Hogyan gondozzuk a nyuszinkat? – A nyulak iránti rajongásom nagyapám kertjében kezdődött kiskoromban az amúgy fogyasztásra tenyésztett jószágokkal. Nyaranta jókat játszottam velük, és természetesen nem is gondoltam arra, hogy megegyem őket, kategorikusan kijelentettem, hogy én ugyan nem eszem a játszótársaimból. Aztán jó pár évvel később, már az egyetem alatt egy Tóbiás nevű – nőstény – törpenyulat fogadtam magamhoz.

Mellette sokat tanultam a nyulakról. Arról, hogyan is kell őket ellátni, mire van szükségük a kis szőrgombócoknak ahhoz, hogy boldog életet élhessenek. Sajnos, Tobi néhány éve nincs már velünk, hosszú nyúlélete után 2016-ban átugrált a szivárványhídon.

Az utóbbi időben már nagyon hiányzott a nyúltársaság. Mivel most nincs lehetőségem arra, hogy otthon megfelelő környezetet biztosítsak egy nyuszi számára, jelenleg nem tudok felelősségteljesen örökbe fogadni egy új társat. Viszont egy kis internetes kutatás után rájöttem, hogy itt, Angliában, nem messze a várostól, ahol élek, van egy nyúlmenhely.

Ide folyamatosan keresnek segítő önkénteseket, akik nem csupán adományokkal támogatják a menhely mindennapi működését, de az örökbefogadásra váró nyulak ellátásával, kifutójuk kitakarításával stb. is segítenek. Önkéntesként nem csupán napi nyúladagomat kaphatom meg, hanem még egy jó ügyet is segíthetek!

Tóbiás, az én nyuszim

Nem gondolkoztam sokat. Jelentkeztem is ennél a közeli menhelynél önkéntesnek, és azóta párszor segítettem a telepen a nyuszikkal: kitakarítottam a helyüket, megetettem őket, friss vizet, szénát adtam nekik. Meg persze jól megsimogattam őket!

Ahogy Andrea is írta a kutyákról szóló cikkében, hatalmas élmény állatokkal foglalkozni. Egy-egy velük eltöltött nap után a fizikai munka ellenére feltöltődve térek haza. Sokan nem is gondolnák, de az apró nyulaknak is van saját személyiségük, vannak barátságosak, félősek, érdeklődők és kis csintalanok is. Ők is ugyanúgy igénylik a törődést, és ugyanúgy meghálálják azt, akár egy kutya vagy macska.

Az alapítvány, ahol segítettem, nem csupán örökbeadással foglalkozik. Célul tűzte ki a felelős nyúltartással kapcsolatos információk minél szélesebb körben való terjesztését is. Sokan úgy ugranak fejest a nyúltartásba, hogy nem sokat tudnak ezekről az állatokról, és ez sajnos gyakran a legjobb szándékok ellenére is rosszul végződik. Sokszor hallani szabadon engedett nyulakról, apró ketrecben szenvedő állatokról, alultáplált, egészségtelen jószágokról.

Ez a nyúlmentő alapítvány rendszeresen jár különböző eseményekre, hogy felvilágosítást adjon munkájukról és nyulak helyes tartásáról. Honlapjukon és Facebook-oldalukon is rendszeresen osztanak meg különböző tanácsokat. Ezekből és saját nyulas tapasztalatamból gyűjtöttem össze most néhány dolgot, amit érdemes megfontolni, mielőtt nyulat fogadunk az otthonunkba.

 

1. A nyúl nem szezonális dekoráció!

Sokan húsvét körül visznek haza nyulat, azonban az ünnepek elteltével elmúlik az újdonság varázsa, a kis állat pedig vagy az utcára kerül, vagy méltatlan körülmények között kell leélnie az életét.
Az én Tobi nyuszim 8 évig élt, de egy nyúl fajtától függően akár 6-10 évig is élhet, és folyamatos törődésre, ellátásra, foglalkozásra szorul. Gondoljuk meg, mielőtt új családtagként befogadjuk magunkhoz! Lesz arra időnk és energiánk, hogy a húsvéti csokitojásmámor után is ellássuk a nyuszi igényeit, még sok-sok évig?

2. „Adopt, don’t shop!” – azaz ne vásárolj, fogadj örökbe!

A sokszor hallott szlogenről több okból is érdemes elgondolkodni. Sajnos sok olyan állattenyésztő van – nem csak nyúltenyésztők –, akik nem veszik figyelembe az állatok jólétét, csak a minél gyorsabb haszon lebeg a szemük előtt, és a genetikai szabályok figyelmen kívül hagyásával „gyártják” az újabb és újabb almokat. Ez a hozzáállás genetikai betegségekhez, egészségtelen, problémás állatokhoz vezethet. Sokszor az ilyen tenyésztők nem is gondosodnak megfelelően tenyészállataikról, szörnyű körülmények között, apró ketrecekben tartják őket.

Ezeken a szegény nyulakon kívül rengeteg állat van a menhelyeken vagy olyan családoknál, ahol már nem tudják őket ellátni. Ez a sok-sok nyuszi mind szerető gazdára vár, és ha nem találnak új otthonra, kénytelenek egész életüket egy túlzsúfolt menhelyen leélni, vagy még rosszabb… Sokat tehetünk azzal, ha nem tenyésztőtől veszünk magunkhoz kisnyuszit, hanem kisegítjük ezeket az elárvult állatokat, és egy menhelyről, állatmentő alapítványtól visszük őket haza.

3. A nyulaknak nagy élettérre van szükségük

A nyulakat tarthatjuk kint a kertben vagy akár bent is, az viszont mindkét esetben fontos, hogy elegendő mozgásteret biztosítsunk nekik. Elég helyre van szükségük ahhoz, hogy ugrálhassanak, futkározzanak, és kinyújtózva fel tudjanak állni úgy, hogy ne akadjanak bele semmibe. Kell búvóhely is nekik, ne feledjük, a nyulak alapvetően zsákmányállatok, szükségük van arra, hogy elvonulhassanak, ha épp úgy érzik magukat biztonságban. Megfelelő alom (pellet vagy forgács) is kell a nyúltoalett területén, hogy felszívja, amit fel kell szívni. (Macskaalom nem megfelelő!)

Hogy érzékeltessem, mekkora mozgástérre is van szüksége egy nyuszinak, a menhely, ahol kisegítettem, nem ad örökbe nyuszit olyan helyre, ahol nem áll a kis állatok rendelkezésére legalább 5,5 m2 terület, legyen az egy kifutó a kertben vagy egy elkerített rész a szobában.

4. Éves oltás

A kutyákhoz és macskákhoz hasonlóan a nyulaknak is szükségük van éves oltásra bizonyos betegségek megelőzésére. Az egyik betegség, amely ellen véd a kombinált vakcina, az a mixomatózis, a másik pedig a nyulak vérzéses megbetegedése, avagy az RHD (az angol „rabbit haemorrhagic disease” elnevezésből). Mindkét betegséget vírus okozza, és egyiknek sincs hatékony ellenszere, csupán a megelőző oltás a biztos!

5. Megfelelő állatorvos

Érdemes olyan állatorvost találni a közelben, akinek már volt nyulakkal dolga, hogy ha netán baj lenne, minél hamarabb diagnózist és ellátást kaphasson a nyuszink.
Sajnos egyszer Tobikám is nagyon megbetegedett. Fájdalmai voltak, nem evett, nem ivott, és sokáig az állatorvos sem tudta, mi lehet a gond. Végül sikerült diagnosztizálni, kapott gyógyszert is, és meggyógyult, de szegényt sok szenvedéstől megkímélhettük volna, ha hamarabb kiderül, mi a baj.

6. 80 % széna, 15% friss zöldség, 5% nyúltáp

Sokféle jutifalatot lehet kapni nyulaknak, azonban ezek többsége nem tesz túl jót nekik. Mint ahogy nekünk, embereknek sem jó, ha minden nap tortával tömjük magunkat, mert elhízáshoz, egyéb egészségügyi problémákhoz vezethet, úgy a nyuszinknak sem egészséges, ha állandóan ilyen cukros jutalomfalatokat rágcsál. Néha-néha meglephetjük eggyel, de:

A nyúl étrendjének nagy részét (80%!) főleg szénának kell kitennie. Friss, tiszta szénának mindig elérhetőnek kell lennie a nyúl számára! A boltokban sok különböző szénafélét lehet vásárolni, ezekkel érdemes kísérletezni, hogy megtaláljuk azt, amelyik a legjobban ízlik a mi nyuszinknak.

A széna mellett friss zöldségekre, növényekre is szüksége van egy nyúlnak, de például a répával nem árt vigyázni, mert abban is sok a cukor. Sok nyuszi szereti a brokkolit, cukkínit, tököt, almát, de akár zsázsát, bazsalikomot, pitypangot és kamillát is adhatunk nekik mértékkel. Természetesen friss vízre is mindig szükségük van, ezt érdemes direkt nyulaknak készült ketrecre szerelhető itatóban adni, mert ezt nem tudják felborítani, és nem kerül bele kosz sem, mint például egy nyitott itatótálba.

Nagyapám kertjében

7. Szórakozás

Képzeljük el, milyen rossz lelkiállapotban lennénk, ha egész nap egy üres lakásban kellene ücsörögnünk. Nem lennénk túl vidámak, vagy ahogy az angolok mondják, nem lennénk „happy bunnyk”! És akkor most képzeljük el, hogy érezheti magát az a nyuszi, akinek nincs mit csinálnia egész nap!

Fontos, hogy megfelelő szórakozást biztosítsunk nyulunknak! Például rágófákkal (almaágakat imádják!), kis alagutakkal, WC-papírgurigákkal, mindenféle csörgő bigyókkal, amikkel kedvére játszhat. A legtöbb nyuszi szeret egy magaslaton ücsörögve nézelődni, úgyhogy akár még egy kis pódiumot is berakhatunk neki, hogy onnan szemlélje, mit csinál a család.

Ha elég nagy terület áll rendelkezésünkre, és el tudunk felelősségteljesen helyezni két vagy több nyuszit, akár össze is „házasíthatjuk” őket, aztán az összeszokott nyúlbarátok egymást is szórakoztathatják, míg mi munkában vagyunk, vagy mással vagyunk elfoglalva. (Amúgy is jó ötlet ivartalanítani nyulunkat, de ha két vagy több állatot tartunk, mindenképp elengedhetetlen az ivartalanítás!)

Persze ezeken a tanácsokon kívül még sok mindent el lehetne mondani, de talán ezek a legalapvetőbb nyulas ismeretek. Nem tudom elégszer ismételni, de mielőtt úgy döntünk, hogy nyuszit veszünk magunkhoz, mindenképp gondoljuk át:

Van-e kapacitásunk 6-10 évig gondozni a nyuszinkat, rendszeresen foglalkozni vele, tudunk-e neki megfelelő oltásokat, nagy életteret és változatos étrendet biztosítani, valamint megfelelő szórakozást is, hogy boldog élete legyen!

Tudtommal Magyarországon nincs hasonló nyulakra szakosodott menhely, mint az angliai, ahol segítettem. Egy alapítványról tudok, amely nyulakat segít, de nekik nincs saját menhelyük sajnos, ideiglenes gazdiknál elhelyezett nyuszikkal foglalkoznak. További információkért a nyúltartásról és az örökbefogadható nyuszikról az ő honlapjuk itt elérhető: Kattints ide!

 

Pető-Mordovski Anikó

 

A Montázsmagazin továbbra is szívesen fogadja és közli a témába vágó írásokat, amelyeket az 

allatvedelem.montazsmagazin@gmail.com e-mail címre várunk.

 

Hozzászólások