Könyvajánló – Még tart a nyár, s nincs is annál jobb dolog, ha egy árnyékos helyen, a nyugágy rejtekében elmerülhetünk egy jó könyv képzelt világában! Fogják hát kézbe ezt a művet s a behűtött limonádét, s telepedjenek le kedvenc helyükön! Miklya-Luzsányi Mónika: Az ecsedi boszorkány /Atheneum Kiadó/ című regényét ajánljuk.

Röviden a szerzőről: Miklya-Luzsányi Mónika

Pedagógus, író, szerkesztő, Édes anyanyelvünk-díjas novellista, Média a családért közönségdíjas publicista, szociáletika szakos teológus. A magyar egyháztörténeti személyiségek életéről több életrajzot és dokumentumregényt írt.

Az ecsedi boszorkány egyszerre történelmi és szépirodalmi mű is. A 16.  és 17. századi Magyarországon játszódik. Főszereplői valós történelmi személyek, a „Katalinok” több emberöltőnyi távolságra vannak egymástól, így figyelni kell, hiszen a cselekmény több szálon fut. Az egyik Pemfflinger Katalin, Mária királynő udvarhölgye, akit „megbabonáz” egy fiatal, jóképű, a szép szavakkal mesterien bánó nemes, bizonyos Török Bálint… Az általa írt szerelmes levelek sok szépet ígérnek, – ám amikor házasságig jut a dolog, hirtelen minden megváltozik. Hogy miért? Meg lehet tudni a könyv lapjairól.

A másik Katalin – több évtizeddel később, – Török Bálint és Pemfflinger Katalin dédunokája, Török Kata. Árva bakfislányként együtt nevelkedik unokatestvérével, Báthory Gáborral, a majdani erdélyi fejedelemmel. Már gyerekként is nagyon ragaszkodnak egymáshoz. Kata oldja minden szorongását a kisfiúnak, tőle kap gyöngédséget. Mesét, simogatást, becézést, minden bajra gyógyírt. Egyik korabeli „bájoló” versikét is neki suttogja :

Kék szem, zöld szem,
Sárga szem,barna szem
Kutyaszem, macskaszem,
Szem megnézte, szív megszerette, tekintet megigézte,
Mikor a Boldogságos Szűz Mária a fekete fődön járt,
eléje álla hetvenhétféle pokolbeli igézet…

Nem csoda, hogy később szerelmesek lesznek egymásba. Ugyan unokatestvérek, de abban a korban ez a frigy nem lenne tiltott dolog, ha bele nem szólna a politika! Katának kiszemelnek egy öreg nemest, hozzáadják feleségül, a fiatal Báthorynak érdekházasságot kell kötnie. Mivel a szerelmeseknek az érzelmei attól sokkal erősebbek, hogy ezek után ne folytatnák szerelmi kapcsolatukat, máshogy kell elválasztani őket egymástól. Hogyan? Katát boszorkánysággal vádolják, perbe is fogják… Kata nyilvánvalóan nem boszorkány. Az ifjú Báthory személye, gazdagsága, pozíciója sokak szemét szúrja. Erdély trónjára vágyakozik Bethlen Gábor is, aki fondorlattal eléri, hogy Báthory Gábort meggyilkolják. Kata pedig száműzetésre ítéltetik.

A történelmi hitelességet gondos előtanulmányok támasztják alá, ha a mű végén tanulmányozzuk a több mint 5 oldal forrásjegyzéket, ebben nem is kételkedhetünk. A főhősök, a „Katalinok” hús-vér asszonyok erényekkel és hibákkal. Érdekes részletek tárulnak fel a korabeli életmódról, a hajdúk harcmodoráról, a táncok leírásából. A gasztronómia egészen mély ismerete kíváncsivá teheti azokat az olvasókat, akik szeretnek a konyha közelében serénykedni, bár olyan gazdag nyersanyag-felhozatal ma már talán csak a Gundelben van, mint az itt szereplő nemesek udvari konyháján…

Mennyi gyógynövény, népi orvoslás, fortély kapott helyet a könyv lapjain! Arra sarkallhatja az olvasót, hogy megfakult biológiai ismereteit porolja le! Erős szál a teológiai is, a reformáció színének, visszájának nyomon követése, s mégsem erőltetett. (A szerző egyik kutatási területe a reformáció kora.) A bibliai hivatkozások mutatták, hogy kellően otthon van e témában. Ezek olyan finom szálak, hogy azokat sem riaszthatják el a regény olvasásától, akik nem kimondottan szeretik a biblikus témákat.

A cselszövések hálója bámulatra méltó, néha el is borzasztja az ártatlanabb lelkeket. Riasztó, hideg világ, amit a szerző hitelesen ábrázol. Az izgalmas részek miatt néha a „mulasztás bűnébe eshet” az olvasó, mert annyira magába szippantja a történet, hogy nem tudja letenni a könyvet! Lebilincselően izgalmas, fordulatos, – néhol erotikus részletekkel „fűszerezve”, – de sohasem öncélúan.

Ez a remek olvasnivaló filmre kívánkozik! Jó szívvel ajánlom, leljék benne örömüket Önök is!

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

Hozzászólások