Gömbös Gyula a magyar történelem egyik ellentmondásos alakja. Nehéz helyzetben, a nagy gazdasági válság idején lett kormányfő. Ez volt az az időszak is, amikor Hitler hatalomra jutott Németországban, és az általa létrehozott Harmadik Birodalom Európa domináns hatalmává vált.

Gömbös Gyula miniszterelnök

Gömbös Gyula 1886-ban született a Tolna megyei Murgán, evangélikus családban. Apja, idősebb Gömbös Gyula elemi iskolai tanító volt, anyja, a sváb származású Weitzel Mária. Ősei között svábok és magyar nemesek egyaránt megtalálhatóak. Elemi iskolába szülőfalujában járt. Később a család Sopronba költözött, ahol 1897 és 1901 között Gömbös Gyula az evangélikus líceum diákja volt.

Elsősorban a katonai pálya vonzotta. A líceum után beiratkozott a pécsi honvéd hadapród iskolába. 1905-ben végzett, és zászlós rangban kezdte meg katonai pályafutását a zágrábi honvéd gyalogezredben. 1912-ben főhadnaggyá léptették elő, majd Bécsben vezérkari tiszti képzésben részesült.

Greta Reichert, Gömbös Gyula első és harmadik felesége

Az I. világháború alatt vezérkari századosként szolgált. Magánélete furcsán alakult. Feleségül vette Greta Reichert-ot, és 1916-18 között három gyermekük született (Ernő, Dorottya és Gyula). Ezután elváltak, és Gömbös újra megnősült. Második felesége, Szilágyi Erzsébet 1934-ben meghalt, és ezután újra elvette első feleségét.

A világháború végén Gömbös a Wekerle-kormány hadügyminisztere lett. A háború elvesztése után úgy gondolta, hogy van lehetőség a történelmi Magyarország megmentésére. Ebből a célból hozta létre jobboldali tisztek részvételével a Magyar Országos Véderő Egyesületet (MOVE). Ezt a szervezetet a Károlyi-kormány feloszlatta.

A Tanácsköztársaság alatt Gömbös Bécsbe emigrált, ahol részt vett a Bethlen által vezetett Antibolsevista Comité munkájában. Később Szegedre költözött, és gróf Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányának tagja lett.

A Tanácsköztársaság bukása után belépett a Kisgazdapártba, és az 1920-as választásokon Törökszentmiklós országgyűlési képviselője lett. 1921-ben élesen ellenezte IV. Károly visszatérését. Fontos szerepe volt a királlyal szembeni fegyveres ellenállás megszervezésében. A budaörsi csatában az uralkodó csapatait megállították, majd a királyt száműzték és megfosztották trónjától.

1922-ben Bethlen miniszterelnök erős kormánypártot hozott létre, az Egységes Pártot, amelynek 1924-ig Gömbös is tagja volt. Nem értett egyet azzal, hogy Magyarország csatlakozott a Népszövetséghez, ezért kilépett a kormánypártból. Néhány képviselőtársával (Bajcsy-Zsilinszky Endre, Héjjas Iván, Eckhart Tibor) megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot (más néven Fajvédő Párt), amely néhány évig Bethlen jobboldali ellenzékeként szerepelt. Gömbösnek vezető szerepe volt olyan titkos jobboldali tömörülésekben is, mint az Etelközi Szövetség. Kapcsolatban állt német szélsőjobboldali szervezetekkel is.

Belátta, hogy a Fajvédő Párt társadalmi támogatottsága kicsi, ezért 1928-ban feloszlatta, és visszatért az Egységes Pártba. Kormányzati szerepet is vállalt, először honvédelmi államtitkár, majd honvédelmi miniszter lett. 1929-ben a magyar gazdaságot súlyosan megrázta a világválság, amelyre Bethlen István és Károlyi Gyula konzervatív kormányai nem találtak megoldást. Gömbös úgy gondolta, hogy radikális változásokra van szükség, és 1932-ben Horthy őt nevezte ki miniszterelnökké.

Gömbös programját a 95 pontos Nemzeti Munkatervben foglalta össze. Ezt kritikusai Álmoskönyvnek nevezték el, arra célozva, hogy üres ígéretek gyűjteménye. Ebben sok igazság volt, mert a miniszterelnök olyan gazdasági és szociális változásokat ígért, melyek jó részének nem volt realitása. Bizonyos problémákat viszont megoldott. Elődeinél dinamikusabb politikája a kormányfőt egy ideig népszerűvé tette még az értelmiségiek körében is. Például támogatta őt a Zilahy Lajos által vezetett Új Szellemi Front is, melynek neves írók voltak a tagjai.

A képen balról jobbra, ülnek: Keresztes-Fischer Ferenc, Gömbös Gyula, Puky Endre; állnak: Fabinyi Tihamér, Imrédy Béla, Hóman Bálint, Lázár Andor, Kállay Miklós

Gömböst később azzal vádolták, hogy egyoldalúan elkötelezte magát Németország mellett. Ez így nem teljesen igaz. Németországban 1933-ban gyökeres politikai fordulat következett be. Januárban Hindenburg elnök Hitlert nevezte ki kancellárrá, aki rövid időn belül egypárti diktatúrát vezetett be. A Kádár korabeli történetírás mindig kihangsúlyozta, hogy Gömbös volt az első európai kormányfő, aki hivatalos látogatást tett Hitlernél. Ez igaz, de ne feledkezzünk meg arról, hogy később vezető nyugat-európai politikusok is egyenrangú félként tárgyaltak a német diktátorral. Gömbös látogatásának legfontosabb célja a magyar-német gazdasági kapcsolatok bővítése volt. Új piacokat akart szerezni a válságban lévő magyar mezőgazdaság számára. Ugyanez a cél vezette abban is, hogy diplomáciai kapcsolatot létesített a Szovjetunióval. A bolsevista hatalmat egyébként a Népszövetség is befogadta.

Hitler és Gömbös Gyula Erfurtban

Gömbös nem szimpatizált a nemzetiszocializmus eszméivel. Ennek jele volt, hogy nem engedélyezte a horogkereszt viselését, és betiltotta az első magyar nemzetiszocialisták, a kaszás keresztesek mozgalmát. Miniszterelnöksége első éveiben félt az erősödő német hatalomtól, és megpróbált ellensúlyokat keresni. Szorosabbra vonta az olasz és osztrák szövetséget. 1934-ben a három ország vezetői (Dollfuss, Mussolini, Gömbös) aláírták a római jegyzőkönyveket. Ez a szövetség akkor sem lazult meg, amikor osztrák nácik meggyilkolták Dollfuss kancellárt. Az új osztrák kormányfő, Schuschnigg azonban ragaszkodott a hármas szövetséghez. Gömbösnek viszont hamarosan rá kellett jönnie, hogy ez a szövetség nem ellensúlyozhatja Németország növekvő hatalmát. Trianon revíziójában egyedül a németektől várhatott komoly támogatást.

Gömbös Gyula, Mussolini és Dollfuss

Gömbös a belpolitikában is mélyreható változásokat tervezett. Példaképe Mussolini tekintélyuralmi állama volt, de tudta, hogy ezt Magyarországon teljes egészében nem lehet megvalósítani. Célja egy erős kormányzat megteremtése volt. A kormányzó Egységes Párt továbbra is Bethlen befolyása alatt maradt, ezért Gömbös egy új, más jellegű kormánypártot akart létrehozni, az olasz Fasiszta Párthoz hasonlót. Ezért a kormánypárt új nevet kapott (Nemzeti Egység Pártja), amivel Gömbös hangsúlyozni akarta, hogy az egész nemzetet képviseli. Tömegpártot akart, így megkezdték a vidéki pártszervezetek létrehozását.

Az 1935-ös választásokon a kormánypárt óriási fölénnyel nyert. Az eredményt beárnyékolta a választásokat végigkísérő erőszak. Az új parlamentben a konzervatív képviselők háttérbe szorultak, Gömbös emberei kerültek fölénybe. A miniszterelnök egyéb reformokat is akart. A szakszervezetek helyére olasz mintára munkakamarákat próbált szervezni. Az ötlet megbukott, mert sem a szociáldemokraták, sem a gyártulajdonosok nem támogatták. Gömbös fokozatosan elvesztette Horthy támogatását is, aki inkább konzervatív tanácsadóira hallgatott.

A külpolitikai viszonyok is egyre kedvezőtlenebbé váltak. Olaszország belebonyolódott az etiópiai háborúba, amiért a Népszövetség elítélte (Magyarország a szavazáson tartózkodott). Ezért Mussolini egyre szorosabb szövetséget kötött Hitlerrel. Egyre világosabb lett, hogy a magyar külpolitika ki lett szolgáltatva Németországnak. 1936 elején Gömbös már bukott politikusnak számított. Belpolitikai tervei is kudarcot vallottak, és Horthy csak a miniszterelnök súlyos betegségére való tekintettel nem váltotta le. 1936 őszén vesebetegségével egy müncheni klinikára került, de már nem tudtak segíteni rajta.

Gömböst nem sorolhatjuk az igazán nagy formátumú politikusok közé. Ugyanakkor az sem igaz, amit a szocialista történészek írtak róla. Nem akart a németekéhez hasonló egypárti diktatúrát. Magyarországon még a Mussolini-féle rendszernek sem volt esélye figyelembe véve a Bethlen által vezetett erős, konzervatív politikai csoportot. Halála után Gömbösnek szobrot emeltek, amit politikai teljesítménye alapján semmiképpen nem érdemelt meg (a szobrot egyébként a háború alatt baloldali partizánok felrobbantották). Gömbös tevékenysége nem volt annyira negatív, mint ahogy azt a háború utáni történetírás beállította, de az is igaz, hogy példaként sem állítható a jövő nemzedéke elé. Sírja a Kerepesi temetőben található.

 

Weninger Endre

 

Hozzászólások