Megújult csodás magyar kastélyok III.

Megújult csodás magyar kastélyok III. – Nemzeti Kastélyprogram – A kastélylátogatások élményét még fokozza, ha olyan helyeken járunk, ahol nem csak az épületek, hanem a parkok is lenyűgözik az arra járót. Az előző cikkemben a füzérradványi Károlyi-kastély kapcsán bemutattam a csodálatos angolparkot is.

Ma szintén két olyan megújult kastélyba látogatunk, ahol az épületet körülvevő erdők, sétautak, tavak látványa teszik teljessé a programot.

1. Wenckheim-kastély, Szabadkígyós

A Békéscsaba környéki birtokok összenőttek a Wenckheim család nevével. Ókígyós, Póstelek, Csorvás, Gerla, Gyula kastélyain, kúriáin, valamint számtalan majorságon, mezőgazdasági épületen osztoztak a Wenckheim testvérek. A legkiemelkedőbb gazdaságot Wenckheim József Antal gróf vezette, aki lemondott a fényűző életről, Ókígyóson egy kisebb kúriában élt.

Később leánya, Krisztina ezen a birtokon építtette fel férjével együtt hazánk egyik legimpozánsabb kastélyát, amely mai nevén, Szabadkígyóson található. A tervezéssel Ybl Miklóst bízták meg. A neoreneszánsz épületen a kor szokása szerint az év napjaihoz és heteihez igazították az ablakok és szobák számát. A környezetét a szökőkutak, sétányok és a hatalmas angolpark teszik hangulatossá.

A család története mesébe illő. Az idős József Antal gróf élete még Jókai Mórt is megihlette, az Egy magyar nábob című regény főszereplőjét valószínűleg róla mintázta. A mai magyar irodalom egyik kiemelkedő írónője Bauer Barbara, akinek férje békéscsabai származású, megismerte a környék földbirtokos családjának kastélyait, kastélyromjait. Ezek közül a szabadkígyósi építtetőjének, „A leggazdagabb árva” című regényének főszereplője, Krisztina grófnő élete keltette fel írói fantáziáját.

„A kis Krisztina életét hároméves korától kísérhetjük nyomon. Fiatal édesanyját születése után elvesztette, idős édesapja, gróf Wenckheim Antal Ferenc mindent megtesz, hogy egyetlen gyermeke semmiben se szenvedjen hiányt. Végrendeletében nemcsak a vagyonról rendelkezik, hanem a kislány neveltetéséről is. A nem nemesi származású anyósára, vagyis a nagymamára és egy nemeslelkű papra, „Papbácsira” mint kinevezett gyámra hagyja a gyermek neveltetését. Így lesz Krisztinából jólelkű, művelt, nemes hölgy, aki idővel Sissi császárné palotahölgyei körében is feltűnik.”

Miért idéztem a Kecskeméti Református Gyülekezet hírmondójában, az Új szőlőskert decemberi számában megjelent könyvajánlóm egy részletét? Ebből a könyvből hitelesen ismerhetik meg a kastély építtetőjének életét, karitatív tevékenységeit, és nem utolsó sorban példa értékű házasságát unokatestvérével, gróf Wenckheim Frigyessel.

 

Fotók: Vasas Péter

A kiállítás témája: „Vendégségben Wenckheiméknél”. És valóban, a kastélylátogató beleélheti magát abba a korba, amikor számos vendéget fogadott a család, sőt, az egyik teremben egy VR installáció segítségével a látogató a repülés élményét is átélheti, madártávlatból láthatja a kastélyt, mint egy repülőgép utasa.

És végül, a Szalon című Kastély- és Vármagazinból idézve: „A Krisztina kávézó hangulatos enteriőrjében elidőzve a vendég átélheti a letűnt kor hangulatát, az eredetileg nagyebédlőként szolgáló terem impozáns berendezése különleges élményt kölcsönöz a látogatók számára.”

2. A megújult dégi Festetics-kastély

Sokan nem tudják, hogy az Alföld a Dunántúlra is kiterjed. Itt már kissé hullámos a táj, messzebb pedig a Dunántúli-dombság körvonalai tűnnek fel. Hazánk egyik legjobb termőterülete ez a vidék, így nem csoda, hogy a Festetics család számára Dég hatalmas kiterjedésű, jól jövedelmező birtoknak bizonyult. A 18. század elejére a család örökösei elosztották a birtokokat, így vált szét a Festetics család a keszthelyi hercegi és a dégi grófi ágra. A fiúk tovább vitték az apai örökséget, természettudományos érdeklődésük kiterjedt a gazdaságaik fejlesztésére is.

A ma látható klasszicista kastélyt az akkor még köznemesi ranggal rendelkező Festetics Antal a fiatal építésszel, Pollack Mihállyal terveztette meg. Ezzel egyidőben kezdték kialakítani a jelentős kiterjedésű tájképi angolparkot. A három patak összefolyásából kialakult mocsaras területet kitisztították, és látványos tórendszert építettek ki.

A park nem csak díszkert volt, hanem az uradalom önfenntartását is szolgálta zöldségeskertjével, gyümölcsösével, svájci tehenészetével, fácántenyészetével, halastavaival. Sőt még egy narancsház is tartozott a birtokhoz. A hangulatos kis szigeten található Hollandi-házat a 19. század végén építették. Ma akár 16 km-t is megtehetünk a parkban sétálva, útbaejtve a család temetkezési dombját.

A Festetics család dégi rezidenciájában négy generáció száz éven keresztül tavasztól őszig tartózkodott. Festetics Antalt a leggazdagabb magyar köznemesként emlegették, fiai azonban megszerezték a grófi rangot.

A földszinten az építtető Festetics Antal és felesége botanikai érdeklődését, életmódját, könyvgyűjteményét idézi fel a kiállítás. Az emelet igazi kuriózumot rejteget. Festetics Antal életében fontos szerepet töltött be a szabadkőművesség. A 18. század végén betiltott mozgalom titkos helyeken tovább működött. Több forrás utal arra, hogy nagy valószínűséggel Dég adott helyet ezeknek az összejöveteleknek. Az emeleten kialakított kiállításon nem csak a hazai szabadkőművesség történetével, alakjaival ismerkedhetünk meg, hanem résztvevői is lehetünk egy beavatási szertartásnak.

A németalföldi stílusáról elnevezett Hollandi-házban egykor Festetics Pál tüdőbeteg sógornője lakott. A földszinten tehénistállót alakítottak ki, az emeleten pedig a grófnő hangulatos lakosztálya kapott helyet. Hogy miért éppen a tehenek felett? A házikó érdekes kiállításán ez is megtudható.

És ahogy minden kastélylátogatás után szokás, a Chrysanthéme kávézóban is el lehet fogyasztani egy finom Festetits-tortaszeletet, és meginni hozzá egy habos kávét.

 

Korompai Mónika

 

Kapcsolódó cikkünk:

Megújult csodás magyar kastélyok II.