,,Leszek, aki vagyok / egyszerű kisember / Szállok, mint a sasok / szívemben Istennel.” (Nagygyörgy Erzsébet)

Erzsike verseire a 7toronyban figyeltem fel. Kiderült, hogy a közelben, Tiszakécskén lakik. Ott, ahol Buda Ferenc Kossuth-díjas és Böszörményi Gyula József Attila-díjas költőnk is él. Beszélgetésünk során erre is kitérünk, de először életéről faggatom őt.

 

ngyorgy3

 

Nagyon köszönöm, hogy gondoltatok rám, kedves Évi. Szeretettel fogadtam a rám nézve megtisztelő felkérést. Leginkább pénzköltőnek tartom magamat, viccesen mondva. Berényi Istvánnénak hívnak, de én jobban szeretem a leánykori nevemet használni. Nagygyörgy Erzsébetként anyakönyveztek, 1964 egy meggyet érlelő júniusi délutánján jöttem e világra, édesanyám nem kis megkönnyebbülésére, teljesen egészségesen. Ebből az következik, hogy már több mint fél évszázados vagyok, annak velejáró bajaival együtt.

Életutam – így innen visszanézve – nem mondható túl színesnek, de gyermekként nem így láttam a dolgokat még… Csillogó szemekkel hallgattam édesapám meséit, anekdotáit, háborús történeteit, amit talán századszor mondott újra és újra el. Leány létemre kicsit fiús játékok érdekeltek, talán azért, mert meg akartam tanulni, és továbbvinni apám érdekes szakmáját. Ő kádármester volt, hordót készített a nemes bornak, az isteni nedűnek. Folyton a műhelyében tébláboltam, faragcsáltam a fát, az üllőn szikrákat csiholtam. Na, és a hordó vasalása, az volt a nap fénypontja, ugyanis dallamokat vitt bele a kalapácsával, ütemre ütötte a vasat.

 

ngyorgy6

 

Később jött az iskola, majd balettozni tanultam, versenyszerűen úsztam, valamint zongoráztam. A gimnázium elvégzése előtt francia női szabónak taníttattak ki a szüleim. Utána férjhez mentem, született egy leányom, aki ma 27 éves, és ökológusnak tanult, bearanyozza az életem. Elvált vagyok. 20 évig gyógymasszőr terapeutaként tevékenykedtem az egészségügyben, egészen addig, míg három éve leszázalékoltak. Kérdeztél Böszörményi Gyula íróról is, akivel egy utcában laktunk, majdnem szemben van a házuk, és jártam is nála, a lányom számára dedikálta a könyvét. Tavaly elköltöztem onnan egy kicsit távolabbi részére a városnak.

 

ngyorgy9

 

Mesélj a szüleidről, ha kérhetem. Úgy tudom, hogy van egy édesanyáddal kapcsolatos szívfájdító élményed is.

Nehéz kérdés. Gyermekkoromban Kecskeméten laktunk, egészen tíz éves koromig. Utána jöttünk Tiszakécskére lakni, amit nem bántam meg, mert szeretem a városom. Hányattatott életünk volt, anyagi és más nehézségek miatt, ami szüleim egymással való kapcsolatában is nyomot hagyott. Ez leginkább gyakori nézeteltérésekben nyilvánult meg. Egyszer sajnos odáig fajult, hogy édesanyám egy végzetes éjjelen el akarta dobni az életét.
Én, mint tizenéves gyermek, aki nem értette a dolgot, ráéreztem és megakadályoztam a szörnyűséget. Valójában a lelkére beszéltem, hogy ne hagyjon egyedül, neveljen fel, fejezze be a „művét”, mert félkész kamasz voltam csupán. Később, ötvennyolc évesen mégis végleg magamra hagyott. Édesapám egészen haláláig (2012-ig) velünk élt.

Mi a végzettséged? Milyen munkakörben dolgozol?

Ahogy említettem, gyógymasszőrként húsz éven át dolgoztam az egészségügyben. Három éve pedig kiestem a munkából, mert rokkantosítottak ízületi és egyéb problémáim miatt. Ha egészségem engedi, írogatok, sok pihenőt közbeiktatva.

 

ngyorgy5

 

Mikor írtad első versedet? Mi volt az a lélekrezdülés, amely miatt kikívánkozott belőled az írás? Kinek mutattad meg?

Annak idején, mikor gyesen voltam a kislányommal, fiatal, romantikus lélekként írtam pár novellát, néhány verset is, de nem mertem velük előállni. Úgy gondoltam, ez is egy szakma, amit meg kell tanulni, az irodalmi, verstani ismereteimet igyekszem folyamatosan bővíteni. Bő két éve írogatok, gyakorolom a versírást, olvasgatom a régi nagyokat, valamint a mai kortársakat is. Apróbb eredményeket is tudhatok magaménak: tavalyelőtti évben karácsony körül kiadták közös kötetünket, az Élő Magyar Líra irodalmi honlapja gondozásában, Pete László Miklós szerkesztésében: Magyarok vagyunk Európában címmel, amit a Corvin Kiadó az erdélyi honfitársainknál megjelentett. Ezzel a kinti magyar iskoláknak lehetőséget adott, hogy tankönyvként használatba vegyék. Nemsokára itthon is megjelenik a kötet, amiben régi nagy költőink mellett a mi kortárs lírai verseink is helyet kaptak.

 

ngyorgy2

 

Mit jelent számodra a versírás? Kik a kedvenc költőid?

A versírás számomra lételem…, – írtam egy versemben, de igaz is. Elvarázsol, megszabadít, felemel és reményt ad egyszerre. Kissé szürkének hitt életembe színeket kever, és új távlatokat nyit. Mindenevő vagyok, minden érdekel, ami irodalom, a könyvek, a versek egyaránt. De kiemelném költőként József Attilát, Radnóti Miklóst, Pilinszky Jánost és sok mai kortárs költőt is. Az írók közül pedig megemlíteném Ernest Hemingway, Isaac Asimov, Aldous Huxley és Daniel Keyes nevét is. Az irodalmi portálokon is számtalan tehetséges alkotóval találkoztam, és ennek nagyon örülök, mert van, aki továbbvigye a tudást.

Hol jelentek meg első írásaid? Hogyan lettél a 7torony tagja?

Első zsengéim kezdőként az Élő Magyar Líra Csarnokában kaptak helyet, ahol azóta is tevékeny tag vagyok, folyamatosan tanulom a versírás fortélyait. A kedves és türelmes szerkesztőgárda figyelemmel kíséri alkotó tevékenységemet, időről időre építő, segítő kritikával terelnek az utamon, amit nagyon köszönök nekik. A 7torony tagja tavaly ősszel lettem egy kedves ottani tag ajánlása révén. Valamint a szerkesztők jóváhagyásával. Ott is tanulni, fejlődni próbálok, kedves, biztató, segítő kritikák útján. Boldog vagyok, hogy ilyen neves irodalmi folyóiratnak, portáloknak igyekvő tagja lehetek, remélem, rászolgálok a bizalmukra.

 

ngyorgy7

A Tisza ősszel

Ha jól sejtem, tagja vagy más irodalmi portálnak is…

Igen, ahogy mondod, éltem az internet adta lehetőségekkel, és tagja vagyok jó néhány irodalmi portálnak: Élő Magyar líra, Alak-art.hu, Éden művészeti hálózat, Tollal.hu, stb. Internetes irodalmi folyóiratok tagja is vagyok: 7torony, Holnap magazin, Tollal. hu. Valamint internetes irodalmi csoportokban is tevékenykedem, ahol szintén van már közös kötetünk Hangulatok-Vénák címmel.

Erzsike, kérlek, mutasd be a városodat! Milyen kulturális élet folyik nálatok? Mennyiben befolyásolja a közösségi életet, hogy van két ilyen elismert költője, akiket a bevezetőben említettünk?

Tiszakécske egy igen szép város. Termálfürdőből kettő is található nálunk, valamint itt van a Tisza folyó is. Szoktak nálunk nyáron fogathajtó versenyt is szervezni, mely népes közönséget vonz. Ismert költőink, egyben írók is, mint Böszörményi Gyula és Buda Ferenc népszerű író-olvasó találkozókon kerülnek közel az olvasóikhoz. A mozgalmas kulturális élet részeként színházi előadásokat szerveznek a közönségnek. Néptáncosaink és citerazenekarunk is van, hírnevet szereztek a városunknak. A Tisza-parton nyáron zenekarok szoktak műsort adni a fürdőzőknek és az esti vendégeknek.

 

ngyorgy10

Holt-Tisza

Kecskeméten működik a műkedvelő írók és költők baráti köre, amely az egész megyében élő tollforgatókat, sőt festőket, fotóművészeket tömöríti. Profi tagjaink is voltak és vannak is. Nagy szeretettel látunk köreinkben téged is, hiszen nem lakunk messze egymástól!

Örülök neki, hogy ilyen mozgalmas művészeti, irodalmi élet folyik Kecskeméten. Remélem, majd néhányszor én is ott lehetek köztetek, amit nagyon köszönök előre is.

Milyen álmaid, álmodozásaid vannak további életedről?

Álmai minden alkotónak vannak. Egyes dolgok, álmok elérhetetlenek, de szorgalommal olyan lehetőségeket lehet megragadni vagy kipróbálni, ami talán elérhető. Novellám már jelent meg a 7toronyban a verseim mellett, de nem áll messze tőlem egy regény írásának a gondolata sem. De ez még a jövő titka…

 

ngyorgy1

 

Erzsike, nagyon szépen köszönöm a beszélgetést. Kívánok számodra erőt, egészséget, töretlen alkotó kedvet. Remélem, hogy nemsokára ismét találkozunk Kecskeméten.

Kedves Évi, nekem megtisztelő, hogy gondoltatok rám, pedig én kezdő tollforgatónak tartom magam. Kívánok a Magazinnak hosszú élettartamot és sok olvasót, alkotót, akit bemutathattok.

 

Vénülő fa

Vénülő tölggyé lényegülök át,
szikkadt odúmban senki sem lakik;
csak kuvik köröz ítéletnapig
fölöttem, s nézi e gyengülő fát.

Kúszó napsugár időz még velem,
ám az ősz szele belopja magát.
Hitegethetne, mint egy jó barát,
de belül érzem közelgő telem.

Már nem táncolnak csillagok útján
rőt leveleim lágy szellővállon.
Elmúlásomat egyszer se bánom,
mert lehetnék karfa Isten trónján.

Ó, Földanya

Ó, Földanya. ma miért
olyan szűkszavú a szél?
Talán azért van ily csend,
hogy tisztábban hallhassuk,
ahogy fagyott pánsípok
gurulnak zörögve szét?

Ó, drága Hold, hol marad
a rég beígért tavasz?
Mert itt e dermedt tájon
a deres palástú, vén,
garázda tél még most is,
egyre csak havat lehel.

És, ti, égi mezőkön
legelő csillagnyájak,
mondjátok meg énnekem,
hallja-e Isten föntről;
pataknak suttogását,
s a pacsirta énekét?

Ó, te, kedves Napfivér,
mikor hinted mosolyod
hőn szeretett népedre?
Mert a kopasz ágak közt
már vígan süvít a szél,
s rügyet csak fényed bonthat.

Ha…

Nagyot markolnék
Isten mennyei
világosságából,
ha lenne merszem…
S egészen picike
lélek-szilánkokat
ötvözhetnék össze,
galaktikusan
fénylő szeretetté,
ha volna glóriám…

Istenhez

Gondolataim csonttalan testek,
rogyadozva most pont eléd estek.
Rekedt torkomból szavak ugatnak,
e kínban téged hívlak Uramnak.

Hiszem, az  Isten részemmé lehet,
s még itt a Földön boldoggá tehet.
Mélyülő csöndem belülre zárom,
féltés takar és rebbenő álom.

Nem hallják

Álmosan nyújtózik előttem a Szajna,
néma partja mentén lustán delel a fény.
Légies látvány e lüktető csodalény,
vonzza a lelkemet, még bele is halna.

De most mégis élni, szólni támad kedvem,
bekiabálni a nyüzsgő tömeg közé,
hogy vagyok, létezem a Föld öreg ölén!
Ők mégsem értik meg, ahogy versbe szedem.

Lelketlen bábtestük rogyadozva reccsen,
mint vasdaruk nyaka, ha végleg meghajlott.
Ezért nem hallják a búsan síró lantot,
amit pengetek e folyóparti csendben.

Nagy L. Éva

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

Hozzászólások