A madarak és fák napja a Föld napjának a testvérünnepe, amelynek célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. A hagyomány immáron több mint száz éves.

madarak

Kosztolányi Dezső: Fák beszéde: Hárs

– Szülőhazádban a vén udvaron
hová gurultak labdáid, szegény?
Hová repült a sárkányod vajon
s kedved, hited az életed felén?
És merre szálltak, merre tűntek el
viháncoló, víg gyermektársaid?
Ezt kérdezed, de senki sem felel,
csupán mi zúgunk, régi hársak itt.

madarak

Madarak beszéde: Hattyú (Kosztolányi Dezső)

– Hogy énekelnek mindenféle fattyúk,
pimasz veréb, csicsörke, banka, vadtyúk,
mi hallgatunk a zűrzavarba, hagyjuk,
csivogjanak, legyen meg akaratjuk.
Csodásan úszunk a csodás halálba,
de ottan az igaz dalt megtalálva
az égre sírunk, gőgös, néma hattyúk.

 

Tengelicék
A madarak és fák napja megszervezésének közvetlen előzménye a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, mely után Chernel István ornitológus még ebben az évben megszervezte az első madarak és fák napját.

Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által 26.120/1906 számon kiadott rendelet által került, melynek értelmében az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett „természetvédő” és „erkölcsnemesítő” szellemben méltatni a Madarak és Fák Napját. 1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében.

 

Zöldikék, dolmányos varjú

Klebelsberg Kuno 1931-es rendeletéből kiderül, hogy az emléknap az amerikai Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan “szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”.

A fákkal kapcsolatban az oktató “a fák jelentőségét fejtegeti”, a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa “azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik”.

Érdekességek a fákról:

1. Hatvanezer különböző fafajnak ad otthon a bolygónk
2. „Elvándorolnak” a klímaváltozás elől
3. Hűvösen tartják a városokat
4. Kiszűrik a szennyező anyagokat
5. Gyógyító erővel bírnak
6. A fák beszélgetnek egymással
7. Jelzéseket küldenek egymásnak és a kártevőknek
8. A fák a Föld legidősebb organizmusai
9. Hyperion, az örökzöld mamutfenyő a világ legmagasabb fája
10. Rekorddöntő fák /átmérő, életkor/

Seregély

Érdekességek a madarakról:

• A legelterjedtebb állatok a világon
• A madarak egyedi jellemzői: 1) toll, 2) csőr és 3) csontváz.
• Az összes madárfaj mintegy 2/3-a trópusi erdőkben található
• Sok madár napi testtömegének 1/5-ével egyenlő mennyiségű ételt fogyaszt a repüléshez szükséges energia megszerzéséhez.
• A legtöbb tollú madár a sziszegő hattyú, legfeljebb 25 000 tollal. Másrészt a kolibri olyan kicsi, hogy kevesebb, mint 1000 tolla van.
• A zöld harkály naponta több mint 2000 hangyát ehet.
• A nádkacsa több mint 80 különféle madárfajt képes utánozni.
• A pelikán csőrében egyszerre csaknem 10 liter víz fér el.
• A madár, amely a legkisebb tojásokat rakja a világon, a kolibri. Tojása kisebb, mint egy borsó.
• A strucc rakja a világ legnagyobb tojásait. A tojás hossza átlagosan 15 centiméter, szélessége 13 centiméter, súlya 1,4 kilogramm, 20-szor nehezebb, mint a tyúktojás.
• A vadon élő madarak körülbelül 75%-a kevesebb, mint egy évig él.

Erdei pinty (hím)

Olvasnivaló a témában 

A Budapesti Állatkertről

A legtöbb magyar embert nem kell arra bíztatni, hogy szeresse a fákat, óvja az erdőt, parkokat. Ezzel egyúttal a madarak egy részének élőhelyet is biztosít. Mindez az ember komfortját szolgálja. Tegyenek egy üdítő sétát természetközeli helyen, fotózzanak, lessék meg a tavaszi fészekrakást, – de úgy, hogy jelenlétükkel ne zavarják a kis otthonteremtőket. Egyúttal gyönyörködjenek a kirobbanóan zöld fákban, az illatozó virágokban.

Itt belehallgathatunk a madarak énekébe:

 

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

Fotók: Sólya Veronika alkotásai

 

Kapcsolódó cikkünk

 

Hozzászólások