Sárközi György 75 éve halt meg- Egy költőre, íróra, műfordítóra, lapszerkesztőre emlékezünk. Barátja, kor- , sőt sorstársa volt többek közt Szerb Antalnak és Halász Gábornak, a két jeles irodalmárnak, kritikusnak. Hozzájuk hasonlóan zsidó származású volt ő is. Mindhárman a balfi munkatáborban végezték ̶̶ nem sokkal a felszabadulás beköszönte előtt. Sárközi György ott halt éhhalált: 1945. március 8-án. Épp 75 esztendeje… 46 évet élt…

sarkozi gyorgy iro

Sárközi György nem volt nyelvész. Igaz, jogi tanulmányai mellett behatóan foglalkozott a zeneművészettel, valamint a filozófiával. Márpedig ezek egy bizonyos ponton társtudományai a nyelvészetnek, a nyelvesztétikának. Közvetve azonban mégiscsak tett ̶̶ nem is keveset ̶̶ a nyelv, az anyanyelv, sőt akár a nyelvjárások megismerése érdekében.

Miről van szó? Féja Géza írja „Sárközi György emlékezete” című korfelidéző esszéjében, hogy a költő, akkor már a Válasz folyóirat felelős szerkesztőjeként, fontos megbeszélésre hívta hivatalába. Idézzük most Féját:

… Alig foglaltam helyet, tekintetem a szemben álló falra tévedt. Ott függött Magyarország térképe vastag vonalakkal tíz részre osztva.

– Nézd  ̶̶  mondotta  ̶̶  a magyar valóság föltárása ötletszerűen folyik, végre össze kell fognunk a sok becsületes, de szertefut szándékot. Elég volt immár a portyázásból, tíz részre osztottam Magyarországot, tíz íróra bízom, mutassuk meg teljes arcát, tárjuk fel minden baját és kérdését. Bizonnyal cselekedet lesz ez, és megfellebbezhetetlen ítélet. …

̶̶  Mi lesz a sorozat címe?  ̶̶  kérdeztem.
̶̶  Magyarország felfedezése.

Néztem a térképet, azután Sárközi Györgyre emeltem tekintetemet:
̶̶ Tudod-é, hogy ezzel a sorozattal kockára teszed állásodat, magad és családod megélhetését? Bizonnyal gonosz és nemtelen támadások indulnak majd ellened.
̶̶  Számoltam és számolok ezzel  ̶̶  válaszolta az ő gyönyörű nyugalmával.  ̶̶  Válassz magadnak egy darabot az országból.
Rámutattam az egybekerített Békés, Csongrád és Csanád megyére:  ̶̶  Ezt szeretném megírni.
̶̶  Rendben van. Adj a könyvednek címet.
̶̶  Viharsarok  ̶̶  mondottam némi gondolkodás után.

̶̶  Őszre készülj el vele  ̶̶  intett Gyurka.
̶̶  Már őszre?
̶̶  Igen. A jövő esztendő elején meg kell jelennie.
̶̶  Meglesz  ̶̶  ígértem.

Sárközi György ezzel a kulturális lépésével végérvényesen a népi írók mozgalmának vezető egyéniségévé lett. A sorozatban 1937 ̶̶ 38-ban megjelent könyvek szociográfiai ihletettséggel szóltak az általa megjelölt afféle régiókról. Ezek is és a példájukra megalkotott, sorozaton kívüli munkák is az olvasó elé tárták az akkori „mély-Magyarország”-ot. Jónéhányuk alaposan részletezte, megjelenítette a terület, a táj nyelvét, lakóinak stílusát, viselkedésmódját.

Tehát ha kezünkbe kerül Féja, Erdei Ferenc, Szabó Zoltán vagy éppen veres Péter, Szabó Pál, Nagy Lajos és mások ekkoriban fogant szociográfikus munkája, közvetve vagy közvetlenül némiképp Sárközi kezenyoma is érződik bennük. A viszontagságok ellenére is célt ért ötletével!

Sárközi György ̶̶ miként számos költő ̶̶ szívesen él azon szavakkal, amelyek a leíró nyelvtan szakkifejezései is. Nincs időnk idézni azt a költeményét, amelynek a címe szerencsénkre így is sokat sejtet: „Virágok beszélgetése”. Tehát: A beszédről van szó, amely a virág kapcsán inkább non-verbális kommunikációnak minősül. Álljon itt inkább a kortárs költő, Rónay György értő meglátása, mégpedig Sárközi nyelvéről. Azaz: költői nyelvéről.

Az összetartozásnak, a szerelemnek valami nagyon mély, sorsszerű titkáról vall ez a tökéletes költemény. Titokról a titkok nyelvén: nem fogalmi megközelítéssel, hanem képekben, a költészet direkt nyelvén. A versnek ezt az értelmi fogalmazás fölötti közlését, azt az evidenciáját sem a lélektani okfejtés, sem a költői képek fogalmi nyelven való magyarázata nem érheti el sem pontosságban, sem világosságban.

Itt a kép, teljes szemléleti hitelességében, jellé, jel-képpé vált, a fogalmilag egyáltalán nem, vagy csak hiányosan megfogható tények, érzések, kapcsolatok ̶̶ egy mélyebb világ ̶̶ közvetlen kifejezésére.

Csak egy-két sorra futja, hogy olyan gondolatot citáljunk, amelyben a nyelvi szakszó túlmutat önmagán. Például „A hullámnézőhöz” legelején: „… hozzád sóhajtva szól a sötétes hullám, / És a vizek nyelvén mormol halk búcsúzót, /…” A „Húsvét után”-ból idézzük: „Mit ér előttetek a szó? Megszégyenülten kúszik vissza ajkam pereméről /A hangot fogó dal belsőbb fészkébe: zengőbb a néma beszéd; …”

A „Reménytelen őszi eső” pesszimista sora ez: „Hazugság a csalfán összerakott betűk vigasza.” A Kilátó egy strófája: „Fütyörészve, nem szavakkal / Beszélek a madarakkal, / Mert minden szó tehetetlen, / Minden szándékról letettem.”

sarkozi gyorgy emlektabla

Végül: részlet az Esőcseppek-ből. Innét adtuk címünknek az egyik jóslatsort:

Eljön a nap, hogy többet nem leszek,
a könyvespolcon kis kötet leszek.
Mi életem volt: öröm, szenvedés,
sötét sorok örök csendjébe vész.

Néhanapján egy kéz értem kinyúl,
s zörgő lapjaimon váratlanul
fölsüt egy szó, mint másvilági hold,
s új életet kezd, ki fölém hajolt.

Segítsen ez az évforduló, hogy  ̶̶  Sárközi György verseiért nyúlva  ̶̶  bennünk is életté váljanak üzenő, tanító, gyönyörködtető sorai…

 

Holczer József

Kapcsolódó cikk a Montázsmagazinban

 

Hozzászólások