A XV. század úgy került be a történelembe, mint a nagy földrajzi felfedezések korának kezdete. Egy kis ország, Portugália évszázada volt, amely vezető szerepet játszott ezekben az eseményekben. A felfedezések kezdetének egyik kiemelkedő alakja volt Diaz, a portugál hajós.

 

diaz1

 

Az ezt megelőző időkben az európai hajósok nem vállalkoztak hosszú tengeri utakra. Nem szívesen távolodtak el a biztonságot nyújtó tengerparttól. Vannak történeteink a főníciaiakról, akik állítólag már az ókorban megkerülték Afrikát, vagy a vikingekről, akik talán eljutottak Észak-Amerikába. De a kora középkorban ilyen nagy utakra nem került sor. Azonban a navigációs technika fejlődése új helyzetet teremtett. Kifejlesztettek egy új hajótípust, a karavellát, ami hosszabb tengeri utakra is alkalmas volt. Az iránytű használata pedig lehetővé tette a pontosabb navigációt.

A portugál herceg, Tengerész Henrik navigációs iskolát alapított. Ő maga ugyan nem vett részt az expedíciókban, de számos tengeri utat szervezett, melyek fő célja az afrikai partvidék felderítése volt. A hajósok számára kötelezővé tette, hogy útjukról térképeket és hajónaplót készítsenek. A XV. század első felében a portugál hajósok felfedezték az Azori-, Kanári- és Zöldfoki-szigeteket, majd 1571-ben Cao áthajózott az Egyenlítőn, és elérte a Kongó torkolatát. Azt hitte, hogy elérte Afrika déli csücskét. Erre azonban még néhány évet várni kellett.

 

diaz6

Tengerész Henrik

Bartolomeu Diaz 1450 körül született. Egyes történészek szerint híres hajósok leszármazottja volt, és egyik őse fedezte fel a Zöldfoki- szigeteket. Ifjúkoráról szinte semmit nem tudunk. A portugál expedíciók 1481-ben kaptak új lendületet, amikor II. János lépett a trónra, és parancsot adott annak felderítésére, hogy meddig terjed az afrikai szárazföld. A hajósok kőoszlopokat vittek magukkal, ezekkel kellett megjelölni a portugál korona fennhatóságának kiterjedését. Van adatunk arról, hogy Diaz részt vett az egyik expedícióban, melynek célja az Aranypart felderítése volt. Ezt követően megkapta a királyi udvar lovagja címet, a királyi raktárak felügyelője volt, majd egy hadihajó fedélzetmestere.

Az 1480-as évek második felében hírek érkeztek Lisszabonba egy távol-keleti keresztény birodalomról. Ez volt a legendás János pap országa, amelyet valahol Kelet-Afrikában, a mai Abesszíniában sejtettek. Azt remélték, hogy ez segítséget jelenthet az oszmán-török terjeszkedés elleni harcban. Ma már tudjuk, hogy ez az ország nem létezett. A portugál király mindenesetre parancsot adott Afrika megkerülésére, aminek két célja volt: India tengeri úton történő elérése, valamint kapcsolatteremtés a legendás keleti uralkodóval. 1487-ben a király Diazt nevezte ki a kis flotta parancsnokává, amelynek el kellett érnie Afrika déli fokát.

 

diaz4

 

Diaz flottája mindössze három hajóból állt, két felfegyverzett karavellából és egy ellátóhajóból, melynek parancsnoka a testvére volt. A hajókon több tapasztalt tengerész szolgált, akik már korábbi afrikai expedíciókban is részt vettek. 1487 augusztusában indultak el Lisszabonból. Hat afrikai bennszülöttet is vittek magukkal, akiknek az volt a feladata, hogy lehetővé tegyék a kapcsolatot a partvidék lakóival. Decemberben elérték a mai Namíbia partjait, amely a legdélibb pont volt, ahová a korábbi utak során portugál hajósok eljutottak. Diaz a Bálna-öbölben hagyta az ellátóhajót, és az utat a két karavellával folytatta.

Afrika déli csücskénél a vihar elsodorta a hajókat, és 13 napig hánykolódtak a nyílt tengeren anélkül, hogy tudták volna, hogy közben megkerülték Afrika legdélibb pontját. Tovább haladtak kelet felé, és valószínűleg a Great Fish folyó torkolata volt a legtávolabbi pont, ameddig eljutottak. A hajónapló szerint két kőoszlopot állítottak fel a parton, amelyek közül az egyiket 1998-ban megtalálták. A másik valószínűleg abban az öbölben állt, amelyet ma Diaz Point-nak neveznek.

 

diaz3

 

A viharok mellett a legénység másik fő problémája a skorbut volt, egy súlyos betegség, amelyet a krónikus C-vitaminhiány okozott. Diaz kénytelen volt visszafordulni, és ekkor fedezte fel a Jóreménység fokát. Viharok fokának nevezte el, a Jóreménység fok elnevezés állítólag János királytól származott. A Bálna-öbölben várakozó ellátóhajón már csak négy ember volt életben, de 1488 decemberében sikeresen visszatértek Lisszabonba. Úgy tudjuk, megérkezésüknek egyik szemtanúja Kolumbusz Kristóf volt.

 

diaz2

 

Diaz útja korszakalkotó volt Európa történelmében. Bebizonyította, hogy Afrika megkerülésével India és a Távol-Kelet tengeri úton elérhető. Ennek ellenére évekig kellett várni arra, hogy újabb expedíció induljon. Erre csak 1497-ben került sor, de az Indiába induló flotta parancsnokságát nem Diaz, hanem Vasco de Gama kapta meg. Diaz tanácsadóként a Zöldfoki-szigetekig kísérte a hajórajt. Vasco de Gama végül 1498-ban eljutott Indiába, és megalapította az első portugál kereskedelmi telepet.

1500-ban újabb jól felszerelt hajóraj indult Indiába Cabral parancsnoksága alatt. Diaz csak az egyik hajó kapitánya volt. A viharok a hajók egy részét eltérítették a kijelölt útvonaltól, így Cabral Brazíliába sodródott, és a király nevében a területet portugál felségterületté nyilvánította. Diaz hajója az általa felfedezett Jóreménység foka közelében hajótörést szenvedett, és a nagy portugál felfedező itt lelte halálát 1500. május 29-én.

 

diaz5

 

Diaz volt az a tengerész, aki megnyitotta az igazi nagy felfedezések sorát. Ezt követően a portugálok számára nyitva állt a Távol-Kelet, majd a spanyolok révén kapcsolat létesült Európa és az Újvilág között. Bár a történészek 1492-t, Kolumbusz útját tekintik az új kor kezdetének, valójában ez már Diaz történelmi jelentőségű útjával elkezdődött.

 

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások