A piarista rend alapítója, Kalazanci Szent József, eredeti spanyol nevén José Calasanz feltételezhetően 1557. szeptember 11-én született Spanyolországban, a Peralta de la Sal nevű falucskában.

kalazanci3

Spanyolországban

Apja, Pedro Calasanz ugyan nemesnek (hidalgo) számított, de kétkezi munkából tartotta fönn a családját: kovácsmester volt és a földjein gazdálkodott. Feleségét Maria Gastón-nak hívták, és nyolc gyermekük született, József volt köztük a legkisebb. Szülei jó iskolákba járatták, majd a léridai egyetemen filozófiát és jogot hallgatott. Elhatározta, hogy pap lesz, a klerikusi tonzúrát 1575. április 17-én vette föl egyházmegyéje, Urgel püspökétől. Szülei ugyan szerették volna, ha ha mégis világi pályát választ, de ő kitartott a papi hivatása mellett. Így 1583. december 17-én pappá szentelték. Ettől kezdve többféle feladatot töltött be: volt káptalani titkár és szertartó, egyházi megbízott és püspöki vizitátor, majd plébános. Egy biztos kanonoki állást szeretett volna kapni, ezért megszerezte a teológiai doktori címet is. 1592 februárjában püspöki ajánlólevéllel Rómába utazott, hogy ott hamarabb kijárja magának a spanyolországi kanonoki címet.

kalazanci4

Rómában

Rómában Colonna bíboros palotájában kapott szállást. A javadalomra várakozás közben bekapcsolódott több jótékonysági testvérület munkájába is. Alamizsnát osztott a város szegénynegyedeiben, és eközben jutott arra a gondolatra, hogy a szegényeken úgy lehetne segíteni, hogy a gyermekeik számára ingyenes iskolákat nyitnának. 1597-ben megismerkedett a Szent Dorottya templom plébánosával, s még abban az évben megnyitották Európa első ingyenes népiskoláját, amelyet elsősorban adományokból tartottak fönn. Kalazanci József tehát Rómában meglelte hivatását, a szegény gyermekek tanítását és nevelését, és már nem akart visszatérni Spanyolországba, hogy ott kanonok legyen.

kalazanci5

1605-ben átköltöztek a San Pantaleo térre, ahol a diákok száma már elérte a 800-at, majd 1612-ben sikerült megvásárolniuk a Torres-palotát. A Kegyes Iskolák sikerének oka az volt, hogy alkalmazkodott a szegények igényeihez, tehát az alapok (írás, olvasás, latin) mellett Kalazancius nagy hangsúlyt helyezett olyan ismeretek (például írás, olvasás, matematika) tanítására, amelyeknek a gyerekek gyakorlati hasznát vehették. Ugyanakkor az iskola katolikus nevelést adott, tanítási módszeréhez tartozott az egymást váltó csoportokban végzett közös imádság is.

kalazanci1

A piarista rend alapítása

1617-ben V. Pál pápa szerzetesi kongregációt hozott létre a Kegyes Iskolák Isten Anyjáról nevezett Páli Kongregációja néven. Ezt a következő pápa, XV. Gergely 1621. november 8-án ünnepélyes fogadalmas szerzetesrenddé nyilvánította. Így született meg a piarista rend, amelynek Kalazancius által 1620/1621 telén megfogalmazott Konstitúcióit a pápa 1622. január 31-én fogadta el, majd április 22-én kinevezte őt a rend generálisává. Az ünnepélyes fogadalmat négy asszisztensével együtt 1622. április 20-án tette le.
A Kegyes Iskolák eközben rendkívüli gyorsasággal terjedtek. Először Itáliában, majd Közép-Európában is. 1632. január 12-én VIII. Orbán pápa a rend tagjainak kérésére élethossziglanra kinevezte a rend generálisának.

kalazanci2Kalazanci Szent József utolsó áldozása, Francisco de Goya festménye, 1819

Az Úr adta, az Úr elvette…

A sikerekre azonban megpróbáltatások következtek. A piarista rendnek számos ellensége is akadt, akik az iskolákból kikerülő tanult szegényeket a társadalmi biztonság veszélyeztetőjének tekintették. Ráadásul belső ellentétek is gyengítették a rendet. 1642. augusztus 8-án egy nagyravágyó és rosszindulatú rendtárs, Mario Sozzi hamis följelentése miatt Kalazanciust négy társával együtt a Szent Inkvizíció elé hurcolták, majd 1643. január 15-én a pápa fölmentette generálisi tisztségéből. A további áskálódásnak és rágalmaknak az lett az eredménye, hogy 1646. március 16-án X. Ince pápa a piarista rendet ismét fogadalmak nélküli kongregációvá fokozta le. Megtiltotta a novíciusok fölvételét is, de a közösség tagjai tovább folytathatták az iskolai tanítást. Kalazancius szelíden tűrte élete fő művének megsemmisülését és az ószövetségi Jób szavait ismételgette: „Az Úr adta, az Úr elvette, áldott legyen az Úr neve” (Jób 1,21). 1648. augusztus 25-én hajnalban, két hónapos súlyos betegség után halt meg a római Szent Pantaleon Rendházban, közel 91 éves korában.

kalazanci6

Tisztelete

Halálának másnapján hatalmas tömeg gyűlt össze ravatalánál a Szent Pantaleon templomban,  ahol több csodás gyógyulás is történt. Hogy a további föltűnést elkerüljék, rendtársai másnap, augusztus 27-én hajnalban temették el a Szent Pantaleon-templomban. A piarista rendet nyolc évvel később ismét kongregációvá, majd 1669-ben szerzetesrenddé nyilvánították. Kalazanci Józsefet az Egyház 1748-ban boldoggá avatta, 1767-ben pedig a szentek közé sorolta. 1948 óta az összes keresztény népiskola mennyei pártfogójaként tisztelik. Egyházi emléknapja augusztus 25-én van, de – mivel ez iskolai szünetre esik – a piarista iskolákban november végén tartják Kalazanci Szent József pártfogásának ünnepét.

kalazanci7

A kecskeméti Piarista Iskola és templom

2014-ben a váci Piarista Gimnázium és a kecskeméti Piarista Iskola is születésnapot ünnepel. 300 évesek! Gratulálunk!

Hozzászólások