Az árvízveszély miatt a múlt hét második felében kiürítették a Margitsziget Kisállatkertet. Az Állatkert kezelésében lévő bemutatóhelyről az összes állatot, 26 állatfaj 155 egyedét, köztük 16 emlőst és 139 madarat szállítottak át a Városligetbe.

Legelőször a nyolc dámszarvast költöztették ki, ezeket ugyanis altatásban lehetett csak befogni. Az állatorvosok fúvócső segítségével juttatták az állatokba a kábító lövedéket. A nyolc szarvas közül egyet nem a Városligetbe szállították át, hanem az egyik vidéki állatkertbe: ezt az árvíztől függetlenül már eleve így tervezték. A ragadozó madarakat, díszbaromfikat, réceféléket és gólyákat kézzel, illetve nyeles hálóval fogták be, megfelelő ládákba és zsákokba csomagolva készítették fel a szállításra.

A veszélyhelyzet miatt már a 2006-os árvíz idején is kitelepítették a
kisállatkert lakóit, így elmondható, hogy az állatkerti szakembereknek
már van tapasztalatuk az ilyenkor elvégzendő feladatok terén.

A történelem során egyébként a Duna többször is elöntötte a Margit-szigetet. Erről már az Árpád-korból is maradtak ránk feljegyzések. A Margit-legendában megőrzött, a szentté avatási eljárás keretében felvett 1276-os tanúvallomások alapján tudjuk, hogy 1267/68 telén a Duna meglepő hirtelenséggel öntötte el a romjaiban ma is meglévő, ám akkoriban virágzó domonkos rendi apácakolostort.

A történelmi árvizekről 1744 óta vannak pontos adataink, így tudjuk, hogy az 1775-ös (864 cm-en tetőzött február 16-án), az 1838-as (1029 cm, március 15.) és az 1876-os (867 cm, február 26.) jeges árvíz is érintette, rendszerint teljesen elöntötte a Margit-szigetet. A folyamszabályozási munkálatok elvégzése, illetve a sziget árvízvédelmének kiépülése óta viszont még nem került sor ilyesmire.

Az legnagyobb árvizek, így az 1965-ös (845 cm, június 18.), a 2002-es (848 cm, augusztus 19.) és a 2006-os (860 cm, április 4.) zöldárak alkalmával ugyan homokzsákokkal kellett a sziget védvonalát megmagasítani, az alacsonyabban fekvő területeken pedig több helyen ellennyomó medencékre is szükség volt, a Margitsziget parkjában és létesítményeiben nem esett komoly kár.

A Fővárosi Állat- és Növénykert városligeti területét természetesen nem fenyegeti az árvíz, így az ott lakó és a Margitszigetről oda menekített állatok is teljes biztonságban vannak. Az Állatkert jelenlegi területét utoljára 1838 márciusában, a híres-hírhedt nagy jeges árvíz idejében érte el a Duna. A folyó ekkor 1029 cm-en tetőzött, és szinte egész Pestet elárasztotta, amint arra számos, az egykori vízszintet jelző tábla is emlékeztet szerte a városban.

Az elöntött terület legszéle éppen ott volt, ahol ma az Állatkert nyugati vége van, így azon a területen, ahol a Pálmaház, a Parasztudvar és a tevék kifutója található, néhány centiméteres víz állhatott az árvízkor. Abban az időben azonban ott még szántóföld és faiskola terült el, magát az Állatkertet csaknem három évtizeddel később, 1866-ban létesítették.

Az 1838-as árvízhez hasonló jeges áradás, illetve az akkorihoz hasonló vízszint azonban ma már nem képzelhető el. Elsősorban az azóta elvégzett folyamszabályozási munkálatok miatt, amelyek megakadályozzák, hogy a tél végén letakarodó jég a széles, sekély, zátonyos részeken felhalmozódva olyan jégtorlaszokat okozzon, amelyek a folyó vizét visszaduzzasztják. A Pestre nézve katasztrofális régi nagy jeges áradásokat ugyanis rendszerint éppen az azóta már elkotort lágymányosi zátonyoknál megrekedt jégtorlasz vízduzzasztó hatása okozta.

Videó az az állatok evakuálásáról (A felvételeket a Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely készítette).

Forrás: Fővárosi Állat-és Növénykert

2013. június 10.


Hozzászólások