Pongrác ókeresztény vértanú (†304), Szervác püspök (†384), Bonifác (†303) pedig szintén mártír volt. A magyar néphit szerint a májusi fagyot a három szent haragjában hozza az országra:amikor ugyanis erre jártak, olyan szörnyű időt fogtak ki, amiben – bár hőség volt – Pongrác subájában is megfagyott, Szervác – bár a Tiszában nem volt víz – a folyóba fulladt, Bonifácot meg halálra csípték a szúnyogok. (Az már egy másik népi hiedelem, hogy a három szent maga is halálra fagyott az első ilyen hidegben, amikor saját ruhájukat levetve nyomorult betegeket takartak be velük.)

Szóval: ezért évről évre faggyal, viharral visszatérnek mintegy bosszút állni. Eger környékén erre mondják: megszüreteltek a fagyosszentek. A Rábaközben a hideget csellel akarták távoltartani: a naptárban mintegy megtévesztésül átírták a hónapot decembernek.

Ha azonban jókedvükben mégiscsak napsütéses időt hoznak, bő szőlőtermést eredményeznek – ahogy a mondóka tartja: „Sok bort hoz a három ’ác’, Pongrác, Szervác, Bonifác, ha felhőt egyiken sem látsz.”

Forrás: Hungarothéka – A magyar hagyománytár

2013. május 11.

Hozzászólások