Varázslat a Krúdy Gyula Irodalmi Körben – A borongós szürke novembert színessé varázsoltuk Budapesten az Újpesti Szabó Ervin Könyvtárban 2019. november 7-én. A Krúdy Irodalmi Körben hét művészt mutattam be Németh Nyiba Sándor felkérésére.

A varázslat bűvöletében segítségemre voltak beszédpartnereim; két festőművész: Rehorovics Anita és Viola Éva, továbbá költők, írók: Mráz Erzsébet, Reményi Éva, Varga Z. Julianna, Szedő Tibor, Ujvári Ferenc.

Az irodalmi délutánt Németh Nyiba Sándor, a Kör titkára nyitotta meg, biztosítva a jó hangulatot. Goldoványi Zoltán könyvtárvezető köszöntője után először a festőművészekkel, Rehorovics Anitával és Viola Évával beszélgettem: az indulás éveiről, az alkotásaikat inspiráló témákról, alkalmazott technikákról, jövőbeli terveikről faggattam őket. Elmondták, hogy a világot, a körülöttük lévő dolgokat saját szűrőjükön át vizsgálva ábrázolják. A képzőművészet iránt érdeklődők minderről meg is győződhettek, hiszen a könyvtár olvasótermében kiállítás nyílt a művészek képeiből.

Az irodalmi est költővendégei műveikből olvastak föl néhányat. Különleges életutak elevenedtek meg előttünk. Ujvári Ferenc és Szedő Tibor személyében egy-egy polihisztort köszönthettünk, hiszen Ujvári Ferenc végzettségét tekintve műszaki ember, aki a versírás mellett csodásan mond verseket, mindamellett dekoratív tárgyakat farag fából, szaruból, csontból. Szedő Tibor neve sokak számára ismerősen cseng. Elsősorban a sporttal, az úszással kapcsoljuk össze: paralimpikon, bajnok, aki hatalmas teljesítményt, sikert tudhat maga mögött, és figyelemre méltóak az írásai.

Mráz Erzsébet, Reményi Éva, Varga Z. Julianna gyönyörű verseiket vallomásokkal kísérték, melyek izgalmassá, érdekessé tették a kellemes, családias hangulatú bemutatót. Így tudtuk meg, milyen volt Reményi Éva serdülőként, hogyan akadályozta meg első versének megjelenését, mit jelent Varga Z. Julianna számára a hármas szám, és kik illusztrálták Mráz Erzsébet mesekönyvét, vagy környezete hogyan aposztrofálta az „igazi költő” fogalmát.

Szóval ismét varázsoltunk! A varázslat pedig egyben tartja rohanó, szürke, szétesni készülő világunkat. Az érzelmek, a versek, a festmények lelket megmutató erejében rejlik a varázslat. Amíg létezik ez a csokorba szedett pillanat, addig vagyunk önmagunk, addig jobbá tehetjük a világot.

 

Orosz Margit költő

 

Hozzászólások