Három éve Van fogalmad róla? címmel egy sorozatot indítottunk útjára a MontázsMagazinban, melynek szerzője To’Piro, azaz Sümeginé dr. Tóth Piroska, aki idén egy újabb sorozat kéziratait ajánlotta fel szerkesztőségünknek.  A Breviáriumok jelenleg 82 névből áll, és Ady Endrétől Zrinyi Miklósig ad az írók, költők és közéleti személyiségek műveiből szemelvényes gyűjteményt, rövid áttekintést.

 

A fogalmak, melyeket körbejárt:

Együttműködés – Jóakarat – Adakozás – Kötelesség – Világosság – Szeretet – Bizalom – Áhítat – Bánat – Kevélység – Öregség – Barátság – Türelem – Őszinteség – Bűn – Bűnbánat – Boldogság – Szív – Mosoly – Önismeret – Állhatatosság – Képzelőerő – Önbecsülés – Ima – Gondolatszabadság – Megváltás – Ünnep – Csend – Jelenben élni – Zene – Remény – Csoda – Kegyelem – Irigység (invidia) – Félelem – Hála – Hazugság – Torkosság – Önuralom – Kenyér – Becsület – Ajándék – Szép – Harag – Vágy – Fösvénység – Áldás – Kétség-Kétely – Tisztelet – Változás – Felelősség – Jóra való restség – Tisztaság – Példa – Szerencse – Úton lenni – Öröm – Szégyen – Mérték – Ékesszólás – Sátán – Kritika – Fény

Beszélgetésünket To’Piroval néhány életrajzi adattal kezdjük el.

Egy szép tiszai faluban, Tiszadorogmán születtem, 6 éves koromtól éltünk Miskolcon a családommal. Debrecenben, a KLTE-n végeztem 1970-ben magyar-történelem szakon. Művészettörténész férjemmel Kecskeméten kezdtünk dolgozni, 71-ben megszületett a fiunk. Ezután lehettem pedagógus a szeretett Kodály Ének-Zeneiben, ekkortól vágyakozásból teljes bizonyossággá vált, hogy a tanári tevékenység valóban hivatásom. Megyei szakfelügyelőnek neveztek ki, levelezőn ezért elvégeztem a pedagógia-pszichológia szakot. Pestre hívtak, a nagyszerű Fazekas Gyakorlóba vezető tanárnak. Párhuzamosan tanítottam az ELTÉ-n és a Károli Gáspár Református Egyetemen, valamint folyamatosan vállaltam érettségi elnökséget is.

Recenziókat, kritikákat írtam legtöbbször az Alföld és a Forrás hasábjaira. Stilisztika-szövegtanból doktoráltam. Mikor bevezették az új tantervet, amelyben az értékek válsága egyértelmű lett, elhagytam az iskolai munkát. A Legfelsőbb Bíróság könyvtárvezetője lettem, de alapvető munkám ott is kiadványok szerkesztése, cikkek írása volt.

Közben elvégeztem a kétéves jógaoktatói tanfolyamot, az lett pedagógiai lehetőségem, mert foglalkozásaimon a jóga és az irodalom teljes egységben jelenik meg. Egy súlyos betegség megpróbáltatásait Isten segítségével túléltem, majd következett a nyugdíj.

Ekkor találtam rá először a Mária Rádióra, hírolvasó – hírszerkesztő lehettem, a rádiózás egy pihentetett gyermekkori álom volt. Aztán a Kontakt Rádióhoz mentem át, ahol lehetőségem nyílt újra a tanításra, irodalmi-vallási elemző műsorok szerkesztésével, versmondással. Ez a média most éppen egy éve SOLA Rádióvá alakult, a 101.6-os frekvencián, az interneten is elérhető. Itt több új műsort is vezetek, készítek.

Magánéletemben a legfontosabb a négy unoka, akikkel boldogság minden együtt töltött perc.

To’Piro „művészneved” honnan származik?

Csupán az egyszerűsítő törekvésem eredménye, mivel a hivatalos igen hosszú: Sümeginé dr. Tóth Piroska. A rövidítés a leánykori névből összevont mozaikszó.

Mi adta az ötletet a Breviáriumok keletkezéséhez?

Egy műsoromhoz szükségem volt egy Apáczai Csere János idézetre, így újraolvastam a Magyar Logikácska című művét. Az írót még az egyetemen szerettem meg, Bán Imre professzor lelkesített, azóta is példaértékű számomra a hazájához hű, sokoldalú, okos, munkaszerető, családjához ragaszkodó személyisége. Rátaláltam olyan mondataira, amelyeket mai világunkban is fölöttébb aktuálisnak éreztem. Ez adta a sorozat ötletét, mert irodalmunk, történelmünk, tudományos életünk csodálatos gondolkodókkal megáldott. Minden tevékenységemben fontosnak tartottam, hogy az ő élő mondataikat fölidézzem, átadjam. Minden írásomnak, tanórámnak is volt aktuális mottója. Így viszont csokorba gyűjthettem a számomra beszédeseket.

Mi alapján választottad ki a Breviárium-listán szereplő személyiségeket?

Mondhatnám véletlennek is, mert a körülmények is befolyásolták: mennyi időm volt a műveket újra átlapozni, avagy a gyűjteményes füzeteimben mennyit találtam, éppen elém került valamilyen szellemi élmény kapcsán valaki, avagy fölrémlett, hogy miért nem jutott éppen ő eszembe eddig.

Ki a listából a legkedvesebb számodra, ki hatott rád a leginkább?

Ha nem lenne gimnazista koromtól a kiemelkedő érték számomra József Attila, nehezen válaszolnék erre a kérdésre, sokakat kellene sorolnom. A tanítás során újra meg újra elmélyedtem egy-egy életműben, s más növendékek ihletésében, más élményekre épülően, akivel éppen foglalkoztunk, más szellemi élményt nyújtott, a friss szakirodalom is segített fölfedezni, megszeretni őket ismét. Ám azért Arany Jánost, Vörösmarty Mihályt, Széchenyi Istvánt, Mikes Kelement mégiscsak nagyrabecsüléssel kiemelem, emberi és alkotói nagyságuk példaértékű számomra.

Érdekességek egy-egy személlyel kapcsolatban?

Talán Deák Ferencet szeretném minden közéleti személynek napi, állandó olvasmányul a kezébe adni.

Milyen szempontok szerint gyűjtötted ki az idézeteket, gondolatokat?

Vezető elképzelésem az aktualitás, annak az igazsága, hogy az életértékek milyen látványosan maradandók, illetve az adni akarás szándéka motivál, hogy ha valaki még ezzel a széppel, érdekessel, jóval, különös világlátással nem találkozott, kapjon kedvet megismerni az alkotót, műveit.

Kivel kezdődik a Breviáriumok sorozata? És miért pont vele?

Széchenyi Istvánnal, akinek lángelméje, összetett személyisége, világlátása, magyarrá érése, nemzetféltése, sokoldalú teremtő tevékenysége és keserű sorsa méltán érdemeli a ’legnagyobb’ jelzőt.

Megköszönve az interjút megemlíteném, hogy az előző évben közre adott On-line elmélkedések című e-könyvemhez To’Piro írt ajánlást. Ő bátorított, hogy az on-line sajtóban megjelent írásaim gyűjteményét készítsem el. Megtiszteltetés számomra, hogy a Van fogalmad róla? sorozat után a Breviáriumokat is én illusztrálhatom portré-kalligráfiáimmal.

Antalffy Yvette

 

Hozzászólások