Gárdonyi 100 OKTÓBER – ÉRDEKES ÉVFORDULÓK – Sorozatunk eddigi cikkeiben írtunk a LEGO játék történetéről, a Theodóra ásványvíz jubileumáról, az 50 éves Honismeret című folyóiratról, a 240 éves Budapesti Műszaki Egyetemről. Felfedezőkről tájékozódhattunk, Tamási Áronra emlékeztünk, betekintést nyerhettünk a 175 éves Bethesda Kórház életébe, most pedig Gárdonyi Géza íróra emlékezünk halálának 100. évfordulóján.

gardonyi

„- Mi a boldogság, török szultán?
– Ha az Anteusz titkát tudnám.
– Mi a boldogság, szent apáca?
– Lelkemnek mennybe feljutása.
– Mi a boldogság, te agg?
– Ha lehetnék fiatalabb.
– Ingetlen koldus, szólj ugyan…
– Ha ingem volna, jó uram.
Mi hát a boldogság, jóságos Úristen?
– Fiam, mindenkinek az, amije nincsen.” Gárdonyi: Mi a boldogság? (versrészlet)

Gárdonyi Géza (1863. augusztus 3 – 1922. október 30.) író, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja, Ziegler Sándor Mihály szászországi származású gépészlegény volt, aki később Bécsben folytatott gépészmérnöki tanulmányokat.

Édesanyja, Nagy Terézia parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. december 8-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse érte meg a felnőtt kort. Gárdonyi Géza 1868 végén Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.

1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.

1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.

Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.

gardonyi

Agria – Eger

1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása. Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902). Később születtek belőle sikeres magyar filmek, s népszerűséget hoztak több ismert magyar színművésznek.

Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával, és haláláig ott is élt. Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.

gardonyi

Az egri vár ostroma, 1552

Ha most van játszani kedvük, – miért is ne lenne, – találják ki: Gárdonyi melyik regénye van terítéken?

A 7 éves B. Gergely és az 5 éves C. Éva (Vicuska) egy patakban fürdenek, majd egy török janicsár elrabolja a két gyereket. Keresztesfalván Cecey Péterék és az egész falu a gyerekeket keresi, és amikor megtalálják ruháikat, azt hiszik, vízbe fulladtak. Gergely és Vica Margittal egy szekéren utazik, majd sötétedés után a török karaván letelepszik az erdőbe éjszakára, és a raboknak kell vacsorát főzniük.

A rabok vacsoráznak, és a szökésről beszélnek, közben a törökök szétosztják zsákmányaikat, amit elrejtenek. Gergely kifigyeli Jumurdzsákot. Kihallgatja, hogy a sebhelyes arcú és a janicsár Vicuskáék házának kirablásáról beszélgetnek, majd éjszaka a gyerekek megszöknek Jumurdzsák lovával együtt. Már éppen feladták a gyerekek keresését, amikor Varsányi, a zarándok elmeséli, hogy szerinte a törökök rabolták el a gyerekeket, akik ekkor meg is érkeznek.

Cecey örömében fiává fogadja Gergelyt, aki megkapja a török lovát a kincsekkel együtt. A fiú elmeséli, hogy a törökök ki akarják őket rabolni. Dobó elhatározza, hogy vitézt nevel a fiúból, majd Pécsre indul segítségért.
Ugye nem kell megadnom, a megfejtést? 

Itt megnézhetik az 1968-ban készült teljes filmet.

 

Gárdonyi műveinek egy része évtizedek óta az irodalmi olvasókönyvekben szerepel, történelmi regényei szintén az irodalmi nevelés alapműveivé váltak. Ennek egyik magyarázata, hogy sok-sok elbeszélésének és regényének is gyermekek a hősei, illetve a gyermekkortól követi végig sorsát hősének, miközben a történet hátterét a magyar történelmi múlt meghatározóan fontos korszakai adják. Történelmi mű az Isten rabjai (1908) című regénye is.

Gárdonyi Géza munkásságával kapcsolatban hangsúlyozni kell a szerző autodidakta voltát. Rengeteget olvasott, művelődött, személyes kutatásokat végzett, elsősorban a történelem és a különböző keleti vallások érdekelték. Munkamódszeréhez is hozzátartozott a kutatás. Az Egri csillagok megírása előtt sokat foglalkozott a török kultúrával, Isztambulba is elutazott. Híressé váltak titkosírással írt jegyzetei is.

Gárdonyi Géza sírfelirata az egri várban

Gárdonyi a 19–20. századforduló magyar irodalmának máig kiemelkedő, népszerű alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt.

Nem bánják meg, ha valamelyik művét újraolvassák… Elvarázsol a meseszövésével, elrepít egy másik világba. Néha ez az élmény ránk fér.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Fotók: Wikipédia

 

Kapcsolódó cikkünk:

175 éves a Bethesda Kórház Budapesten