Kéthly Anna (1889-1976) a magyar szociáldemokrácia kimagasló alakja volt. Történelmi szerepét sokan megpróbálták elferdíteni, vádolták antiszemitizmussal, kommunista barátsággal, de valójában élete végéig ragaszkodott elveihez.
Kéthly Anna – 1889. november 16-án született Budapesten egy kilencgyermekes munkáscsalád második gyermekeként. A polgári iskola elvégzése után gyors- és gépírást tanult, majd könyvelő lett. Egy ideig Tolnai Világlapjánál dolgozott, ezután Kassán magántisztviselői állást vállalt különböző cégeknél. 1913-ban tagja lett a Tisztviselői Szakszervezetnek. Kapcsolatba került a szociáldemokrata mozgalommal, és 1917-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba.
1918-ban a párt Kéthly Annával együtt üdvözölte az őszirózsás forradalmat. A szociáldemokraták aktív szerepet vállaltak a Károlyi kormányban. Amikor viszont kiderült, hogy Károlyi politikája teljes csődbe vezette az országot, a párt tagságának véleménye megoszlott. Egy részük támogatta a kommunistákkal való szövetséget, és a Tanácsköztársaság kikiáltását, míg a pártelnök, Garami Ernő és támogatói ellenezték ezt. Kéthly Anna is élesen bírálta a Tanácsköztársaságot, elsősorban a vörös terror miatt. A kommunistákkal szembeni ellenszenvét élete végéig megőrizte.
A Tanácsköztársaság bukása után újra bekapcsolódott a politikai életbe. A szociáldemokraták új vezetője, Peyer Károly egyezséget kötött a miniszterelnökkel, gróf Bethlen Istvánnal. A párt szabadon működhetett, és 1922-ben részt vett a parlamenti választásokon. Több mint húsz képviselőjük jutott be az országgyűlésbe, köztük Kéthly Anna. Slachta Margit után ő volt a második női képviselő a magyar parlamentben.
Az országgyűlésben elsősorban olyan szociális kérdésekben szólalt fel, mint a nők egyenjogúsága, az egészségügy és az oktatásügy. Javasolta a népiskola nyolc osztályosra történő kibővítését. Később antiklerikalizmussal vádolták, mert korlátozni akarta az egyházak oktatásban betöltött szerepét. Ez akkor a szociáldemokraták hivatalos álláspontja volt. Határozott, logikus érvelése miatt konzervatív ellenfelei is tisztelték. Határozottsága miatt valaki azt a megjegyzést tette rá, hogy a magyar parlamentben egyetlen férfi van, az is nő. Műveltségét bizonyítja, hogy angolul és németül is beszélt.
Parlamenti mandátumát 1944-ig megőrizte. Még a háború előtti utolsó országgyűlési választáson, 1939-ben is megválasztották, amikor a szociáldemokratáknak már csak öt képviselője maradt. 1942-ben Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt követelte az újvidéki vérengzés felelőseinek megbüntetését. Emiatt halálos fenyegetéseket is kapott, amire így reagált: Aki fél, az menjen cukrászkisasszonynak!
1944-ben az ország német megszállás alá került, ami azt jelentette, hogy gyakorlatilag elvesztette függetlenségét. Az új, Sztójay vezette kormány csak a németek bábja volt. A parlamenti képviselők közül egyedül Kéthly Anna merte feltenni a kérdést, hogy hová lett az ország korábbi, németellenes miniszterelnöke és belügyminisztere (Kállay Miklós, Keresztes Fischer Ferenc), valamint több képviselőtársa. A nyilas hatalomátvétel után elkerülte a letartóztatást, és hamis papírokkal Nógrád megyében bujkált.
Budapest ostroma után visszatért a Szociáldemokrata Pártba, ahol a politikai bizottság tagja és a külpolitikai bizottság vezetője lett. Az utolsó szabad választásokon, 1945-ben újra parlamenti képviselő lett. A parlamentben pártja frakciójának vezetője és az országgyűlés alelnöke volt 1948-ig. Ugyanakkor a Világosság című lap szerkesztőjeként dolgozott. Később jobboldali ellenfelei azzal vádolták, hogy néhány cikkében rokonszenvezett a kommunistákkal. Figyelembe kell azonban venni, hogy egy zavaros időszakról volt szó, amikor a szovjetek által mindenben támogatott kommunistákat semmiféle politikai döntésben nem lehetett megkerülni. Ma már az is világos, hogy a kommunista diktatúra elkerülhetetlen volt.
A Rákosi-féle szalámitaktika a Szociáldemokrata Pártot sem kímélte. 1947-ben a párt elnökét, Peyer Károlyt lemondásra kényszerítették, és a baloldal hangadói (Marosán György, Szakasits Árpád) követelték a kommunista párttal való egyesülést. Kéthly Anna ezt élesen ellenezte, hangsúlyozta, hogy a két párt között alapvető különbségek vannak. 1948-ban mégis létrejött a két párt egyesülése Magyar Dolgozók Pártja néven. Ezt követően Kéthly Annát kizárták a pártból.
1949-ben megvalósult a sztálinista diktatúra, elfogadták a kommunista alkotmányt, és létrejött a Magyar Népköztársaság. A politikai perek Kéthlyt sem kímélték, és ítélet nélkül évekig volt börtönben. Azzal zsarolták, hogy testvérét addig verik előtte, amíg alá nem írja a kívánt vallomást. Így végül államellenes szervezkedés vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre és vagyonel-kobzásra ítélték. A Nagy Imre kormány megalakulása után ezt házi őrizetre változtatták.
Az 1956-os forradalom alatt több más korábbi párttal együtt a Szociáldemokrata Párt is újjáalakult. Elnöke Kéthly Anna lett. November 3-án Nagy Imre államminiszterré nevezte ki. November 4-én, a szovjet invázió napján Bécsben tartózkodott egy nemzetközi szociáldemokrata konferencián. Nem tért haza, hanem New Yorkba utazott, ahol részt vett az ENSZ magyar bizottságának munkájában.
Több memorandumot is megfogalmazott az ENSZ-hez, de tudjuk, hogy a nagyhatalmak már nem igazán érdeklődtek a magyar kérdés iránt. 1957-től Kéthly Anna a strassbourgi Magyar Forradalmi Tanács elnöke lett. Később Brüsszelben telepedett le, és részt vett a londoni Népszava szerkesztésében.
Magyarországon 1971-ben a legtöbb politikai elítélt amnesztiát kapott. A Legfelsőbb Bíróság 1962-ben hatályon kívül helyezte a Kéthly Anna ellen az 50-es években hozott büntető ítéletet, ugyanakkor államellenes izgatás vádjával távollétében háromévi börtönre ítélték. Később valószínűleg büntetlenül hazatérhetett volna, de sohasem tette meg. 1976-ban Belgiumban halt meg.
Kéthly Anna – 1990-ben hamvait hazahozták, és a rákoskeresztúri új köztemetőben temették el. Teljes rehabilitációjára 1994-ben került sor. 2009-ben Mészáros Márta filmet forgatott róla Utolsó jelentés Annáról címmel, Eszenyi Enikő főszereplésével. Szobra Erzsébetvárosban található, ahol tér is őrzi a nevét.
A szociáldemokrácia nagyasszonyának nevezték. Ellenfelei sok mindennel vádolták, de tény az, hogy a klasszikus szociáldemokrácia elvei mellett következetesen kitartott. Ezért tisztelték és tisztelik a politikai jobboldalon is, mint eme cikk szerzője is. A női egyenjogúság következetes harcosa volt.
Forrás: Weninger Endre: Híres magyar nők
1. Sarolt fejedelemasszony (~950 ~ 1000)
2. Gizella királyné (~980~1059)
3. Gertrudis, II. András felesége (~1185-1213)
4. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231)
5. Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292)
6. Árpádházi Szent Margit (1242-1270)
7. Szent Hedvig királynő (1373-1399)
8. Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecília (~1398~1436)
9. Szilágyi Erzsébet (1410-1483)
10. Báthori Erzsébet, „a csejtei boszorkány” (1560-1614)
11. Báthory Anna (1594-1636)
12. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1602-1660)
13. Báthory Zsófia (1628-1680)
14. Széchy Mária (1610-1679)
15. Bornemissza Anna fejedelemasszony (~1630-1688)
16. Zrínyi Ilona (1643-1703)
17. Garamszeghy Géczy Julianna (1680-1714)
18. Brunszvik Teréz (1775-1861)
19. Kossuth Zsuzsanna (1817-1854)
20. Lebstück Mária (1830-1892)
21. Déryné Széppataki Róza (1793-1872)
22. Teleki Blanka grófnő (1806-1862)
23. Leövey Klára (1821-1897)
24. Laborfalvi Róza (1817-1886)
25. Bányai Júlia (1824-1883)
26. Szendrey Júlia (1828-1868)
27. Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő (1847-1922)
28. Erzsébet, „a magyarok királynéja” (1837-1898)
29. Sass Flóra (1841-1916)
30. Jászai Mari színésznő (1850-1926)
31. Kéthly Anna (1889-1976)
32. Slachta Margit (1884-1974)
33. Salkaházi Sára (1899-1944)
34. Tormay Cécile (1875-1937)
35. Horthy Istvánné gróf Edelsheim-Gyulai Ilona (1918-2013)
Illusztrációk: Antalffy Yvette
Hires Magyar Nők – kalligráfiái video
A könyv megrendelhető az alábbi elérhetőségeken: Weninger Endréné: 06-30-601 9246, e-mail: werzsi.werzsi@gmail.com
A könyv ára 3.000 Ft.
Hasonló cikkünk:
