A szép magyar beszéd őrzője, az irodalom, a vers lélekemelő fényének továbbvitele, anyanyelvüket féltő és tisztelő emberek együttléte, megmaradásunk záloga – mindezt együtt jelenti számunkra az Egressy Béni Nemzetközi Vers- és Prózamondó Verseny. E rangos kulturális esemény az idén, 2022. április 23-án immár 25. alkalommal került megrendezésre Kazincbarcikán, a Dózsa György Általános Iskolában.

A rendezvény megálmodóját, szervezőjét, Dienes Máriát, a Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma elnökét, Bessenyei György-díjas népművelőt kérdezem az előzményekről, a nagy álom beteljesüléséhez vezető útról, további tervekről, célokról.

Dienes Mária

2 évig nem lehetett verseny a covid járvány miatt. Az idén megvalósulhatott a versszeretők együttléte, melyet nagy várakozás előzött meg.

A versenyre meghívást a területi elődöntőkön legjobban szereplő diákok kapnak: az encsi körzet legjobbjai, Kazincbarcika és környéke, valamint a határon túli területekről Szlovákiából: Rimaszombat és környéke, Rozsnyó és környéke, Szepsi és környéke, Tornalja és térsége, Fülek, valamint Erdélyből is érkeznek a szavalók. Úgy volt, hogy Kárpátaljáról is jönnek szavalók, de a háború sajnos közbeszólt.

Most 110 versenyző vett részt a versenyen, ebből 80-an a határon túlról érkeztek. Összesen 200 résztvevője volt a versenynek.

A versenyen eredményesen szereplő tanulók és felkészítő tanáraik értékes könyvjutalmat kaptak, valamennyi versenyző oklevelet kap. A határon túli területekről érkezőket vendégül látjuk. A rendezvény a Himnusz éneklésével kezdődött. Majd Érsek-Csanádi István tanár úr üdvözölte a résztvevőket. Nagyon szép verssel és virágcsokorral köszöntötte a verseny szervezőjét, Dienes Máriát, a Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma elnökét, Bessenyei György-díjas népművelőt, aki 25 éve szervezi a versenyt.

Utána tájékozató volt a verseny lebonyolítási rendjéről, majd ezeknek megfelelően elkezdődött a kategóriánkénti megmérettetés. A versírók külön teremben tartották szakmai megbeszélésüket Máténé Orosz Margit költő, tanár, újságíró vezetésével.

A versenyzők részére a Sajó-menti Népművészeti Egyesület mesterei tartottak kézműves foglalkozást. Megkoszorúztuk Egressy Béni emlékművét, amellyel születésnapjára emlékeztünk meg. Utána került sor a verseny értékelésére és a díjátadásra. 60 díjat adtunk át a versenyzőknek és a felkészítő tanároknak.

Történelem-népművelő szakon végeztél, és úgy tudom, mindig is érdekelt a történelem mellett az irodalom. Mikor fogalmazódott meg benned a pályaválasztás iránya? Népművelőnek lenni a régi időkben is szolgálatot jelentett, és akkor még nem szóltam rohanó korunk kihívásairól. Családi indíttatásból választottad ezt a szép, de nehéz utat?

Személyes dolgaimmal kezdem. Gyerekként a nagyapám beszélt a Felvidékről, Erdélyről, Kárpátaljáról és a Vajdaságról. Akkoriban határoztam el, hogy érdekel a történelem. Középiskolásként már megfogalmazódott bennem a pályaválasztás iránya. Történelem-népművelés szakon végeztem, ezt sajnos a nagyapám már nem érhette meg. De én mindig szívemen viseltem a határon túli magyarok sorsát.

szep magyar beszed

A szavalóverseny résztvevői

Aktív népművelőként kulturális hidat építettél a határon túli magyarok és Borsod megye városai, települései között. Életre hívtad 1995-ben a határokon átívelő, nagyszabású rendezvényt, az Egressy Béni Nemzetközi Vers- és Prózamondó Versenyt. Azóta is kapcsolatot tartasz a felvidéki magyarok lakta helységekkel, iskolákkal, közművelődési intézményekkel. Mi vagy ki irányította figyelmed a határon túli magyarok sorsára?

1988-ban végeztem a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola (ma: Eszterházy Károly Egyetem) történelem-népművelés szakán Egerben. A szakmai gyakorlatokat a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtárban töltöttem. Ez idő alatt ismerkedtem a szakma gyakorlati rejtelmeivel. Nemcsak a munkát szerettem meg, hanem az intézményt és a kollektívát is. Így kerültem 1988. augusztusától az intézménybe.

Szakterületem a Művelődési Társulás ügyeinek intézése lett. 30 kistelepülés művelődési szövetsége, az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár szakmai-módszertani segítségnyújtása. Folyamatos kapcsolattartás a kistelepülések intézményeivel, civil szervezeteivel. Szakmai továbbképzések, bérletes előadássorozatok szervezése óvodások, általános iskolások részére, az amatőr csoportok fellépésének szervezése a kistelepülések rendezvényein. A szép magyar beszéd segítése. 

1990 óta a regionális együttműködés kialakítása, folyamatossá tétele is egyre nagyobb szerepet kapott a munkámban. 1992-ben a Borsod-Abaúj–Zemplén Megyei Önkormányzat és a Közművelődési Intézet előadója, Bányiczki Lászlóné szervezte meg a Dialógusokat – határon túli és itteni közművelődési szakemberek részére. Itt és ekkor találkoztam Fábián Edittel, az akkori rozsnyói Csemadok titkárával és Boda Ferenccel, aki akkor a szepsi Csemadok titkáraként tevékenykedett, valamint Tóth Sándorral, a rozsnyói alapiskola igazgatójával. Beszélgettünk, majd tett is követte a terveket.

A felvidéki magyarlakta településekkel szinte napi kapcsolat, jó együttműködés alakult ki Nagykapostól Losoncig. Közös olvasótáborok szervezése, játszóházi és módszertani foglalkozások tartása, amatőr csoportok szereplése. 1993-ban azt gondoltam, hogy a Szabó Zoltán és a Petőfi Sándor vers-és prózamondó versenyre hívjuk meg a Rozsnyóiakat. Nagyon jól sikerült a rendezvény. Azon gondolkodtunk Sajó Attilával, az Egressy Béni Művelődési Központ egykori igazgatójával, hogy lehetne egy új versenyt kiírni.

A verseny  célja az volt, hogy segítsünk a szép magyar beszéd, a szép szó kialakításában.

A koncepció az volt, hogy olyanokat hívjunk, akik már helyezettek voltak a korábbiakban. Történt aztán, hogy 1994-ben megírtam a felhívást. Az Egressy Béni Emléknapok keretében megszerveztem a vers- és prózamondó versenyt.

A 24 év alatt több mint 40 iskolából 4000 gyerek vett részt e nemzetközi megmérettetésen. Honnan érkeztek fiatalok a versenyre?

Először Encs, Rozsnyó és Rimaszombat vett részt a versenyen. Majd Szepsi, Buzita, Nagykapos, Kassa, Fülek, Tornalja, Erdélyből Nagykároly és Szatmárnémeti. Bővült az iskolák köre Kárpátaljával és a Vajdasági Csantavérrel, és folyamatosan jelentkeznek: Almágy, Dunamocs, Komárom.

Egressy Béni emléktáblája

Egressy Béni neve fémjelzi ezt a kulturális együttlétet. Mit kell tudnunk a nagy zeneszerzőről? Hogyan kapcsolható össze neve a versennyel?

Itt született 1814. április 21-én Sajókazincon, ez egyik része Kazincbarcikának. Édesapja református lelkipásztor volt. Eredetileg egresi Galambos Benjámin volt a neve, de apja tanácsára megváltoztatta, így lett Egressy Béni. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte, majd tanító lett. Testvérének, Egressy Gábornak példája nyomán vándorszínésznek állt, 1834-ben a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, tanult zeneelméletet és nyelveket is.

1838-ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon. 1843-ban karénekesként került a pesti Nemzeti Színházba. 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője, és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban.

Színművek, operaszövegek írásában és fordításában is jelentőset alkotott. Közel 60 színművet és operaszöveget fordított német, francia és olasz nyelvből. Erkel Ferenchez, a magyar nemzeti opera alapítójához művészi barátság fűzte. A legjelentősebb három Erkel-operának – Báthori Mária, Hunyadi László Bánk bán – szövegkönyvét Egressy Béni írta. Így a versennyel a szövegalkotói munkásságára s általa a szép magyar beszédre hívjuk fel a figyelmet.

A 24 alkalom hosszú időt takar, sok-sok szervezést, talán változást is magába foglal. Sőt, már túlvagyunk a 25. alkalmon is. Mi változott ez idő alatt? Bővült-e a repertoár? Gondolok itt a kategóriákra, a megmérettetés területeire, az érdeklődők, versenyzők számára.

1994-től 2003-ig a Béke mozi adott helyet a rendezvénynek. Utána kerültünk át a Dózsa György Általános Iskolába. Bővült a résztvevő iskolák köre Kárpátaljával és a Vajdasági Csantavérrel. 1994-2005 között nyolc kategóriában hirdettük meg a versenyt általános iskolások számára. 2006-tól 10 kategóriában nevezhettek az érdeklődők, és már jöhettek középiskolások is.

Az Egressy Béni emléktábla koszorúzása előtt

Említetted, hogy a Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma versíró pályázatot is hirdetett. Mikor indult ennek a megvalósítása? Mi a tapasztalat? Érdeklődnek a diákok az alkotómunka iránt? Milyen színvonalú munkák érkeztek a pályázatra?

Érsek-Csanád István tanár úrral beszéltük meg, hogy jó lenne meghirdetni egy versíró pályázatot. 2015-ben a tervet valóra váltottuk. Harmincan neveztek be erre a pályázatra. Jó munkák, alkotások érkeztek, nagyon sok témáról írtak a pályázók: a szülőföldről, a természeti szépségekről, önmagukról, érzelmekről, családjukról, egyéni gondolataikról, álmaikról. Nagyon színvonalas alkotások érkeztek: a Kárpát-medencéből Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság területéről és természetesen Kazincbarcika, Ózd, Miskolc iskoláinak diákjai is küldtek be pályamunkát.

A versenyre három korcsoportban lehet nevezni.
Első korcsoportban : 1-2.osztályosok és 3-4. osztályosok
Második korcsoportban: 5-6. osztályosok és 7-.8. osztályosok
Harmadik korcsoportban: középiskolások2015-2020 között 142 alkotás érkezett a pályázatra. A díjazott alkotásokat kiadtuk. Nagyon szép lett a könyv.

Hatalmas szervezőmunkát igényel egy ilyen nagy volumenű, sok embert megmozgató rendezvény. Kik voltak, és jelenleg kik a segítőid a szervezésben, a szakmai zsűri munkájában?

Kazincbarcikai Tankerületi Központ, Pollack Mihály Általános Iskola Dózsa György Tagiskola munkatársai, Bulláné Farkas Beáta tanító, Máténé Orosz Margit magyartanár, újságíró és költőnő, Hegedüsné Petkovics Katalin középiskolai magyartanár, népművelő, Klementné Biró Anikó középiskolai magyartanár és kommunikációs szakértő, Molekné Körösi Beatrix könyvtárigazgató, Érsek-Csanádi István magyar-latin tanár, közoktatási szakértő, Tóth Sándor, a Rozsnyói Református Egyházközség egykori igazgatója és a felkészitő tanárok, a zsűritagok és a családom – mindannyian segítőim, köszönet illeti őket.

A vers-és prózamondók mindegyike emléklapban, értékes könyvjutalomban részesül. Gondolom, a támogatók biztosítják a rendezvény anyagi hátterét.

A vers-és prózamondók mindegyike emléklapban, értékes könyvjutalomban részesül, és a felkészítő tanárok is kapnak könyvet. A határon túliakat ebédre várjuk, és minden résztvevő uzsonnát is kap.

Nagyon sok pályázatot írok. A főbb támogatóink:
Nemzeti Együtt Működési Alap, Miniszterelnökség, Bethlen Gábor Alap, Borsodchem ZRT, Rákóczi Szövetség, Borsod-Abaúj –Zemplén Megyei Önkormányzat, Demeter Zoltán országgyűlési képviselő, KLIKK Kazincbarcikai Tankerülete, Pollack Mihály Általános Iskola, Dózsa György Tagiskola, Egressy Béni Városi Könyvtár, Egressy Béni Művelődési Központ,Szalézi Rendház, Sajómenti Népművészeti Egyesület, Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma – ők mind támogatják a rendezvényt.

Óriási elismerés, hogy nemzeti értéket, kulturális örökséget képvisel az Egressy Béni Nemzetközi Szavalóverseny, hiszen 2020-ban bekerült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárba.

A javaslatot én nyújtottam be. Részlet az adatlapból:

„A magyar irodalom ismerete a magyarsághoz való tartozást is jelenti a határon túl: annak, aki magyar iskolába jár, minden nap meg kell vallania a nemzeti hovatartozását. Természetesen nekik fantasztikus élményt jelent, hogy az anyaországban versenyezhetnek, és elsajátíthatják a szép magyar beszédet.
A 25 év alatt több mint 40 iskolából 4000 gyerek vett részt a vers- és prózamondó versenyen. A sors kegyelméből én szerveztem az elsőt, és azóta is én szervezem. Láttam, hogy kisgyerekként vettek részt a versenyen, és ma már pedagógusként hozzák a gyerekeket a versenyre. Különösen most, a Trianon 100. évfordulójának kapcsán. Mégis megmarad a magyar, és bízom benne, hogy ez a verseny is hozzájárul.”

Csobady Csilla résztvevőként, Juhász Dósa János mint szakértő adott támogató nyilatkozatot.

Egyik versmondónk

Példaértékű közművelődési tevékenységedért Bessenyei György-díjat adományozott számodra az Emberi Erőforrások Minisztere, amelyhez ezúton is gratulálok. Mikor történt a díjátadás? Kik terjesztettek föl erre a rangos kitüntetésre?

2016.augusztus 20. alkalmából nagy megtiszteltetés ért: az Emberi Erőforrások minisztere, Balog Zoltán Bessenyei György-díjat adományozott. Részlet az indoklásból:

„Harmincéves pályafutásának elismeréseként kapta a magas rangú kitüntetést, melyre határon innen és túl élő szakemberek, közösségek terjesztették fel. Többek között a szakmai körökben ország- és megyeszerte ismert és elismert Érsek-Csanádi István nyugdíjas igazgató és közoktatási szakértő, valamint a Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolája, Tóth Sándor igazgató és Nyéki Anna magyartanár.”

Megálmodtad 25 évvel ezelőtt e színvonalas rendezvényt. Hogyan folytatódik az álmod? Milyen tervek foglalkoztatnak a rendezvény jövőjét tekintve?

Remélem, lesz XXX. Egressy Béni Nemzetközi Vers-, prózamondó és versíró verseny. Bízom benne, hogy lesz X. versíró verseny, és kiadjuk a díjazott verseket. Szeretném, ha nyári tábort is lehetne szervezni, vers-, prózamondó és versíró verseny felkészülését segítő tábort, s általa támogathatjuk a szép magyar beszédet. Álmodok, és remélem, hogy sikerül.

Kedves Marika! Kívánom álmaid, terveid megvalósulását! További lelkes szervezőmunkát, jó egészséget kívánok a magam és a Montázsmagazin nevében.

 

Orosz Margit

 

A szerző korábbi cikke

 

Hozzászólások