Egy igen érdekes kérdést vet fel ez az akció sci-fi, amelybe még thriller elemek is vegyülnek. Az indiai rendező, Tarsem Singh (nevéhez fűződik a Sejt) valami igazán fontosba tenyerelt bele. Sajnos nem dolgozta ki kellőképpen a lelki hátteret, de ennek ellenére a film élvezhető.

 

onkivulet4

 

Nézzük meg röviden, miről is szól a cselekmény. A filmben más testébe bújik a főszereplő egy vedlésnek nevezett eljárás folytán. Damiennek (Ben Kingsley), a dúsgazdag, tiszteletben álló építésznek nincs sok hátra, áttételes rákban szenved, mely gyógyíthatatlan. A halálán van, ám egy szép napon egy titkos kutatást vezető férfi ajánlatot tesz neki (Matthew Goode). Ha szeretne tovább élni, akkor lehetőség van, hogy tudatát áthelyezzék egy másik, fiatal testbe. Az üzletember igent mond, s hamarosan egy jóképű ifjú testében ébred (Ryan Reynolds).

 

AT5E0987.CR2

 

Ő azt hiszi, hogy ez a test egy előre tenyésztett alany, de hamarosan rá kell döbbennie, hogy ez hazugság. A test, amelybe áthelyezik őt, egy élő emberé volt, halhatatlanságának ez az ára. Miután a gazdatest korábbi emlékei kezdenek a felszínre törni, hősünk nyomozásba kezd. Talán nem is tehet mást, hogy kiderítse, ki is volt korábban ez az ember, akinek most elorozta a testét. A titkos cég azonban, amely a vedlést végrehajtotta, sötét titkot rejteget, amelyért ölni is képesek, hogy ez soha ne derüljön ki.

 

onkivulet6

 

Röviden és sommásan ennyi a történet, persze néhány csavar van benne, és a végét sem lövöm le. Inkább térjünk rá a dolog tudományos hátterére, és elmélkedjünk el azon, hogy megvalósítható-e a fenti eljárás. Az emberek ősidők óta vágyják a halhatatlanságot, s ennek egyik igen ősi ötlete a más testébe bújás. Számos nép hiedelemvilágában megtalálható ez az elem, és filmek is feldolgozták már ezt a témát. Az Önkívület című filmben úgy oldják ezt meg, hogy egy CT-hez hasonló berendezéssel másolják át egyik tudatot a másik testbe, majd az eredeti test tudatát igyekeznek törölni. Persze ez az eljárás elég naiv. A valóságban nem így működik. Egy kicsit bonyolultabb ennél.  

 

onkivulet2

 

A CT és társai elsősorban képalkotó berendezések. Mágneses mező segítségével tárják fel az emberi test részleteit. Alkalmasak annak megjelenítésére is, hogy mi zajlik az emberi agyban. Meg tudják keresni azokat a területeket, ahol például az emlékek tárolódnak, de jelen formájában ilyesfajta gondolatátvitelre nem képesek. A filmbeli teljes személyiség-átvitel valahogy úgy kivitelezhető, hogy az alany teljes agyát feltérképezik, gondolva itt az elektromos, kémiai mintázatra, valamint az idegsejtek kapcsolódásaira, majd ezt a mintázatot rögzítik és átviszik a célszemély agyába. Azt mintegy átformálják. Így elvben kivitelezhető lenne a dolog. Persze még ez az elméleti eljárás is felvet némi kételyt.

 

onkivulet5

 

Jelenleg az agykutatás még gyermekcipőben jár. Már elég sokat tudunk, de még ez is kevés. Tudják a tudósok, hogy hogyan tárolódnak, és mely agyterületen az emlékek. Sőt, vannak kísérletek, melyekben sikerült módosítani, törölni, létrehozni emlékeket, érzelmeket. Ez azonban még nagyon távol áll a filmbeli eljárástól. Ennek ellenére azt kell mondani, hogy nem teljesen reménytelen a dolog, csupán a tudomány még nem áll készen rá.

Felvetődik számos etikai kérdés is. A filmben ugyanis galád módon egy élő személy agyát törlik, vagy legalábbis megpróbálják, és az ő testét kínálják fel valaki más számára. Nem kell különösebben ecsetelni, hogy ez mennyire etikátlan dolog. Arra hivatkoznak, hogy a nagy emberek, tudósok, akik formálják a világot, megérdemlik felsőbbrendűségük folytán, hogy tovább éljenek. A halhatatlanságra mindenki vágyik, hogy levesse elhasználódott, öreg testét, és egy fiatalban kezdjen új életet, na de milyen áron? Sokkal kézenfekvőbb lenne, ha egy klónozás vagy más biotechnológiai tervezés során létrehozott úgymond üres testbe helyeznék át a tudatot. Ez elvileg megoldható, hiszen a biotechnológia már ma is lehetőséget kínál a klónozásra, és néhány évtizeden belül már a tenyésztett ember sem csupán álom, hanem lehetőség lesz. A kérdés, hogy él-e vele a társadalom.

 

HW7A5136.CR2

 

A filmben a legrosszabb megoldást választották, persze ettől lesz izgalmas. Nem is annyira a tudományos háttér a fontos, hanem az, hogy mi játszódik le ilyenkor az emberi lélekben. Az „Önkívület”-ben erre szerették volna helyezni a hangsúlyt, ami csak félig-meddig sikerült, mert inkább hajlik az akciófilm felé, mint a lélektani dráma irányába. Pedig az alapötlet számtalan lehetőséget nyújtott volna egyik és másik szál kibontására is. Mindezek ellenére a film élvezhető, elgondolkodtató, emberi érzelmekkel átszőtt, úgy hogy ajánlom, hogy akit érdekel, nézze meg!

 

Garzó László dr.

 

 

 

Hozzászólások