Eljött az a remek lehetőség, hogy a szabadban is lehet olvasni. Egyúttal levegőzni, madárdalt hallgatni, s az illatokat „kóstolgatni” a virágdömpingben! Néhány mód kínálja magát: egy szép, zöld tisztáson, akár napozással egybekötve; vízparton; egy kellemes ligetben a padon; az erkélyen/teraszon egy nyugágyban vagy hintaszéken egy napernyő alatt. Nézzenek körül a könyvespolcon! Feltöltődésnek ajánlok egy izgalmas, léleképítő olvasmányt, Móricz Zsigmond: Árvácska című regényét.

moricz zsigmond

Móricz Zsigmond író

Mottó: „Sose kívánj több földet, mint amennyit meg bírsz szántani! Azóta sohase tettem be a könyvtáramba könyvet olvasatlan.” (Móra Ferenc)
A regény gyermekhősnője lelenc. Az író örökbefogadott lányáról, Erzsikéről, becenevén Csibéről mintázta. Móricz Zsigmond 1936-ban a Ferenc József-hídon talált a 20 éves, fejletlen lányra, aki öngyilkosságra készült, hogy elviselhetetlen, megalázó életének véget vessen. Ez a vezérmotívum.

Hogyan építette fel az író, Móricz Zsigmond ezt a komoly témát?
Tér, idő: 1920-as évek, Kecskemét felé

A szenvedés stációi:

1. Dudásék- szegény tanyasi parasztcsalád, nagycsalád
2. Szennyesék- jómódú nagygazdák
3. Verőék- a férj a malom gépésze, sváb család, fatér és mutér, “művelt” környezet

1. Dudásék (1-4. zsoltár)

Szegény család sok gyerekkel. A három hely közül itt érezte a legjobban magát Árvácska. A nő is kegyetlenül bánik vele, nem ad rá ruhát, nem iskoláztatja, de a Dudás büntetése után gyógyítgatja (parazsat tesz a kezébe a dinnyelopás miatt). Kadarcs szörnyű tette után is (megerőszakolta a kislányt), megdicséri, mikor felmázolja a padlót és elmosogat. Dudás is molesztálja a kislányt, és veri feleségét.

A gyerekek sokasága miatt jól érzi magát köztük, jólesett neki az összebújás, az együttalvás a gyerekekkel, a körülményekhez képest még mondhatni boldog is. Csöre az Erzsébet becézése. Másik kapcsolata Borissal, a tehénnel történik. A család nem járatja iskolába, emiatt viszik el a családtól. Pár éves jószág, mikor elkerül innen, de szeretetét mutatja Árvácskának, hogy visszaszökött.

moricz zsigmond

2. Szennyesék (5-6. zsoltár)

Kb. 2 évet tölt el itt, jól élnek , jómódúak. Első rossz élménye, hogy legyet etetnek vele. Ennek a családnak még szolgálója is van. Pöszének csúfolják a kislányt, mert pöszén beszél. Itt sem járatták iskolába, de azért több ennivalót kapott. Zsabamári férje jól bánt vele (Szennyes Feri), sokszor megvédte felesége őrült kegyetlenkedéseitől. A családhoz tartozik az öreg bácsi, akit a földjéért tartanak, az istállóban lakik.

Húsvétkor Árvácska az öreggel megy a templomba, s visszafelé beszélgetnek a csendőrökkel, akiknek elmondják Dudás beteges játékait. Zsabamári azt hitte, róla árulkodnak, ezért meg akarja mérgezni az öreget és a kislányt. A kislány – mivel nem szerette a tejet – a csecsemő szájába akarta önteni. Akkor Zsabamári őrjöngeni kezdett, Szennyes Feri pedig ekkor úgy dönt, hogy visszaadja a gyereket. (Lefizeti a sonkával a Gyermekvédő Liga munkatársát, csakúgy mint a tanítót.)

3. Verőék (7. zsoltár)

A lelki szenvedése erősebb, mint a testi, sokkal fogékonyabb már a lelke, hogy ezeket a sérelmeket megélje. Itt is megverik ld. poroló, de a legnagyobb szenvedést a nagylány, Diti okozza számára. Álomvilágot teremt magának, aminek központi eleme az anyavárás. Talán jelképes, hogy épp karácsony előtt erősödik ez benne, amikor Jézus születésére készülünk.

Ekkor érkezik a később öngyilkosságba menekülő pár. A haláluk azt jelentheti, hogy Árvácska sorsa biztosan nem fordul jobbra, hiszen akár ők örökbe is fogadhatták volna. Pozitív szereplő segít neki a borcipelésben. A kislány a regény végén egy véletlenül égve hagyott gyertya miatt felgyújtja a házat szenteste, a tűzvész utáni hamut hó fedi el, ami a megtisztulás jelképe. A tisztítótűz a főhős szempontjából azt jelenti, hogy ezen a földön számára nincs szeretet, boldogság. Megváltást hoz Jézus születése neki. A rossz elpusztul, meglakolnak a szörnyű felnőttek az elkövetett bűnökért.

Littkey Erzsébet – Csibe

A regényből 1976-ban film készült Ranódy László rendezésében, Czinkóczi Zsuzsa főszereplésével. 2019-ben színházi előadás készült a regény alapján, a kislányt Simkó Katalin játssza. Az előadásban a néhány éve sztrókon átesett Kulka János is látható néma szerepben, mintegy az írót alakítva. Ő az, akinek a lány elmeséli a vele történt szörnyűségeket. A regényt Bíró Bence dramaturg ültette át színpadra, az előadását Ördög Tamás rendezte.

Igaz, hogy komoly olvasmány Móricz Zsigmond regénye, de elgondolkodtató még a mai körülmények között is. Másképp, de ugyanígy jelen van a hátrányos megkülönböztetés, a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményekkel tele vannak a hírek.

Merítsünk erőt a kislány gazdag lelkivilágából, élvezzük a tanyai, falusi élet leírását! Elmélyült olvasást kívánok.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

Korábbi könyvajánlónk:

Móra Ferenc: Aranykoporsó – Könyvajánló

 

Hozzászólások