GYERMEKEK  – „Isteni gyermek” – „Isten gyermekei vagyunk” címmel kiállítás nyílik a Kecskeméti Katona József Múzeum – Cifrapalota földszinti termeiben, mely 2015. március 14 – május 17 között lesz látogatható. A megnyitóra és díjátadásra 2015. március 14-én, szombaton 15 órakor kerül sor.

 

ikonografia3

 

  • A kiállítást köszönti: MÁK Kornél Kecskemét MJV alpolgármestere
  • A kiállítást megnyitja: JELENITS István Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, író
  • A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti, ill. Képzőművészeti Tagozatának szakmai különdíját átadja: ITTZÉS Mihály Kodály Zoltán- és Szabolcsi Bence-díjas zenetudós, zenepedagógus, karvezető, az MMA rendes tagja
  • A kiállítás rendezője, alapító kurátora: ifj. GYERGYÁDESZ  László művészettörténész, a KKJM képzőművészeti gyűjteményének vezetője
  • Közreműködik az Aurin Leánykar. Vezényel: DURÁNYIK László

 

 

ikonografia1

 

Fő támogatók: Kecskemét MJV (XXX. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál), Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Művészeti Akadémia

(A rendezvényen fény- és mozgókép-, valamint hangfelvétel készülhet, amelyet a sajtó közzétesz a program népszerűsítése érdekében!)

Már 15 év eltelt azóta, hogy 2000-ben megrendeztük az 1000 év – magyar szentek című kiállítást, amely egyfajta próba volt, érdemes-e belevágni egy új kiállítás-sorozat megszervezésébe Magyarországon. Mindenesetre a beadott művek száma és Jelenits István kiváló megnyitó beszéde alapján úgy tűnt, hogy igen. Így 2002-ben megrendeztük az I. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálét. A júliusi megnyitón mintegy 350-en zsúfolódtak össze a Cifrapalota földszintjén, udvarán. Az első alkalommal a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szimbólumot, a keresztet választottuk, 2005 tavaszán pedig a Genezis őstörténeti részét, a Teremtés könyvének első 11 fejezetét. A harmadik biennálén, 2006-ban az oltár volt a téma, míg a negyediken Krisztus példázatait „adtuk fel”. 2009/2010-ben az Apokalipszis, a Jelenések könyve volt az ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai program, míg legutóbb, a hatodikon, 2013 tavaszán (a március 14-i megnyitón annak ellenére is 300-an voltak, hogy akkor kezdődött az országot napokra megbénító havazás) pedig az angyalok.

 

ikonografia4

 

Az első hat biennálén összesen 752 alkotás került bemutatásra az aktuális zsűrizések után a Cifrapalota falai között, ami jól mutatja, hogy mennyire hiányzott egy ilyen sorozat a magyarországi kiállítási palettáról. Az érdeklődés ezúttal sem csökkent. Aktuális felhívásunkra 197 művész 196 alkotást adott be, amiből a zsűri február 10-én összesen 107 alkotó 106 db művét javasolta kiállítani és a katalógusban megjelentetni. Az MMA két tagozatának díját Budaházi Tibor festőművész és Kun Éva keramikusművész, míg a zsűri erkölcsi díját Mazalin Natália festőművész, Földi Péter festőművész, Sejben Lajos képzőművész és Olescher Tamás festőművész kapta.

A biennále felhívásában ezúttal a gyermekeket, a gyermekséget jelöltük ki mint az ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai program. A forrást ezúttal sem csupán a Biblia jelentette, bár Jézus gyermekségtörténete, a karácsonyi ünnepkör, amely a megtestesülés (incarnatio) misztériumát idézi fel számunkra minden évben, vagy az olyan közismert kijelentések, mint például „A Lélek maga tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten gyermekei vagyunk.” (Róm 8,16), illetve „Hagyjátok csak a gyermekeket, ne akadályozzátok meg őket, hadd jöjjenek hozzám, hisz ilyeneké a mennyek országa.” (Mt 19,14) jól körülhatárolják a keresztény kultúra, teológia gyermekekkel kapcsolatos nézeteit. Hagyományos forrásoknak számítanak egyes szentek legendái is, melyekben gyermekek, vagy éppen saját gyermekkori mivoltuk tölt be fontos szerepet (pl. Néri Szent Fülöp, Kalazanci Szent József, Szent Kristóf, Szent Sztylianosz).

 

ikonografia5

 

Az előbbiekben vázolt felhívásra sokféleképpen reagáltak az egyes alkotók, így jelentek meg az egyes műveken az említetteken túl például ószövetségi személyek (Jákob és Ézsau, Sára és Izsák); a szentek és boldogok, szentéletű emberek gondolatai, látomásai, tevékenysége (Teréz anya, Bosco Szent János, Natália nővér); történelmi és aktuális események (gyermekek keresztes hadjárata, a gázai övezet 2014-es bombázásakor meghalt ártatlan gyerekek); napjaink anyasággal kapcsolatos problémái, a meddőség egyénenként megélt tragédiája (magzat, a meg nem születettek); híres költők gyermekekről és a gyermekségről szóló gondolatai (Babits Mihály, Kahlil Gibran).

Időközben a biennálékra támaszkodva – elsősorban ajándékozás útján – sikerült egy több mint 300 darabot számláló, speciális gyűjteményi egységet létrehozni. (A 2014. évi állapot szerint 297 leltári tétel alatt számon tartott, és összesen 317 darabot számláló gyűjtemény, az előzetes felajánlások szerint újabb 51 művel fog gyarapodni a 2015-ös biennáléra beadó művészek jóvoltából.) Ebből a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető kollekcióból már több helyen (pl. Eger, Zsinagóga Galéria; Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria; Pécsi Galéria) is bemutathattunk egy-egy válogatást a kortárs hazai keresztény tematikájú művészet legjobb alkotásaiból.
ifj. Gyergyádesz László

A BIENNÁLE KÍSÉRŐ PROGRAMJAI

ELŐADÁSOK A CIFRAPALOTÁBAN – Kezdés: szerdánként 16.30-tól. A múzeumpedagógiai foglalkozások elméleti részében előadás formájában segítjük elő a középiskolás és felnőtt korosztály számára a biennále anyagának befogadását és magának a tematikának az alaposabb megismerését.

  • Április 8.: Gyermek, gyermekség, gyermeki lét a Bibliában (Galambos Ádám evangélikus teológus)
  • Április 22. Gyermek-ikonográfia az európai művészet történetében (ifj. Gyergyádesz László művészettörténész)
  • Április 29.: Gyermek, gyermekség, gyermeki lét az irodalomban (Szabó T. Anna költő)
  • Május 6. „Gyermeknek lenni…” – Gyermekábrázolás a kortárs filmben (Bencsik Orsolya filmesztéta)
  • Május 13. Gyermekábrázolás a keleti keresztény művészetben (dr. Nagy Márta bizantinológus)

 

ikonografia6

MÚZEUMPEDAGÓGIAI PROGRAMOK

Gyermeknek lenni

A kiállítás megtekintése után a gesztusfestészet gyermeki örömét fedezzük fel. Egészen pontosan összemossuk a gesztusfestészet technikáit és a figurális ábrázolást: fröcskölünk, csorgatunk, hagyjuk, hogy az ösztöneink vezéreljenek az alkotás közben, miközben a keresztény ikonográfia egy-egy motívumát is belekomponáljuk az alkotásba. Festhetünk az ujjunkkal, vagy a lábunkkal is, sőt, kisebb csoportokban nagyméretű képet is készíthetünk. A foglalkozáson néhány gyermekekkel kapcsolatos bibliai szöveget is feldolgozunk játékos formában. A másfél órás és egy órás időtartamban is igényelhető foglalkozások ingyenesek. Bejelentkezés, információ: Bencsik Orsolyánál (76/480-776; cifrapalota.kecskemet@gmail.com)

Gyermekélet a régi paraszti társadalomban – múzeumi óra – beszélgetés

Miért keresztelték meg a gyermeket, amint megszületett? Meddig tartott a „felhőtlen” gyermekkor? Mivel tölthették a gyermekek szabadidejüket?  Iskolába járni, vagy munkába nevelődni? Miben különbözik egy mai és egy 18-19. századi gyermek élete? A múzeumi óra végén egyszerű népi gyermekjáték készítése (pl. brúgattyú, dióhajó, népi titiri-baba)

Gyermekkorom legszebb emléke – kollázs technika alkalmazása
Hozz magaddal egy gyermekkori fotót, vagy annak fénymásolatát, és a kiállított alkotások és a kollázs technikájának megismerése után magad is kipróbálhatod e művészeti tevékenységet.
A gyermek figurális, nonfiguratív és absztrakt megformázása agyagból, illetve hulladék-anyagok újrahasznosításával.
8-14 éveseknek. A foglalkozások ingyenesek. Bejelentkezés, információ: Merinu Éva múzeumpedagógusnál (30/406-5260, cifrapalota.muzped@gmail.com)

 

Hozzászólások