Szegeden született. 9 éves korában elveszítette édesapját, három testvérével együtt félárván maradt. Neveltetéséről ekkor Erdélyi Náci, édesapja barátja, a szegedi cigányprímás gondoskodott, aki hegedülni tanította a tehetséges fiút. Iskolai tanulmányait is abba kellett hagynia. Vályogvetőként dolgozott. Sokat olvasott, diáktársaitól kérte kölcsön Jókai és Dumas regényeit, később pedig saját könyvtárat gyűjtött össze.

15 évesen szülőfalujában már cigányzenekart szervezett és vezetett. Társaival némi pénzért, ételért és italért a környékbeli tanyavilágban zenéltek.

Először Szegedre, majd a 90-es években Budapestre került. Első dalait Blaha Lujza népszerűsítette. 1895-ben Budapesten megnyerte az Új Idők folyóirat pályadíját Pósa Lajos balatoni nótáinak megzenésítésével.

                            

Az 1890-es években társulatával együtt fellépett az Alföldön, a Felvidéken, sőt játszottak Moszkvában és Szentpéterváron is. Ez utóbbi helyszínhez kapcsolódik egy legendás történet, mely szerint a cári udvar előkelőségeinek annyira tetszett Dankóék előadása, hogy lelkesen gratuláltak a prímásnak, közben pedig értékes gyűrűket húztak egy-egy ujjára. Miután minden ujján volt már gyűrű, Dankó állítólag így kiáltott fel: „Drága jó Istenem! Miért adtál nekünk csak tíz ujjat…?”

Romantikus regénybe illő a házassága is: szerelme Joó Ferenc arcképfestő lánya volt. A zord apa másnak szánta leányát, ezért többször is kikosarazta, sőt el is kergette a kérőt. Miután kétszer kudarcba fulladt a lányszöktetés, a harmadik alkalommal sikerült megesküdniük a kisteleki templomban.

Saját dalait nem tudta lejegyezni, mivel nem értett a kottaíráshoz. Közel félezer nótájához Pósa Lajos, Gárdonyi Géza, Békefi Antal és Tömörkény István írták a szöveget. Több népszínműhöz is szerzett betétdalokat.

Egész életében anyagi gondokkal küzdött. Hogy egyre súlyosbodó tüdőbaját gyógyíttatni tudja, barátai és támogatói gyűjtést indítottak számára. Ennek köszönhetően San Remóba utazott, ám egészsége többé nem állt helyre. Néhány hónappal később, 1903. március 29-én elhunyt.

                                     

A híres prímást a szegedi Belvárosi temetőben díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. Budapesten Herczeg Ferenc búcsúztatta, és ötszáz cigány muzsikus játszotta el az „Eltörött a hegedűm” című, egyik leghíresebb nótáját.

  • Szobrát Margó Ede szobrászművész készítette el, honoráriumot azonban nem fogadott el érte. 1912-ben állították fel.
  • Hegedűjét a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzik.
  • Ady Endre és Juhász Gyula versben örökítette meg alakját, Gárdonyi Géza fia, József pedig megírta Dankó életrajzát. 1940-ben Jávor Pál főszereplésével film is készült a cigányprímásról.
  • A Budapest-Szeged között közlekedő Intercity vonat Dankó Pista nevét viseli, csakúgy mint a a Weinhaus borászat egyik vörösbor fajtája.
  • 2012 decemberében indult el a Magyar Rádió Dankó Rádió csatornája, mely magyar nótát és operettet sugároz.

Jelenet a Dankó Pista című magyar filmből

Forrás: Wikipédia, www.magyarnota.com

Weninger Nóra

2013. március 29.

Hozzászólások