Mihalik Kálmán orvos és zeneszerző volt, a Székely Himnusz dallamának komponistája.

Erdélyben, Oravicabányán született 1896. február 21-én, Szegeden halt meg 1922. szeptember 6-án. Erre a napra emlékezünk most.

Mihalik Kálmán a kolozsvári piarista gimnáziumban érettségizett. Utána a kolozsvári egyetem orvosi karának hallgatója lett, de tanulmányai megszakadtak, mivel az I. világháborúban behívták frontszolgálatra.

A háború után előbb Budapesten majd Szegeden folytatta a tanulmányait. Kutatóorvos lett az egyetemen. 1921-ben itt írta meg Csanády György szövegére a Székely himnusz zenéjét. 1922-ben mutatták be először, és ugyanebben az évben az orvos-zeneszerző 26 éves korában tífuszban meghalt. Szegeden temették el. Faragott kopjafás sírja a szegedi Belvárosi temető régi bejáratához közeli részében található meg.

A szegedi Erdélyi Kör 1991-ben Mihalik Kálmán Alapítványt hozott létre tehetséges erdélyi fiatalok támogatására.

Csanády György költő, hírlapíró, szerkesztő 1895. február 23-án született Székelyudvarhelyen.

Az I. világháborúban megsebesült a fronton. A trianoni békeszerződés után Magyarországra költözött, és ötödmagával megalakította a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét (SZEFHE). 25 évig vezetője volt ennek az önsegélyező és kulturális szervezetnek. A budapesti Kereskedelmi Akadémián szerzett oklevelet, de később az irodalomnak szentelte életét. Előbb az Új Élet, majd a Híd című lapok szerkesztője volt, majd a Magyar Rádió munkatársa lett. Hangjátékokat is írt. Három verseskötete jelent meg, és az 1940-ben Krisztusról írott drámáját a Nemzeti Színház mutatta be. 1952. május 3-án halt meg Budapesten.  

Legmaradandóbb műve a Székely himnusz, melyet éppen kilencven évvel ezelőtt, 1922. május 22-én mutattak be először Aquincumban, egy ünnepélyes találkozón. Zenéjét lánykarra Mihalik Kálmán komponálta és műfaját kantátának nevezte.

A dal szájról szájra terjedt, és a magyarság összetartozásának vágyát fogalmazza meg. A hatalom megtiltotta az éneklését, sőt büntette is. De mindig volt fórum, ahol elhangzott és továbböröklődött: cserkésztalálkozókon, amerikai magyarok találkozóin, erdélyi származású értelmiségiek szervezeteiben.
Ma már tömegrendezvényeken együtt éneklik a Himnusszal és a Szózattal. 2009-ben Székelyföld himnuszává nyilvánították. Több szövegvariánsa is él a nép ajkán, mi most egy hosszú, több versszakos  változatot mutatunk be.

Székely Himnusz


Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped
Csaba királyfi csillag ösvényén.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen sorsunk jó vagy mostoha.

Keserves múltunk évezredes balsors:
Tatár-török dúlt, a labanc rabigált.
Jussunk e honban, székely-magyar földön
Szabad hazában éljünk boldogan!

Édes Szűzanyánk könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön
Szabad hazában éljünk boldogan!

Ki tudja, innen merre visz a végzet
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát királyunk, itt vár a Te néped
Székely nemzeted Kárpát bérceken.

Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Mádéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.

Már másfél ezer év óta Csaba népe
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Küzdő ellenség, jaj de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!


https://youtu.be/aLK3s9k0Vs4

 

 

Weninger Endréné

Hozzászólások