem a jóval kisebb Karlócára is. Romantikus kis utcái ugyanis rengeteg meglepetést tartogatnak a borokra és az asztali hedonizmusra nyitott közönségnek.

Üdvözlendő, hogy végre útjára indul egy olyan határokon átívelő turisztikai kezdeményezés, ami bizonyára sokakat megmozgat majd. A Duna Borút néven bemutatott útvonal ugyanis a szerb-magyar határon, a magyar lakta területek legjobb borvidékein át kalauzolja az érdeklődőket. A részt vevő borászatok nem csak borkóstolót, hanem szállást, kulturális programokat és kulináris élményeket is kínálnak a látogatóknak.

Egy borturisztikai útlevélen pecsételhetik le, melyik célállomást keresték fel a Kunsági, a Hajós-Bajai, a Szabadkai vagy éppen a Szerémségi borvidék tájait. Utóbbi vidéknek mindig is rangja volt, hiszen évszázadokkal ezelőtt innen kerültek ki a legjobb borok, a legdrágább aszúk. Ezeket a magasabb társadalmi rétegek, sokszor a királyi udvarok is fogyasztották. Nagy Lajos és Mátyás korában is azt vallották, hogy aki nemes bort iszik, az egy kicsit maga is megnemesül általa.

A béke szigete

Újvidéktől mindössze egy ugrásra, a Duna jobb partján fekvő Karlóca (Sremski Karlovci) sokak szerint a Vajdaság egyik legszebb kisvárosa. A korábban Magyarországhoz tartozó település történelmi szempontból is fontos hely. 1699-ben itt köttetett meg a 150 éves török megszállást lezáró karlócai béke. A város az évszázadok során komoly szerb kulturális és vallási központ lett. A központban található az ORTODOX SZENT MIKLÓS-KATEDRÁLIS, A PÁTRIÁRKA HIVATALA és a római katolikus SZENTHÁROMSÁG-TEMPLOM is. Mind látványos, pompás épületek.

A platánokkal és tiszafákkal körbeültetett főtér oldalán a gimnáziumot és a városházát lehet megcsodálni. Középen a NÉGYÁGÚ OROSZLÁNOS kút található, amihez egy különleges legenda is kötődik. E szerint aki idáig még nem találta meg a párját, de iszik a kút vizéből, az Karlócán fog szerelembe esni.

Érdemes egy hosszú sétát tenni a szűk, kacskaringós utcákon. De aki jobban bírja a túrázást, az felsétálhat a hegy tetején található BÉKEKÁPOLNÁHOZ IS, ahol a karlócai békeszerződést aláírták. A mai kör alakú kápolnát 1817-ben építették fel. Eredetileg négy bejárata volt (amint a tárgyaló felek is a négy égtáj felől léptek a sátorba, és ülték körbe a kerek asztalt), de a keletit befalazták (amerről a törökök léptek be).
Érdekesség, hogy amikor a török elnök pár éve idelátogatott, kinyitották neki ezt az ajtót, hogy itt léphessen be az épületbe.

Bermet, ami a Titanic itallapján is szerepelt

Ezen a vidéken a kulturális kalandozást össze lehet kötni a karlócai borok kóstolásával is. A várost határoló Tarcal-hegység lejtőiről nemcsak zamatos rizling kerül a poharakba, de egy helyi specialitás, a világhíres BERMET is. A nedű 27 féle gyógyfűvel, szárított gyümölcsökkel és fűszerekkel ízesítve készül egy titkos recept alapján. Különlegessége, hogy még a Titanic utasainak is ezt szolgálták fel az esti vacsorához.

Ebből a borfajtából a történelmi belvárosban működő BAJILO BORÁSZATban (VINARIJA BAJILO) is kóstolhatunk egy pohárkával. Az 1864-ben épített pince bejárata leginkább egy mézeskalácsházra emlékeztet, ahol a piros ruhába öltözött muskátlik között fehér és fekete macskák heverésznek. A gazdag szőlészeti és borászati hagyományokra épülő családi pincészetet már a negyedik generáció vezeti. A pince ékessége a 3250 literes barrique hordó, amelyben jelenleg is vörösbor pihen.

Itt olyan csemegéket kínálnak, mint a Szerbiában nemesített szőlőfajta, a sila (kövidinka és chardonnay fajták keresztezéséből született), vagy a muskotályos beütésű neoplanta, a kiváló desszertbort adó petra, míg a lágy, gyümölcsös ízt adó vranac és a probus (kadarka és cabernet sauvignon keresztezéséből született). Az éhes látogatók a pincéhez tartozó étterem fogásaival is megismerkedhetnek.

Károly herceg és Kamilla is megfordultak itt

A helyi feljegyzések szerint a város legrégebbi borászata a ZIVANOVIC (VINARIJA ŽIVANOVIĆ), ahol a mai napig egy patinás 300 éves pincében állítják elő a zamatos borokat. A pincészetről szóló első írásos dokumentumok Teodor és Josim Živanovićot említik, akik a 18. században már sikeres bortermelők és borkereskedők voltak. Ezzel alapozták meg a családi borászat alapját. Hét hektáron probust, neoplantát és petrát termelnek.

A pince mellett Szerbiában egyedülálló, öt generációra visszamenő méhészet és múzeum is üzemel. A kíváncsi érdeklődők egy kisebb tárlatvezetéssel belekóstolhatnak a mézkészítés folyamataiba. Megismerhetik a méhészet alapjait, mely annak idején a családfő életét is megmentette.

A pincészet különlegessége, hogy a borkóstolókon túl koncerteket és színházi előadásokat is tartanak itt. 2016-ban Károly herceg angol trónörökös és felesége, Kamilla is ellátogattak ide. Kamilla mézből és a világhírű bermet borból is vitt haza magának egy kis kóstolót, a Szerémségi borvidék emlékét.

Mézédes hagyomány és tradíció

Ha már erre tévedünk, mindenképpen fel kell keresni a hazai szaklapok által is az egekig magasztalt KOVACEVIC PINCÉSZETET, (VINARIJA KOVAČEVIĆ) amelynek története 1895-ig nyúlik vissza. A pince tulajdonosa, Miroslav Kovačević új alapokra helyezve, 2000-ben folytatta a családi hagyományt.

A pincészet kapacitását évről évre növelte, míg 2009-ben 300 ezer palack bort tudott előállítani. Mára ez a szám 2 millió literre nőtt. A magyar borszakértők a chardonnay-jét etalonnak tartják, ezért nem meglepő, hogy a szerb éttermek döntő többségében jelen van.

Szerbiában egyedül itt készítenek proseccót (habzóbort), pár éve pedig a borkészítés ősi módszerével is elkezdtek kísérletezni. Amforában, agyagedényben érlelik a különlegességnek számító narancsbort. A pincészet változatos borkóstolóknak ad helyet. 2010 szeptemberében megnyitotta a szőlőskertek és a dombok ölelésében, páratlan látvánnyal rendelkező éttermét. Elég ha az ember a lemenő nap fényében, zongorakíséret mellett egy pohár pezsgőt elfogyaszt a teraszon. Ezért a felejthetetlen élményért ugyanis minden évben vissza fog térni.

Mintha csak hazamennénk

Nem hagyhatjuk ki az Újvidéktől (Novi Sad) félórás autóútra található SALAS 137-ET sem, ahol minden adott ahhoz, hogy a világ zajától távol feltöltődhessünk és álomra hajthassuk a fejünket.

Az autentikus vidéki hangulatot idéző helyen ugyanakkor megismerkedhetünk a vajdasági konyhával is. Megkóstolhatjuk a hamisítatlan bureket, a borjúhús-tekercset és a frenetikus padlizsánkrémet, miközben a zenészek népszerű dalokat húznak a fülünkbe.

A farmon egy lovarda és a gyerekek szórakoztatására egy kalandpark is működik. Fontos, hogy jó előre foglaljunk szállást, mert a hely nagyon népszerű. Az amerikai sztárok közül még DEMI MOORE is megfordult itt. A Szerémségi borvidék, a Salas 137 egyébként kicsit olyan, mintha hazamennénk a nagymamához, és a többméteres diófa tövében megpihenne a lelkünk.

 

Forrás: KOCZKA MÁTÉ / PR tanácsadó

 

Hozzászólások