Az olvasóvá nevelés és az olvasástanítás lehetőségeiről, feladatairól és módszereiről rendezett kétnapos konferenciát a Neumann János Egyetem és a Magyar Olvasástársaság 2019. november 28 – 29-én az egyetem Pedagógusképző Karának dísztermében Neveléssel az olvasásért – olvasással a nevelésért címmel.

Szükség van-e a XXI. században az olvasásra? A kérdés első hallásra költőinek hangzik, mert a válasz egyértelmű IGEN lenne. Dr. Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar dékánhelyettese előadásában azonban sötét képet festett a magyar iskolások olvasási kedvéről. A felmérések szerint 2019-ben a nem olvasók aránya 44%, a 10 éven felüli tanulóknál (felső tagozat) ez az arány jóval magasabb.

A lesújtó adat egyenes következménye az átlagos intelligencia szint csökkenése, a műveltségi fogalom átértékelése (a lexikális tudás teljesen háttérbe szorul, hisz a számítógépek és az okostelefonok világában az adatok megkeresése nem okoz problémát). A folyamatosan internetezők nem vesznek könyvet a kezükbe.

Persze nem jobb a helyzet más európai országokban sem az olvasás területén. A Magyar Olvasástársaság tanácstagja, Dr. Pompor Zoltán megemlített két olyan európai szervezetet, amelyet azért hoztak létre, hogy a figyelem felkeltésével, információgyűjtéssel és elemzéssel, valamint a tapasztalatok és a jó gyakorlatok megosztásával 2020-ra csökkentse az alacsony műveltségi szinttel élők számát: ELINET (European Literacy Policy Network: európai műveltségpolitikai hálózat) és EUREAD (az írástudás és az olvasásösztönzés európai munkacsoportja).

Az előadó követésre méltónak tartja azokat a jó gyakorlatokat, amelyeket a svájciak és a lengyelek alkalmaznak az olvasás ösztönzésére:

  • versike és mondóka adatbázis
  • könyvhernyó
  • felolvasónap
  • mesélés éjszakája
  • olvasás hete június hónapban
  • olvasó óvodák, olvasó iskolák
  • Olvass minden nap 20 percet!
  • egész Lengyelország mesél
  • kelengyekönyv

A kutatók által mért eredmények egyértelműen tükrözték, hogy az olvasóvá nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni, az olvasásért a szülőknek is tenniük kell. Engert Jakabné alpolgármester köszöntőjében megosztotta velünk azt az örömteli hírt, hogy Kecskemét is fontosnak érzi az olvasással történő nevelést, ezért minden újszülött kelengyecsomagjában egy népmesegyűjtemény is található. Így motiválja a város a szülőket, hogy gyermekük az olvasás bűvöletében nőjön fel.

Engert Jakabné alpolgármester

Szerencsére Magyarországon találunk olyan óvodákat, iskolákat, szervezeteket, melyek sokat tesznek az olvasóvá nevelésért, az olvasásért. A szekciók előadói ezeket a jó gyakorlatokat osztották meg a hallgatósággal.

Kiss Berta Beáta magyartanár a gimnazista korosztály számára az élményalapú oktatást tartja fontosnak. Prezentációjában számos ötlettel bővítette az irodalomtanítás módszereit: kreatív írásos feladatok (szappanopera, újságírás, vers…), klasszikusok és a kortárs irodalom párbeszéde, rendhagyó órák a könyvtárban, film, társasjáték, színház – pedagógiai foglakozások, szociopoly…

Soósné Molnár Helga kortárs magyar írók műveinek ajánlásával segítette a megjelenteket. A tanárnő tapasztalata az, hogy a mai kor problémáját feltáró művek gondolatiságában, nyelvezetében közelebb állnak a diákokhoz. Ő a klasszikus kötelező olvasmányok helyett is inkább őket tanítaná: Tóth Krisztina, Dragomán György, Kötter Tamás, Grecsó Krisztián, Lackfi János …

Bajzáth Angéla óvónő megerősítette, hogy a gyermekek olvasóvá nevelése a kisgyerekkorban kezdődik, ezért a szülők felelőssége, hogy gyermeküknek a meseolvasás által belső igényükké váljon a könyv szeretete. Az óvodában kis „papucsokban” elhelyezett művek segítik az édesapákat, édesanyákat a választásban. Ezek a könyvek ingyen kölcsönözhetők, nem kell a könyvtárba menni értük, s garantáltan a kicsik korosztályának megfelelő történeteket tartalmazzák.

Uzsalyné Pécsi Rita PhD neveléskutató szerint az olvasás alappillére: az érzelmi nevelés.

  • affektív: konkrét érzelmet átélni tudni (játék, hancúrozás, mesélés)
  • nyitottság, kíváncsiság
  • társas készségek (kötődés, tapasztalat)

ÉLMÉNY – TAPASZTALAT – AZONOSULÁS
Az érzelmi háló mindig fejleszthető, egy élmény azonban nem elegendő!

Kulcsár Marianna „Látom, hallom, érzem, végre értem!” című interaktív előadása jó példa volt arra, hogy a drámapedagógia módszerével hogyan lehet felkelteni a diákok érdeklődését az irodalmi művek befogadására. Még a kötelező olvasmányokat is el fogják olvasni a gyerekek, ha megfelelő érzelmi ráhangolást kapnak tanáruktól a mű kézbevételére.

Kulcsár Marianna

A te fiad olvas vagy focizik? – kérdezi előadásának címében a Magyar Olvasástársaság elnöke, Dr. Szabó Ildikó. A téma kifejtésében, majd a befejezésben igazolta, hogy bizony mind a két elfoglaltság remekül megfér együtt, sőt kiegészítik egymást.

A jól szervezett programok, színvonalas előadások új ismeretekkel és jó gyakorlatokkal gazdagították a megjelenő pedagógusok mindennapi oktatási – nevelési munkáját. A konferencia mindkét napját áthatotta az a Müller Péter idézet, melyet Dr. Fülöp Tamás rektor üdvözlő soraiban hallhattunk:

„Olvasni nem azért érdemes, hogy műveltek, hanem hogy gazdagok legyünk, hogy egyetlen életünkben sok ezer életet leéljünk.”

 

Farkashalmi Erzsébet

Fotók: Neumann János Egyetem honlapja és Farkashalmi Erzsébet

 

(A dr. Fülöp Tamással készített interjú – rektorrá való kinevezése alkalmából – a Montázsmagazinban ITT olvasható. A szerk.)

 

 

Hozzászólások