Bánki Éva 1966-ban született Nagykanizsán. 1991-ben az ELTE magyar-portugál szakán végzett. A diploma után ösztöndíjasként hosszú időt töltött Lisszabonban. PhD-dolgozatát az első trubadúr, Vilmos herceg költészetéről írta. Hosszú évekig volt óraadó tanár az ELTE BTK Portugál Tanszékén, középkori világirodalmat, műfordítás-történetet és kreatív írást tanított a Károli Gáspár Református Egyetemen.

Bánki Éva József Attila-díjas író, irodalomtörténész, trubadúrkutató, aki „tud küzdeni, ahogy várni is, hosszútávfutó vagy inkább hosszútávúszó”

Bánki Éva

Jelenleg egyetemi docens, a Károli világirodalom tanára és a kreatív írás egyik alapítója és vezetője. Tanítványaival két nagy trubadúrantológiát (Tavaszidő édessége, Udvariatlan szerelem) állított össze. Kutatóként nemcsak a középkorral, hanem kortárs magyar irodalommal is foglalkozik. De volt lexikonkészítő, régiségkereskedő, nyelvtanár, Fekete Anna költő.

„Mindig, mindenért nagyon meg kellett küzdenem. És tudok küzdeni, ahogy várni is. Hosszútávfutó vagy inkább hosszútávúszó vagyok” – vallja magáról az alkotóművész, aki a Magyar Múzsa Baráti Társaság irodalmi délutánjának kiemelt vendége volt 2026. január 28-án a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Eötvös úti Tagkönyvtárában. A szerzővel Lengyel János író, újságíró, szerkesztő beszélgetett a nem mindennapi életútról, a szerteágazó tudományos és kutatómunkáról, izgalmas regényeit életre hívó háttértörténeteiről, élményeiről, a versírás inspiráló hatásairól, különleges utazási élményeiről.

Bánki Éva József Attila-díjas író, irodalomtörténész, trubadúrkutató, aki „tud küzdeni, ahogy várni is, hosszútávfutó vagy inkább hosszútávúszó”

Orosz Margit költő köszönti Bánki Évát

Megtisztelő felkérést jelentett számomra, hogy Katzler Hilda és Szepesi Zsuzsa mellett köszöntöttem az alkotóművészt Túl című versével, amely korunk emberét szólítja meg. Egy őszinte szembenézés az életúttal, az elmulasztott lehetőségekkel, a magánnyal, a túlhajszoltsággal. Az irodalmi délután élményét fokozta Zsebők Csaba igric zenei előadása, amely hangulatilag, gondolatiságában kapcsolódott a művész, Bánki Éva előadásához.

Bánki Éva József Attila-díjas író, irodalomtörténész, trubadúrkutató, aki „tud küzdeni, ahogy várni is, hosszútávfutó vagy inkább hosszútávúszó”

Zsebők Csaba igric Bánki Éva szerzői estjén

A szerző előadásában beszélt a középkor kulturális jegyeiről, annak mai kultúránkra gyakorolt hatásairól. Kiemelte korunk új középkorra jellemző vonásait, a fantasy alkotások nagyszámú megjelenését, Artúr király népszerűségét. Kitért a lovagregények kapcsán – melyek a középkor ifjúsági regényei is lehettek – ugyanazt a dolgot, értéket hogyan látja a gyermek, és hogyan szemléli a felnőtt. Ide kapcsolta a Telihold Velencében című regényének történetét, amely egyszerre személyes hangú úti beszámoló, s egyben kultúrtörténeti kalandozás is. Két nézőpont jelenik meg a műben: Kérdés, hogyan látja mindezt a felnőtt, az író, s a gyermek, az író kilencéves kislánya?

Bánki Éva József Attila-díjas író, irodalomtörténész, trubadúrkutató, aki „tud küzdeni, ahogy várni is, hosszútávfutó vagy inkább hosszútávúszó”

Lengyel János író, újságíró, szerkesztő és Bánki Éva író

Szó esett Bánki Éva első regényéről is, az Esővárosról, amely egy háromgenerációs parasztcsalád életéről mesél. Arra is fény derült, hogy ez a regény tulajdonképpen a művész nagyapjának története.

Talán a műfajokat átjáró alkotói kíváncsiság, a történelmi érdeklődés szülöttje lett az Aranyhímzés című kötet, ami egy kalandos, krimivel, misztikával is átszőtt történelmi regény.

A legújabb regényről, az Apjalánya című könyvéről megtudtuk, hogy az édesapáról, a 80-as, 90-es évekről, a zsidó kispolgári világról szól. Arról a titokról, amelyről a szerző gyermekkorában nem esett szó. Ez a regény egy önszembesítő írás, fölfejti, fölfedi a nem könnyű örökséget.

Bánki Éva József Attila-díjas író, irodalomtörténész, trubadúrkutató, aki „tud küzdeni, ahogy várni is, hosszútávfutó vagy inkább hosszútávúszó”

Vallomásából tudjuk, Bánki Éva mindig is írni akart, de első regénye, az Esőváros csak harmincnyolc éves korában jelent meg. Az első könyv után aztán jött a többi: történelmi regények, versek, esszék, novellák, tanulmányok, fantasyk. Több műfajt, megszólalást kipróbált, ma már leginkább történelmi regényírónak tartja magát. Szereti a tengert, és annál is jobban a kitartást igénylő, hosszú regényeket.

Nem mindennapi életút, különleges utazások, műfaji gazdagság, túlfutások, családi titkok, sok küszködés, sok boldogság. Mindez együtt, egyben van Bánki Éva műveiben, s mindenben egyszerre kimagasló. Komplex művész: író, költő, kiváló előadó, nagy utazó, s megkockáztatom – életművész.

Bánki Éva József Attila-díjas író, irodalomtörténész, trubadúrkutató, aki „tud küzdeni, ahogy várni is, hosszútávfutó vagy inkább hosszútávúszó”

Orosz Margit, Zsebők Csaba, Bánki Éva, Lengyel János

Csak kívánni tudom magunknak, hogy Bánki Éva írjon még sokat, így szerezzen nekünk sok-sok örömet, élményt.

Bánki Éva:

Túl

Túlfutottad, túlgondoltad.
És most itt vagy. Gyerektelen,
kopár táj ez: se ösvény, se tenger,
se szerelem. Forró vasbeton-hegyek.
Forró vasbeton-fennsík. Nevezheted tábornak.
Nevezheted repülőtérnek. Vagy csak ideiglenes
várakozóhelynek. Innen már egyenesen,
kerülő nélkül mehetsz a Mennybe.
A legtöbb emberre semmi szükség.
De a leggyatrábbak sem bomlanak el rögtön.
Kell egy kis idő. Kell valamennyi remény.
Hogy csak túlfutottad, túlgondoltad.
Hogy nem is tehetsz róla. Ha majd szót fogadsz,
kiszabadulsz úgyis. Forró vasbeton-sík.
Nevezheted tábornak. Nevezheted repülőtérnek.
Nevezheted városnak, kikötőnek,
ideiglenes várakozóhelynek.
Sokan Földnek nevezik.

 

Orosz Margit

Kapcsolódó cikkünk