„Kimentem a vadonba, mert tudatosan akartam élni. Maradéktalanul ki akartam szívni az élet velejét. Elpusztítani mindazt, ami nem volt Élet, Hogy ne a halálom óráján döbbenjek rá, hogy nem éltem.”  Walden; A polgári engedetlenség iránti kötelességről (egy kötetben, Fekete Sas, Bp., 2008)

 

Forrás: Wikipédia

Henry David Thoreau (USA, Massachusetts, Concord, 1817. július 12. – 1862. május 6.) amerikai író, filozófus.

Apja ceruzagyáros volt, ő maga a Harvard Egyetemen tanult. Megismerkedett a transzcendentalista szellemi mozgalommal és annak vezetőjével, Emersonnal. Tanító lett.
Feljegyzéseket  és elmélkedéseket, verseket is írt. Előadásokat tartott.

Egyéni filozófiája: „Ha én nem vagyok én, ki lenne az?”

Folyóiratokat szerkesztett. Apja ceruzagyárában dolgozott. Az üzlet ment, híres volt, sőt még most is létézik a Thoreau-ceruza.
Féltette a sikertől a szellemi függetlenségét. A negyvenes években 2 évet remeteként élt egy erdőben. Ennek tapasztalatait írta le a Waldenben.

Thoreau volt az utolsó, aki meggyőződésből levonta a gyakorlati következtetéseket, megtagadta környezetét és visszatért a természethez.
Idealistának tűnő értékelmélete:

„A dolgok önköltsége azonos a megszerzésükre fordított életmennyiséggel. Ha olcsónak tartjuk az életet, mi sem természetesebb, mint feláldozzuk a modern ipari fejlődés oltárán. De ha drágának tartjuk, akkor nem a kapitalista fejlődés, hanem az emberi boldogság lesz a társadalom célja.”

19. századi Szent Ferencként az állatok, madarak, halak barátja volt. Nevéhez fűződik a POLGÁRI ENGEDETLENSÉG fogalma is – 1849-es tanulmányában azt elemzi, hogy a polgár köteles megtagadni az igazságtalannak tartott hatalmat.

„Nem ismerem el azt az államot, amely a szenátus kapuja előtt úgy adja-veszi a férfiakat, nőket, gyermekeket, mint a barmokat.”

Állást foglalt a rabszolgaság ellen, de a rabszolgák felszabadítását nem érhette meg. 1862-ben meghalt.

Elveinek sok követője akadt szerte a világban, mint például Mahátma Gandhi is.

Néhány kedvenc idézetem a Waldenből:

„Az ember életszükségleteit a mi éghajlatunkban nagyjából e négy főcím alá sorolhatjuk; élelem, hajlék, ruházat, tüzelő; csak ha ezek megvannak, akkor foglalkozhatunk szabadon, és a siker némi reményében az élet igazi problémáival.”

„Testünk legeslegfontosabb szükséglete tehát, hogy melegen tartsuk, hogy megóvjuk az élet melegét.”

“Az ember eszközeinek eszköze lett.”

“A Puri-indiánok, akikről azt mondják, a tegnap, a ma és a holnap megjelölésére csupán egyetlen szavuk van, az értelem változását azzal fejezik ki, hogy hátra mutatnak, ha a tegnapról szólnak, előre, ha a holnapról, és fejük fölé, ha az aznapot értik.”

“Három széket tartottam házamban: egy a magánosságot jelentette, kettő a barátságot, három a társaságot.”

“A fény, mely elvakítja szemünket, számunkra sötétség. Csak az a nap virrad fel, amelyre tudatosan ébredünk. S még számos reggelre virradunk. A Nap csak egy hajnalcsillag.”

 

Antalffy Yvette

Képek forrása: Wikipédia

 

Hozzászólások