Aki kérdez: Bőr István. Aki válaszol: Böröczki Mihály. Versekről beszélgetnek. A Montázsmagazin egyik Facebook csoportjában, a Montázsmagazin a művészekért címűben egy ideje figyeljük a statisztikát, hogy kéthavi szinten kik a legaktívabbak a posztolásban, kommentelésben, s ezáltal a Montázsmagazin életében. Számukra felajánlottuk, hogy készítsenek egymással interjút, és ha igazán jól sikerül, szívesen megjelentetjük a MONTÁZSMAGAZIN-ban.

versek

Kedves Mihály! Kérlek, néhány szóval mutatkozz be az olvasóknak!

Szombathelyen élek, ám az év nagy részét a Balaton mellett, Gyenesdiáson töltöm.

Mióta írsz verseket? Mi indított ebbe az irányba? Melyek a kedvenc témáid?

Középiskolás korom óta írok verseket. 14 éves koromban kerültem Szeged városába középiskolába. A Tisza mellől sok verses levelet írtam szüleimnek, hiszen messzire szakadtam otthonról, Pápáról. Verseim kedvenc témája a gyerekkor, a „honnan jöttünk, hova tartunk” boncolgatása, a táj szerelme, a politika, a szerelem… és minden más, ami papírt és tollat kíván.

Mit mondanál el szívesen költői pályáddal kapcsolatosan?

Szeretek játszani a magyar nyelvvel. Vallom: Költőnek lenni nem hivatás, nem szakma, nem mesterség – hanem életforma.

Hol lehet a műveiddel találkozni?

Nagyon sok versem jelent meg napilapokban, folyóiratokban. A Vas megyében megjelent Életünk című irodalmi folyóirat külső munkatársa voltam.

versek

Böröczki Mihály – Könyvbemutatón

Van “házi kritikusod”?

A 18 önálló kötetemből 17 a „szerkesztőnőm”, feleségem gondozása. Itteni költőbarátaim, a folyóirat szerkesztői egyengették utamat.

A családod, a barátaid hogyan fogadják verseidet?

Sokan olvasnak, sok versemet megzenésítették az akusztikus trió tagjai: Zsapka Attila, Sipos Dávid, Vadkerti Imre. Most jelent meg egy CD ezen versek egy részéből.

Saját köteteidről mit lehet tudni?

Sok pályázatot nyertem, vagy lettem helyezett rajtuk. Kaptam Életünk nívódíjat is – a 31 antológia jó része a pályázatok eredménye is. Mind a tizennyolc kötetem címe négy szótagú. Folyamatban van a 19. kötet megjelenése is.

Számon tartod, hogy mekkora olvasótáborod van a Facebook-on?

Igen, a virtuális világban is jelen vagyok – 7torony, DOKK, Napkorong, Gondola, Literatúra, Kalamáris… stb. Gyakran közlöm a verseimet az ismerős csoportokban.

Milyen céljaid vannak a jövőre nézve?

Amíg lélegzek, írni fogok.

Köszönöm az interjút!

Böröczki Mihály versei

APÁM, A SALLEREZŐ

Apám babrált a motoron,
a kereket szerelte,
a belsőt szemlélte nagyon,
mert eresztett a lelke,

simított rajt egy keveset,
majd lassan fölpumpálva,
megkereste, hogy hol ereszt,
egy lavór vízbe mártva,

és azt a szisszenő lyukat
mindig helyén találta,
láttam, pléhdobozban kutat,
s egy ujja sem volt árva,

már javította a hibát,
érezte, mit keresget,
a saller fémoválisát,
s celofán gumiflekket,

reszelőzött a lyuk körül,
a pótlást ráhelyezte,
megszorította emberül,
majd fölizzott a beste,

mindegy a miként, a hogyan,
hogy hidegre szelelje,
a tűztől óva, s gondosan
feje körül tekerte.

És kész lett. Arca kisimult.
Egy csöppöt sem volt fáradt.
S még most is lélegzik a múlt,
hogy csodáljam apámat.

A FÉNY

A fény ad testet, lelket, életet,
tulajdonképpen Isten is lehet,
egy sugárzás, elektromágneses,
hol foton milliárd társat keres.

Úgy igyekszik, hogy majd meghal bele,
s légüres térben nincs is tömege,
de jelen van, s olyan hullám-elem,
hogy érzékeli az emberfi szem.

A kék bolygó is tőle lett erős,
itt minden élőlényért felelős,
s úgy oldott meg egy szótlan képletet,
hogy megérteni sohasem lehet.

S úgy véli, ő a sebesség ura,
de legyőzi, akármilyen fura,
az idő pajzsát széttörő lovag,
az agysejtekből lódult gondolat.

Van infravörös, ultraibolya,
egy világegyetem az otthona,
s ha legelőször kinyitod szemed,
ő köt szoros barátságot veled.

Neki a messziség is csak közel,
a csillagfényekkel körül ölel,
s ha elmentél, s lent ránk marad a csönd,
valószínű, hogy ő vár odafönt.

 

Bőr Mihály – Böröczki Mihály

Hasonló cikkünk a Montázsmagazinban

 

Hozzászólások