Az ókor nagyjai 18. – Lucius Junius Brutus, a római köztársaság alapítója – A római történetírás a consulok sorát i.e.509-ben L. Junius Brutusszal és Lucius Tarquinius Collatinusszal kezdi. Az utóbbi állítólag az a római nemes, akinek feleségét Tarquinius superbus király fia meggyalázta, s emiatt határozta el Brutus, hogy megdönti a királyságot. A történészek egy része azon a véleményen van,  hogy az etruszk uralom megdöntése és a köztársaság kialakulása jóval később volt. Valószínűleg az i.e. V. sz. 70-es éveiben történt.

brutus
L. Junius Brutus legendás személy volt

A királyság megdöntéséről szóló történelmi legenda hőse lett. A legenda viszonylag korán kialakult, de szilárd formát csak az i.e. III. században kapott, midőn a hódító város homályos történetét fiktív krónikákkal és consul listával egészítették ki. Annyi bizonyos, hogy az i.e. III. században Brutus alakja már elevenen élt a rómaiak tudatában, mert Accius egy színjátékot írt róla.

Miként vannak valóságos történeti személyiségek, akik elvesztek a történelem homályában, úgy vannak olyanok, akik nem léteztek, mégis a történeti tudatban olyan jelentőséggel bírtak, hogy az utókor gondolkodását és tetteit komoly jelentőséggel befolyásolták. Az idők folyamán nem csak a királyok elűzését tulajdonították Brutusnak, hanem egy sor alkotmányos intézkedést is, mint a consuli hivatal megteremtését, a senátus kibővítését.

Egyéniségének regényes képéhez tartozott fiatalkori színlelt ostobasága, melyhez a Brutus név jelentése (bolond) szolgált kiindulásul. Kérlelhetetlen szigorúsága a királyság szolgálatába állt fiainak kivégeztetéséhez vezetett, és hősi halála a király mellett küzdő sógorával vívott párharcban következett be. Ez azt jelentette, hogy a római köztársaság első évének konzuljait ki kellett cserélni. Úgy gondolják, hogy ebben az egy évben összesen 5 volt.

Brutus a király elűzése után a 300 főre bővített senatus kezébe adta a hatalmat, majd megválasztották az első két praetort. A consuli magistratum létrehozására csak néhány évtized múltán került sor. Róma első consulja Brutus lett, közösen egy Tarquiniusszal. Titus Livius szerint Róma városa ekkor esküt tett, hogy soha többé nem fogad el királyt maga felett.

Brutus a consuli évében halt meg az etruszkokkal (Arruns Tarquinius) vívott csatában.

Forrás: “Roman mítosz”, Judith De Luce; A klasszikus világ kt. 98, No. 2 (Winter, 2005), 202-205.
Kép

Kiss Zoltán

A szerző korábbi cikke

 

Hozzászólások