Magyar remekművek Kulkával – Hangoskönyvajánló Iván Péter hangoskönyv-szerkesztőtől – 2024/4. Jó olvasást és hallgatást kívánunk!

Magyar remekművek Kulkával - Hangoskönyvajánló 4.

Magyar remekművek Kulkával

Kulka János, az ország egyik legszebb hangú férfiszínésze 2016 áprilisában súlyos agyi katasztrófát szenvedett el. Szépen felépült, azóta szerepeket is vállal, sőt tavalyelőtt újra remek sanzonalbummal jelentkezett. Hangoskönyvet azonban nagy valószínűséggel nem készít többé, pedig a műfaj állócsillagaként tartjuk számon. Állandó kolumnistánk a héten kedvenc Kulka-felvételeit ajánlja.

Szerb Antal: Utas és holdvilág (1937)

A magyar irodalom első road movie-ja Szerb Antal (1901–1945) szándékai szerint eredetileg ibér lankákon játszódott volna. Szerencsés döntés volt, hogy végül Olaszország lett a maga idejében rendkívül különös regény színhelye, archaikus mediterrán egzotikummal ruházva fel alakjait és eseményeit.

Az „Utas és holdvilág” főhőse Mihály, aki egész életében “Megerőltette magát, hogy más legyen, mint amilyen. Utolsó és leghősiesebb megerőltetése házassága volt.” Hamar kereket is old felesége mellől, ráadásul nászútjuk kellős közepén, hogy tovatűnt ifjúsága idoljai, elnagyolt filozofálgatása, képzelt szerelmei fakó visszfényét üldözze Itália ikonikus városain, tájain keresztül, nyomában az esszéista Szerb Antal végtelenül kedélyes, kultúr- és szellemtörténeti kiszólásokban gazdag kommentárjával.

A teljeskörű saját mitológiával bíró regény igazi útitárs, amit időről időre érdemes újraolvasni: minden életszakaszunkban valami mást, valami újat képes felfedni előttünk önmagunkról és környezetünkről. Engem 2024-ben, a fejlett világ aggasztó infantilizálódása zenitjén a regény kamasz- és felnőttkorról szóló felvetései ejtettek leginkább gondolkodóba, a saját tetteink iránti felelősségvállalás és céltalan sodródás vélt vagy valós ellentéte. Persze ez csak egyetlen olvasata ennek a végig lebilincselő, nyelvileg is zamatos örökifjú regénynek, ami hallhatóan felolvasóját is rabul ejtette.

Ottlik Géza: Iskola a határon (1959)

Jószerivel minden kultúrkörnek van egy „kisfiúk a katonaiskolában”-sztorija, ahol kiskorúak szembesülnek a Hatalom követelte vak fegyelem, feltétlen alázat felfoghatatlan rendeltetéseivel. Ami mindegyikükben közös, az a történések bizonytalan, lázálomszerű felidézése, ami nem is csoda, hiszen a szerzők saját élményt dolgoznak fel egy igen meghatározó életszakaszukból.

A kőszegi katonai alreálgimnázium hajdani növendéke, Ottlik Géza (1912–1990) igen olvasmányos változata két, gyakran egymás szavába vágó elbeszélőt alkalmaz, hatalmas idő- és térbeli ugrásokkal, mívesen körmönfont stílussal és ámulatos metaforarendszerekkel örvendezteti meg narratív kihívásokra éhes olvasóját, s készteti őt magát is előre-hátraugrálni a szövegben.

Ezzel a remekművel foglalkozni kell, beszélgetni, együtt gondolkodni vele, hogy a bűvös határregény összes dimenzióját képesek legyünk felmérni, kiélvezni. A nyomozói munkában számíthatunk hű Watsonunk, Kulka János lelkes közreműködésére.

Békés Pál: Csikágó – Gangregény (2006)

Ez a Csikágó nem az a Chicago, hanem annak kelet-európai karikatúrája, Budapest VII. kerületének hírhedt, fél óra alatt bejárható városrésze, nagyjából a Keleti és az Állatorvosi Egyetem között. Itt húzott le kissrácként jó pár évet Békés Pál (1956–2010) az egyik gangos bérház napfényt sosem látott dohos lakásában, körfolyosóin, s a pár szűk utca krónikásaként megírta a kortárs magyar irodalom legszerethetőbb novellafüzérét. Tényleg rongyosra hallgattam már ezt a hangoskönyvet, mégis nehéz megfogalmaznom, mi működik olyan jól ezekben az írásokban.

Talán a ráérős, hangulatos próza? Vagy a vissza-visszatérő alakok, szobabelsők, levegőtlen életterek szagolható, tapintható leírása? A kisember poézise? A mesteri történetfűzés? Igen, ez mind, plusz az a megkapó megéltség és ragaszkodás, aminek köszönhetően Kulka is úgy tud mesélni két fivér vérdrámájáról, a bőrkabátjával összenőtt mogorva újságárusról, Garay téri kofákról, a Péterfy nosztalgiázó betegeiről vagy a jegesemberről, mint egy tősgyökeres csikágói.

A szerző a végén bevallja, hogy eredetileg hét novellásra tervezte a kötetet, de az egyiket „elszúrta”, és megvált tőle. Ha nem mondja, észre sem vesszük, a Milleniumi lázas építkezésektől a rendszerváltás utáni évekig érő novellák kerek egész történetet tesznek ki egy városrészről, ahol megállt az idő. Igen, a Csikágó valahogy csak nem akar dzsentrifikálódni. Ki tudja, talán egyik padlásán még most is ott tanyázik az ősöreg bagoly, a mindent tudó és mindent látó író totemállata, aki az utolsó novellában éjszakai portyára indul a tisztes szegénységben megkopott utcák fölött…

Iván Péter – Könyvajánló hónapról hónapra ’24/04 – Magyar remekművek Kulkával –  ’24. április

Könyvajánló hónapról-hónapra '24/01. - Szabó T. Anna – Lackfi János: A nő meg a férfi – #verslavina

Forrás

Hasonló cikkeink