Megújult csodás magyar kastélyok II.

Az előző cikkemben azokról a kastélyokról írtam, amelyeknek a felújítása 2015 előtt kezdődött meg különféle támogatások segítségével: Új Széchenyi terv, Európai Unió támogatásai, Norvég Alap. 2015-ben elindult a Nemzeti Kastélyprogram, aminek keretében 20 kastély nyerte, illetve nyeri vissza régi szépségét, emellett korunk követelményeihez igazodva új funkciókkal gazdagodnak.

A felújítási munkák folyamatáról, az ünnepélyes átadásokról számos hírcsatorna tudósít, így folyamatosan figyelemmel kísérheti az érdeklődő a kastélyok megújulását. Az egyik ilyen híradásban megütötte a fülemet egy mondat, ami arról szólt, hogy történelmi kötelessége a mai kor emberének igazságot szolgáltatni azoknak a főúri családoknak, akik a birtokaikhoz tartozó települések megélhetéséről gondoskodtak.

Valóban, az általam is meglátogatott kastélyok tulajdonosai koruknak legmodernebb gazdaságait hozták létre, erdőgazdálkodással, mezőgazdasággal, lótenyésztéssel, de még luxusszálloda üzemeltetésével is foglalkoztak.

Az utóbbi nem egészen másfél évben négy felújított kastélyban tettünk látogatást. Ebben a cikkemben ezek közül kettőt mutatok be.

A csodálatos őszi színekben pompázó Zempléni-hegység tájain járva lépten-nyomon természeti, történelmi és kultúrtörténeti helyek kelthetik fel az arra járók érdeklődését. Országunk kicsit távoli vidékének bemutatása is egyik cikkem témája lesz, most azonban a füzérradványi Károlyi-kastélyt szeretném bemutatni. Idegenvezetőként többször vittem csoportot Hegyaljára, Sárospatakra, és mint védett természeti értéket, a radványi kastélyparkot is bemutattam. Az épületben ekkor szanatórium működött, a csoportokat kérésre csak az előtérig engedték be.

Ezért is vártam nagy izgalommal 2021 őszén, hogy meglátogathassam a kastélyt. Az autóból kiszállva úgy éreztem, mintha egy angol tájkertbe csöppentem volna. A honlapon a következő olvasható a kertről: „A kastélypark terebélyes hársfáival, többtörzsű tulipánfájával és piramistölgyeivel hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú történeti kertje, amely szinte belevész a környék erdőségeibe. Halastavak, patakokon átívelő romantikus hidak, árnyas facsoportok és mesebeli erdő csábítanak itt akár többórás sétára. A kastélyt körülölelő hatalmas parkot a helyreállított kilátótorony tetejéről is megcsodálhatják a látogatók.”

A fenyősor közül egyszer csak előbukkant az Ybl Miklós és a megrendelő Károlyi Ede tervei alapján épült romantikus kastély.

Később fia, László feleségével, Apponyi Franciskával fényűző neoreneszánsz otthont alakított ki, felhasználva műgyűjteményük sok-sok pompás darabját.

A kiállítást az ihlette, hogy 1938-ban a gróf luxusszállóvá alakíttatta a kastélyt, amihez medence, golfpálya, sí- és ródlipálya csatlakozott.

A mai látogató a kastélyba belépve úgy érzi, mintha a szálló vendége lenne. A grófi családot, a korabeli személyzetet, a vendégeket megjelenítő „beszélő képek” vezetnek végig a kiállításon, megidézve egy filmforgatást és egy rejtélyes halálesetet is. A látogatás végén érdemes még elidőzni a kor hangulatát visszaadó Károlyi-kávézóban.

Hallottak már az „Ördöglovasról”, vagyis Sándor Móricról? A legendás grófról sok történet maradt ránk, akinek már életében anekdoták keltek szárnyra. Azt azonban mindenki tudja, hogy Magyarország köztársasági elnökének rezidenciája a Budai Várnegyedben, a Sándor-palotában található. Egykori lakójának vidéki birtokát, a középkori, majd barokk épületet Hild József tervei alapján klasszicista stílusban átépített hófehér bajnai kastélyt 2021 decemberétől látogathatjuk. A község a Zsámbéki-medencében, a Pilis és a Gerecse találkozásánál terül el.

Hivatalos neve Sándor-Metternich-kastély, ugyanis Sándor gróf Metternich osztrák kancellár lányát, Leontine hercegnőt vette feleségül. Felesége kedvéért átépíttette a bajnai kastélyt, ahol boldog családi életet éltek. Az épület belső terei, képei inkább színházszerűek, ami nem csoda, hiszen a nagytermet díszítő falfestményeket a milánói Scala díszlettervezője alkotta.

   

Sándor-Metternich-kastély, Bajna (a szerző fotói)

A kiállítás két elkülönülő részében a földszinten képet kaphatunk a kastély történetéről, a pusztulástól és az újjáépítésről. Az emeleten megismerjük Sándor Móric lovak iránti rajongását, sőt még egy interaktív VR-szemüveges szimulációs állomáson ki is próbálhatjuk azokat a bravúrokat, amelyekről a gróf az „Ördöglovas” nevet kapta.

Lánya, Paulina korának meghatározó divatikonja volt. Élénk társasági életet élt, kedvelte a nyüzsgő, nagyvilági életet. Mivel anyja féltestvéréhez, Metternich Richárd herceghez ment feleségül, aki diplomataként családjával együtt sokat utazott, Európa számos főúri szalonjában megfordult. Párizsban III. Napóleon udvarában a császár hitvesének, Eugéniának lett bizalmasa.

A kastély női szárnyának kiállításán bepillantást nyerhetünk a házaspár párizsi otthonába, s a hölgylátogatók legnagyobb örömére belelapozhatunk az egykori divatlapokba, és megcsodálhatjuk a kor híres rekonstruált ruhadarabjait.

Az élmények sokasága után itt is megpihenhetünk egy kávéra, finom tortára a Paulina kávézóban.

A folytatásban a „Leggazdagabb árva” kastélyába, majd a magyar szabadkőművesek eldugott rejtekhelyére kalauzolom el a kedves olvasókat.

 

Korompai Mónika

 

A sorozat előző cikke:

Megújult csodás magyar kastélyok