Az európai humanizmus vezéralakja a németalföldi Erasmus Rotterdami, Desiderus Erasmus Rotterdamus volt, a latin nyelven író humanista.

Korának vallási viharában élt. Ágoston rendi kolostorban nevelkedett, és szerzetes is lett. Először Párizsban, majd Angliában járt egyetemre, ahol életre szóló barátságot kötött Morus Tamással. Bolognában szerezte meg a „Szabad művészetek doktora” címet. Ezután Velencében dolgozott, s Rómától kieszközölte a szerzetesi fogadalma alóli mentesítését, majd Cambridge-ben tanított teológiát. Később V. Károly császár tanácsadója lett, de hamarosan Baselben telepedett le, ahol a katolicizmus és a reformáció kölcsönösen „tolerálta” egymást.

Irodalmi munkásságában – didaktikai megfontolásokból – egyesítette a szókrateszi szellemiséget a szatirikus erővel. Könyvei: A balgaság dicsérete, A keresztény harcos kézikönyve, A keresztény fejedelem nevelése, Újtestamentum, Nyájas beszélgetések és A gyermekek nevelése címek alatt látott napvilágot, mely utóbbi 1913-ban magyarul is megjelent.

Bibliafordításairól vallott nézetei, magyarázatai alapján készültek az első magyar bibliafordítások. Az „Újszövetség” görög nyelvű nyomtatott példánya 1516-ban, azaz 500 éve terjedelmes jegyzeteivel ellátva jelent meg, s amelynek előszavában a következőket írta: „Szenvedélyesen elhatárolódom azoktól, akik ellenzik, hogy a Szentírás le legyen fordítva a nép nyelvére.”
Erasmus görög nyelvű Újszövetségének átdolgozása jó alapot teremtett, hogy jobb fordítások készüljenek az európai nyelveken. Így Erasmus fordítását használta fel a német Luther Márton, az angol William Tyndale, az olasz Antonio Brucioli, és a spanyol Francisco de Enzines.

Művei nagyon keresettek lettek, és híressé tették őt! Kozmopolita tudós volt, lángelmének tartották, kortársai közül sokan csodálták.

 

 

Fenyves Mária Annunziata

 

 

Hozzászólások