Pataki Éva: Rádiónk aranykora – Talán minden család birtokol egy rádiót. Pár évtizeddel ezelőtt a legfontosabb hírforrás volt, különösen falun, vagy olyan embereknél, akik ritkán mozdultak ki otthonukból. A rádió a 20. századi Magyarország egyik legfontosabb kulturális intézménye volt: közösségteremtő erő, hiteles információforrás, irodalmi, zenei, színházi közvetítő. A „rádió hangja” generációk számára jelentett biztonságot és iránymutatást. A rendszerváltás után a rádió elveszíti monopolhelyzetét, majd lassan a presztízsét is. Pataki Éva regénye ezt a fénykor–hanyatlás ívet mutatja be személyes sorsokon keresztül. Így az intézmény (munkahely) a könyv egyik „főszereplője”.

Pataki Éva: Rádiónk aranykora - Könyvespolc

Könyvbemutató – A Kiadó fotója

A regény másik főszereplője Mari, a Magyar Rádió hírszerkesztőségének munkatársa, aki 1989-ben, a Krakkó–Budapest éjszakai vonaton döbben rá, hogy gyermeket vár kollégájától és szeretőjétől, Ivántól – miközben mindketten házasságban élnek. A vonatút alatt végigpörgeti magában az elmúlt éveket: a rádió világát, a házasságát, Ivánhoz fűződő viszonyát. A személyes válság és a szakmai identitás összeütközése már itt megjelenik, végigkíséri a történetet..

A rendszerváltás időszaka adja a mű hátterét: a rádió szerkesztősége a politikai fordulatok, hatalmi játszmák és bizonytalanságok közepette próbál helytállni. Ez idő tájt volt a híres taxisblokád, innen gombolyítja le a történet szálait napjainkig Pataki Éva bemutatva, hogyan változik a rádió mint intézmény és benne az emberek sorsa. A narráció visszaugrik a múltba: a Magyar Rádió fénykorába. Bemutatja a szerkesztőségek működését, a szakmai idealizmust, a legendás riportereket, a „rádiós család” összetartását. A politikai kontroll finom, de állandó jelenléte: cenzúra, telefonok, „fentről jött” kérések. Olvashatunk Mari pályakezdéséről, első nagy riportjairól, a szakma iránti rajongásáról. A konfliktusok miatt a szereplők folyamatosan szembesülnek azzal, hogy a szakmájukért milyen árat fizetnek: állások, barátságok, erkölcsi döntések forognak kockán. A regény másik szála, a szerelmi történet, amelyben Mari lassan ráébred, hogy talán túl sok mindent áldozott fel – és hogy mi volt igazán fontos az életében.

Pataki Éva: Rádiónk aranykora - Könyvespolc

Olvasásra váró kötetek – Fotó: Kiadó

A politikai átrendeződés a rádiót is kettészakítja. („Repedések a rendszerben.”) Régi kollégák kerülnek szembe egymással, új vezetők érkeznek, régi ikonok tűnnek el. A hírszerkesztőségben káosz, bizonytalanság, hatalmi harcok uralják a mindennapokat. Mari egyre inkább úgy érzi, hogy a szakmája, amelyért mindent feláldozott, széthullik a szeme előtt.

A jelen felé közeledve felismerhetőek a kiégés jelei, érzelmi veszteségek, felismerések. A gyakorlatban mit jelent? Megszűnő műsorok, elbocsátások, kiüresedő folyosók. A múlt idealizmusa és a jelen kiábrándultsága Mari szívében élesen ütközik.

Válaszút előtt áll, s az abortusz mellett dönt. Megérti, hogy a rádió, amely eddig az életét jelentette, már nem az a hely, amelyért érdemes feláldozni mindent. A történet nem tragikus, inkább csendesen felemelő: a női önállóság, önbecsülés és újrakezdés lehetősége felé mutat. Mari története tipikus kelet-európai női életút: szakmai maximalizmus, érzelmi kiszolgáltatottság, kemény társadalmi elvárások, közben önfeladás és önkeresés.

A rendszerváltásnak emberi ára van. A politikai változás szétzúz nemcsak intézményeket, hanem emberi kapcsolatokat is. Barátságok, szerelmek, szakmai szövetségek hullanak a semmibe. A rádió mint mikrokozmosz, mint munkahely mutatja meg a nagy társadalmi átalakulást, ami hazánkban éppen jellemző .

Pataki Éva: Rádiónk aranykora - Könyvespolc

A szerző, Pataki Éva – Facebook

A könyv nem fejezetcímekkel tagolt, hanem folyamatosan építkező, időben ugráló narrációval dolgozik, de jól követhető.
A könyv jellege: realista, dokumentarista hangulatú regény. Néha filmszerűen láttatja az eseményeket, nem véletlenül, hiszen Pataki Éva otthon van a filmek világában is. Közös vonások más műveinek szereplőivel erős női főhősök, akik érzelmi és társadalmi nyomások között keresik önmagukat. A magánélet és a történelem metszéspontjai mint fő konfliktus-forrás. Finom irónia, empátia, dokumentarista érzékenység. A női sorsok hétköznapi hősiességének bemutatása

208 oldalas, az Athenaeum Kiadó munkája (2026). Bemutatója a Nyitott Műhelyben volt nemrég.
Korábban olvashatták itt:

Pataki Éva:Tűzföld;
Pataki Éva: Nagymama vesztegzár alatt;
Pataki Éva: Nagymama és a mesterséges intelligencia című műveinek ajánlását.

Pataki Éva: Rádiónk aranykora - Könyvespolc

A rádió – Fotó: Create Vista

Pataki Éva (Budapest, 1954. ) Balázs Béla-díjas magyar író, forgatókönyvíró, filmrendező és dramaturg, a kortárs magyar irodalom és filmművészet meghatározó alakja. Filmes és dramaturgi munkássága: számos jelentős magyar film forgatókönyvírója, többek között:

• Napló szerelmeimnek (1987)
• Napló apámnak, anyámnak (1990)
• A hetedik szoba (1995)
• Sztracsatella (1996)
• A temetetlen halott – Nagy Imre naplója (2004)
• Aurora Borealis (2017)

Díjak

• Toleranciadíj (1998)
• Balázs Béla-díj (1999)

Ezt a művét is szeretettel ajánlom figyelmükbe.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkeink

Pataki Éva könyveiről