1. Népszokások

Május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik. A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát elsősorban a legények állították a lányoknak. Régen a fát főként lopták a legények, s ezért a hatóságok igen sokszor tiltották a szokást. A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol.

A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén “kitáncolták” a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt. A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül.

majus_elseje1

2. Május elsejei felvonulások

Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások. A munka ünnepe véres sztrájkok következményeként a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május elsején tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Először a Szovjetunióban, majd a II. világháború után kialakult szocialista keleti blokk országaiban az egyik legnagyobb nemzetközi szocialista ünneppé nőtte ki magát.

Ezzel párhuzamosan az eredetileg a munkások ünnepének hívott napot a munka ünnepévé változtatták a szocialista blokkban, mivel ez jobban megfelelt az uralkodó rezsimeknek. Az elnevezés a diktatúrák bukása után is megmaradt a volt szocialista országokban. Az ingyen virsli és a pohár sör némi kárpótlást jelentett a kötelező részvételért. Bár talán sokan élvezték a hajbókolást és a vörös zászlókkal való integetést a nagy szovjet testvér és annak helytartója felé.

munkas_szent_jozsef

3. Munkás Szent József ünnepe

József Dávid király házából származott, az Újszövetség szerint Szűz Mária férje és Jézus nevelőapja volt. A katolikus, az ortodox és az anglikán egyházakban szentként tisztelik. Hosszabb ideig a galileai Názáretben élt, néhány évig a júdeai Betlehemben lakott, aztán Egyiptomba kellett menekülnie a családjával Heródes üldözése elől. Foglalkozására nézve ács volt, vagy egyéb famegmunkáló tevékenységgel foglalkozott.

A görög fordítások a mesterember jelentést hangsúlyozzák, de az eredeti naggar szó tanult ember jelentéssel is bírhat. Ez is valószínűsíthető, hiszen Jézus neveltetése lehetővé tette, hogy 12 éves korában felnőtteknek beszélt a zsinagógában, akik ámulva hallgatták őt. A katolikus hagyományban József a munkások védőszentje, és számos ünnepe van. IX. Piusz pápa 1870-ben Szent Péterrel együtt az egyetemes katolikus egyház védőszentjévé nyilvánította, ezen kívül számos ország védőszentje is.

Weninger Endréné

Hozzászólások