Steinbeck: Édentől keletre – Könyvespolc

Steinbeck: Édentől keletre – Még hosszabbak az esték, kevesebb a tennivaló a kertben, egy komolyabb terjedelmű (több mint 800 oldalas), nagyon mély emberi világot ábrázoló mű kézbevételére is elhatározhatjuk magunkat. Az általam most ajánlott regény Steinbeck: Édentől keletre című műve.

Steinbeck regényének alapmotívuma a családi kapcsolatok (hatalmaskodó apa) és a testvérféltékenység szövevénye.

A testvérkapcsolat az egyik legfontosabb és legmaradandóbb érzelmi kötelék az életünkben. A testvérünkre mindig számíthatunk – vele növünk fel, vele osztjuk meg a titkainkat, és tőle kérünk segítséget, ha megszorulunk. Klasszikusok is foglalkoznak ezzel az érzéssel: a Bibliából ismert Káin és Ábel története, de mindannyian olvastuk valamikor Arany Toldiját, benne György és Miklós viszályát is. A testvéri kötelékek témája az irodalom és művészetek egyik leggazdagabb motívuma, amely az emberi kapcsolatok alapvető természetét tárja fel. Most milyen formában találkozunk vele?

A tizenkilencedik századi, polgárháborútól sújtott Amerika a helyszín: itt kezdődik Adam és Charles Trask, a két szélsőségesen különböző testvér története. Hatalmaskodó apjuk árnyékában mindketten a maguk módján próbálnak érvényesülni. Kettejük viszonya már ekkor a Káin–Ábel-történet modern változatát juttatja az olvasó eszébe. Egészen eltérő utakra sodorja őket az élet.

A harcias, ,kemény, munkabíró Charles magányos agglegény lesz, a szelíd ,romantikára hajlamos, álmodozó Adam katonának áll. Majd feleségül veszi a titokzatos, kiismerhetetlen, sok rejtett jellemhibával rendelkező Cathy-t, akivel a festői szépségű Salinas-völgyben találnak otthonra. Ez a romlott lelkű nő, – aki nem szeret őszintén senkit, – hamarosan ikerfiúkat szül. Ő az emberi szeretetképesség hiányának tragikus példája. Szülés után elszökik, s nemsokára egy bordélyházban él.

A regény innentől ikerfiaik, Aron és Caleb életét követi, akik mintha megismételnék Adam és Charles történetét. Áron a tipikus „jó fiú”, idealista, tisztalelkű. Cal szenvedélyes, vívódó, tele bűntudattal és önváddal. Cal úgy érzi, örökölte anyja sötétségét, és kétségbeesetten próbálja bizonyítani, hogy képes jó lenni. Meg lehet-e törni a családi hagyományokat? Győzedelmeskedhet-e az ember a belső sötétség felett?

John Steinbeck világszerte ismert klasszikus regénye ezekre a kérdésekre keresi a választ a két testvérpár történetén keresztül: a mű jóság és gonoszság, sötétség és világosság, eleve elrendelt sors és szabad akarat egymásnak feszülésének a regénye, amelynek végén a gyakran komor hangvétel ellenére felcsillan a remény: a sorsunkat magunk alakíthatjuk.

A regény kulcsfogalma a héber „timshel” – „te uralkodhatsz”, vagyis:
• az ember szabadon választhat jó és rossz között,
• a bűn nem öröklött végzet,
• a megváltás lehetősége mindenki előtt nyitva áll.

Steinbeck regénye egyszerre családregény, erkölcsi példázat, bibliai újraírás és amerikai történelmi tablókép. A mű mélysége abban rejlik, hogy a személyes sorsokat egyetemes kérdésekkel kapcsolja össze: bűn, felelősség, szabadság, szeretet, megváltás.
A regény alapmotívuma: a Káin–Ábel-történet újraértelmezése

A Trask testvérpárok (Charles–Adam, majd Cal–Aron) a bibliai testvérpár modern változatai. Steinbeck azonban nem egyszerűen lemásolja a történetet, hanem más korba helyezve azt mondja: A „rossz” nem genetikai örökség, hanem lehetőség. A „jó” nem adottság, hanem választás. A bűn nem végzet, hanem kiindulópont. A táj nem háttér, hanem szereplő.

• A Salinas völgy a paradicsom és a száműzetés egyszerre.
• A termékenység és a pusztulás váltakozása a szereplők belső világát tükrözi.
• Steinbeck saját gyermekkori otthonát emeli irodalmi helyszínné.
• Steinbeck egyik legnagyobb erénye, hogy a szereplők nem egyszerűen jók vagy rosszak.

A negatív alakok ellensúlyozására törekedve a Szerző pozitív embereket is szerepeltet, akik szintén nem mentesek az apróbb emberi hibáktól. Egyik ilyen alak Liza, a nagymama, aki sohasem tétlen, sohasem henyél. ”Epekedve gondolt a mennyországra, mint olyan helyre, ahol a ruhák nem piszkolódnak be, és az ételt nem kell megfőzni, tányért sem kell mosogatni,… de majdcsak talál valami munkát odafönn is, néhány felhő, ami stoppolásra szorul, egy-egy fáradt angyalszárny, amit gyógyító kenőccsel kell dörzsölgetni. A palástok gallérját is ki kell fordítani néha. Sehogyan sem akarta elhinni, hogy ne férne rá egy kis takarítás a mennyre is, valamelyik kuckóban csak összegyűlik a pókháló.” (Részlet)

Pozitív üzenetet hordoz a kínai családi szolga, Lee alakja is. Ő azt tartja: ”Nincs a jótékonyságnak még egy olyan erős ugródeszkája, mint a rossz lelkiismeret.” Ő az, aki lázadás nélkül végzi a szolgaélet kötelességeit, a tudományba és a filozófiába menekül. Rokonszenves hős Sámuel, a bölcs kútásó és ezermester, aki mindent „feltalál”, mégsem gazdagszik meg belőle. /Az író saját nagyapjáról mintázta ezt a karaktert. /

A bűn alól feloldozást nyer valamelyik szereplő, aki a kalandok, epizódok túlélője. Hogy ki az? Megtudható…, ha elolvassák ezt a lélekemelő művet.
S miért ilyen rejtélyes a címválasztás? A bibliai Káin a testvérgyilkosság után az Édentől keletre próbált új életet kezdeni. Az író ezt a szimbólumot használja fel.

Az író hitvallása: ”…az emberek mind egy hálóba esnek, a jó és a rossz egymásba kuszálódó szövedékében vergődnek. A jóság és az erény halhatatlan.”

Generációkon átívelő történet. Steinbeck gyakran kilép az elbeszélésből, és filozófiai kommentárokat fűz a cselekményhez. (Pl.: „Néha az ember szándékosan ostoba, hogy megtehessen valamit, amit az okossága tilt.”) A nyelvezete egyszerre realista és lírai. A regény időtállósága: örök emberi kérdések. A film, amit a regényből készítettek, Oscar-díjat nyert .

Miért különleges a regény?

• mélyen emberi, erkölcsi kérdéseket boncolgat
• bibliai motívumokat sző a modern amerikai történelembe
• lenyűgöző karakterrajzokat ad
• Steinbeck egyik legszemélyesebb és legnagyobb szabású műve.

John Ernst Steinbeck irodalmi Nobel-díjas amerikai regény-, novella- és színdarabíró. Összesen huszonöt könyvet írt: tizenhat regényt, két novelláskötetet és különböző prózai műveket. Többször nyert Pulitzer-díjat.

Szeretettel ajánlom felnőtt olvasóinknak. Garantált, hogy nem fognak unatkozni.
Az ATHENAEUM KIADÓ 2025-ben megjelentetett munkája.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkeink a szerzőtől