Hegymászó történelmet írt Suhajda Szilárd, aki a Magyar K2 Expedíció keretében elérte a Föld második legmagasabb hegycsúcsát, a 8611 méteres K2-t. Szilárd Klein Dáviddal indult három nappal ezelőtt a mindent eldöntő utolsó körre, de Dávid végül egészségügyi okokból nem mászott fel a csúcsra, az alaptáborból támogatta az expedíció sikerét. 

A „hegyek királyaként” is emlegetett kolosszus legmagasabb pontján még nem állt magyar, ráadásul Szilárd oxigénpalack és teherhordók nélkül érte el a nem mindennapi eredményt.

„Örömmel jelentem, hogy a 2019-es Eseményhorizont K2 Expedíciót sikerre vittük, itt vagyok a K2 csúcsán. Csodálatos, felszakadozott a felhő, mindent jól látok, gyönyörű a gerincről a kilátás.
Nagyon örülök, hogy én is gazdagíthatom az Eseményhorizont csúcssikereit! Legközelebb, remélem, együtt állunk fent egy szép csúcson” – jelentkezett be Suhajda Szilárd a K2 csúcsáról. 

Szilárd ezzel teljesítette a Magyar K2 Expedíció küldetését. Így már csak két „nyolcezres” hegy, a Sisapangma és az Everest csúcsának palack nélküli megmászása hiányzik ahhoz, hogy a magyar hegymászó közösség palack nélkül teljesítse a Himalája Koronája kihívást: Földünk 14 „nyolcezresének” megmászását.

A múlt héten még kérdéses volt, hogy egyáltalán nyílik-e alkalmas lehetőség Klein Dávid és Suhajda Szilárd számára arra, hogy megkíséreljék a csúcsmászást, hiszen a fent tartózkodó serpa hegymászók akkor rendkívül mély hóról számoltak be, amely az egyik legtapasztaltabb és legismertebb külföldi hegymászó, Mike Horn és társa, Fred Roux csúcsmászási kísérletét is meghiúsította. Ők ezt követően nem sokkal le is vonultak a hegyről.

A két magyar hegymászó azonban nem adta fel, ők eredetileg is egy későbbi időpontot tűztek ki a K2 csúcsának megmászására. Egy csapatnyi hegymászótársukkal egyetemben hétfőn indultak el először a 6700 méteres magasságban elhelyezett kettes táborba, majd egy másik éjszakát a 7300 méteren elhelyezkedő hármas táborban aludtak.

Dávidnak a csúcsmászás közben egészségügyi problémái adódtak: gyomorpanaszokkal, hányingerrel küszködött. Így az expedíció sikerének érdekében 24-én reggel úgy döntött, a hármas táborból visszaereszkedik az alaptáborba.

„Akut egészségügyi problémák miatt a 3-as táborból a tegnapi napon nem folytattam a csúcsmászást. Attól tartottam, hogy – ha feljebb az állapotom súlyosbodik – veszélyeztetem akár Szilárd esélyeit is. Ezzel nem tudtam volna együtt élni. A döntésemre rendkívül büszke vagyok. Lehet, hogy össze tudtam volna szedni magam, lehet, hogy én is feljutok, de ha így teszek és próbálkozom a csúcsmászással, akkor Szilárd esélyeit is komolyan veszélyeztetem, és így akár az egész expedíció elbukhatott volna az én személyes ambícióim miatt. Rendkívül büszke vagyok Szilárdra, és örülök a csúcssikerének” – mondta el Dávid.

Az elmúlt napokban az időjárás sokat segített abban, hogy ezúttal esély legyen felérni a csúcsra, növekedett a napsütéses órák száma, és az erős szél is elősegítette a hóhelyzet normalizálását. Szilárd a 7700 méteren kialakított négyes táborából a tegnap esti órákban indult a csúcsra, majd 15 óra menetelést követően pakisztáni idő szerint nem sokkal dél után érte el a 8611 méteres magasságot. Jelenleg a hármas táborba tart visszafelé, majd a következő két napban érheti el ismét az alaptábort, ahol Klein Dávid várja.

Dávid és Szilárd a napokban hazaindul, és két héten belül már itthon kezdenek el készülni az új megmérettetésre. Az Eseményhorizont csapatának továbbra is célja, hogy a hazai hegymászás teljesítse a Himalája koronája kihívást, majd részt vegyen az ezt követő magyar expedíciós tervek alakításában, megvalósításában. Utoljára nyolcezres hegyen Klein Dávid hajtott végre első magyar megmászást, a legveszélyesebb nyolcezresként ismert Annapurnán.

Az expedíció véget ért, azonban a hazai közönség hamarosan újra élheti a kalandokat, hiszen az expedíció összefoglaló filmjét a TV2 Csoporthoz tartozó Spíler1 műsorán láthatják majd a nézők szeptemberben.

A Himalája koronája:

A Földön 14 hegycsúcs létezik, amely a tengerszinttől számítva 8000 méternél magasabb. Közülük mind Ázsiában, a Himalája és a Karakorum hegyvonulataiban található. E csúcsok megmászása különösen veszélyes, mert ebben a magasságban igen kevés – csupán harmadannyi – oxigén áll a hegymászók rendelkezésére, éppen ezért fontos előzetesen hozzászoktatni a szervezetüket a ritka légkörhöz az akklimatizációs körök során. A „Himalája koronája” ennek a 14 csúcsnak a megmászását jelenti. Az első személy, aki a kihívást teljesítette, Reinhold Messner volt, akinek a tizennegyedik csúcsot 1986. október 16-án sikerült elérni.

Az Eseményhorizont csapatáról:

Az Eseményhorizont programot Klein Dávid hívta életre 2002-ben, Suhajda Szilárd pedig 2016 óta tagja a csapatnak. Céljuk a hazai hegymászás és a „tiszta” (oxigénpalack nélküli) mászás ügyének szolgálata, himalájai expedíciók szervezése, valamint az egészséges életmód és a mozgás fontosságának közvetítése. Az Eseményhorizont hozta létre a Magyar Nyolcezres Adatbázist (www.m8000.hu), amelyet a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséggel közösen üzemeltetnek.

A Magyar K2 Expedíció legfontosabb adatai:

TIMING
Dátum (hozzávetőleges kalkuláció) Tervezett fázis
2019. június 7. Indulás a budapesti Liszt Ferenc reptérről, az úti cél Iszlámábád, Pakisztán
2019. június 20. Az Alaptábor elérése (Skardu tartományi fővároson keresztül)
2019. június 20 – július vége Mászó időszak (táborok kiépítése, akklimatizáció, csúcstámadás várható időpontja: augusztus eleje)
2019. július vége / augusztus eleje Levonulás
2019. augusztus 10. Hazaérkezés Budapestre

TÁBOR – MAGASSÁG
Tábor / csúcs Magasság
Alaptábor 5000 m
1-es tábor 6000 m
2-es tábor 6700 m
3-as tábor 7300 m
4-es tábor 8000 m
Csúcs 8611 m

Forrás: ANTIK DALMA / PR expert

 

 

Hozzászólások