Tóth Béla Edelényben élő költő munkásságának meghatározó elemei a hittel élt hétköznapok, a természet védelme, az emberi kapcsolatok féltése. Bensőséges hit segíti a hamissággal, a gőggel telt világgal szemben. A kezdet és a vég foglalkoztatja, és ami a kettő között van: az élet. Töpreng, a világ betegségét fájlalja önmagát keresve.

toth bela

Honnan ered, miből táplálkozik az irodalom iránti érdeklődésed, a versek szeretete?

Úgy gondolom az irodalom iránti érdeklődésem főképpen a versek szeretetéből ered, a versek olvasása vezetett el az irodalomhoz. Édesanyám szerettette meg velem a költészetet. Gyermekkoromban a családban az anyám mondott sok verset. Abban az időben még nem volt TV, esténként mesékkel, versekkel szórakoztatott. Ebben talán az is közrejátszott, hogy tanítani szeretett volna, ám a családi háttér ezt nem tette lehetővé.

Mikor kezdtél „rímeket faragni”, verseket írni?

A természeti környezet hamar írásra késztetett. Találtam papírt, ceruzát, már írnom kellett. Anyám elmesélése szerint, ha a kezembe akadt egy darab papír, vagy akár egy gyufásskatulya, máris írtam rá valamit. Egy kis szösszenetet, gondolatot, de az érzéseimet is szavakba öntöttem. 10 éves korom körül írtam első verseimet.

Mi volt az első költői megnyilvánulásod?

Először talán barátaimnak mutattam be első írásaimat. A természet szépségei, változásai gondolkodtattak el, indították el bennem a közlési vágyat. Meg akartam örökíteni a természet nyugalmát, szépségét, csendjét. Aztán néhányat ezekből a felsőtelekesi kultúrház könyvtárában mutattam be több tanár jelenlétében.

toth bela

Benned is él egyfajta közlési vágy. Mára már színes a paletta: Milyen témák inspirálnak versírásra?

Amit leginkább közel érzek magamhoz, az a természet: a szél, a kövek, a víz, a csillagok, a fák. Azt is mondhatnám, a természet gyermeke vagyok, ezért is fájdalmas nekem az erdők irtása, a természet pusztítása, kizsákmányolása. A család, a hit, a környezet iránt érzett felelősség kérdéskörei vannak még jelen írásaimban.

Kötöttebb, rímesebb vagy inkább szabadabb formát választasz közlésre?

Szabadabb versformákban nyilvánulok meg. Úgy érzem, ezek nem szabnak keretet érzéseim, gondolataim kifejezésének.

Több önálló kötetbe fűzted verseidet. Melyek ezek a versgyűjtemények?

Első kötetem Szomjazó Tűz címmel jelent meg 2007-ben. A természet közelsége feloldja belső magányom, ezt az érzést próbálom átadni másoknak is. Verseimre nagy hatást gyakorolt Kalász László személye és munkássága.

Második kötetem elé a Könny és gyönyör címet illesztettem, ami 2008-ban látott napvilágot. Napok százai a bűn ellen, a szeretetért, halálért, mely erőt ad hitemben. Így foglalhatnám össze a kötetben összegyűjtött versek üzenetét.

A 2013- ban kiadott Remény a széllel című kötetet Az óra jár kiadvány követte 2017-ben. Hosszú éveket hagytam ki, csak nagyritkán írtam. Néhány éve aztán újrakezdődött bennem valami, ami írásra kényszerített.

   

Mit tudhatunk Az óra jár kötetedről?

Szomorú, amit sok esetben látok a világban, ami történik körülöttem. Az erkölcs jelenlétét keresem a mindennapi életben, az irodalomban egyaránt. Ugyanakkor e kötettel emlékezem Kalász Lászlóra is.

“Csak szívemet hallom
és az óra járását tik-tak
tik-tak vér és árnyék
mennyi baj lesz még
tik-tak mennyit ver szívem még
árnyék benne én
gyertyát gyújtok valakiért
tik-tak a gyertya ég
az óra jár a gyertya leég
tik-tak az örök egyetlen szerelemért”

   

Merre tart ez a világ? – töprengsz verseidben. Merre tart? Mit gondolsz világunkról?

Merre tart a világ? Nehéz megválaszolni. A töprengésem folyamatos, szinte naponta jelen van életemben, éjszaka is folytatódik. A hamisságok, hazugságok világával szembe kell helyezkednünk, az igazság felmutatása a legfontosabb. Erről így vallok versemben:

“mikor égnek kiáltok
letenném tollam de fájna
még van ma és holnap
bujkál bennem a szegénység
nem loptam nem csaltam
s nem hazudtam: akartam
arcomba köptek az évek
tégláikat vetették rám a falak
sötét ablakok elragadtak”

Negyedik kötetedben Kalász László költő emlékét idézed. Közel áll hozzád Kalász László költészete? Esetleg példaképnek tekinted őt?

Verseimre – azt hiszem – leginkább Kalász László kitüntetett költő és költészete hatott ösztönzően. Megtisztelt barátságával, de mesterként is követte munkásságomat. Meg kell említenem még Dr. M. Takács Lajost, Dr. Cs. Varga Istvánt, tiszta segítő gondolataikért köszönettel tartozom.

toth bela

Mi a kedvenc könyved, amit bárhová magaddal vinnél?

A könyvek közül Kalász László kötetei elmaradhatatlanok, természetesen. Leginkább versgyűjteményeket tennék a „vándortarisznyámba”.

A térplasztika készítése szabadidős tevékenység? Mióta foglalkoztat?

Sok minden érdekel, többféle dologba belekezdtem. Ilyen a rajzolás is, a grafika, amivel hobbi szinten foglalkozom. Általában a természet elragadó képei ihletnek rajzolásra.

Van-e dédelgetett álmod? Mondjuk egy gondolat, egy érzés, ami még nem öltött versformát?

Röpke az én álmom: írni a világunkról folyamatosan. Arról a világról, ahol a legfontosabb erőforrások: a hit, a lelkiismeret, az önvizsgálat. Szeretnék a gyermekekről gyermekekhez szólni közvetlen, tiszta hangon.

Milyen jótanácsot adnál át az olvasóknak? Mi az ars poeticád?

Jó lenne ”nagy lelket növeszteni”. Tisztelni, becsülni és szeretni egymást. Talán nem illúzió. Üzenem még: Olvassanak minél többet, szeressék a verseket, gazdagodjon általuk érzés- és gondolatviláguk.

Ars poeticám versbe foglalva:

“Amíg a szívem
Amíg a szívem dobog
mindig veletek vagyok
robban a lég
tombol a szél
reszketnek a bokrok
halott fák sivár dombok
eldobott percek
alszok vagy meghalok

toth bela

Köszönöm az interjút! Jó egészséget, alkotókedvet kívánok a Montázsmagazin és a magam nevében!

Tóth Béla verseiből

Az óra jár c kötetből (2016)

Hallom zúgni a tengert

hallom zúgni a tengert
milyen távol van tőlem
képzeletben ott vagyok

könnyem gyűlt
kicsiny patakba
s útjára kelt
bánattal sietve

bújni zúgó habok közé
bejárni partot szigetet
s ha egyszer eljutnék
simogatnám a tengert

habok hullámok közt
mert ott vagyok én
boldogan temetve
könnyeimmel elértem a tengert

Virágok bocsánata

a virágok megbocsájtanak
az elmúlt időnek
ősz lett szeptember
még néhány virág illatozik
lehullott szirmok álmodni térnek
magok ássák magukat a földbe
s ha jön a tavasz
újra szülessen s illatozzon
a virágok megbocsájtanak

Valami más valami változik

mintha forognának agyamban
a szavak pörgő táncot járnak
égi zenére vidáman
mintha érezném s látnám
e pörgő szűnni nem akaró szavakat
mint egy idegen mélység
mely véget nem ér
ereim duzzadnak forr a vérem
parányi sziget az életem
s a végtelen térben száguldva
a föld forog örök pályáján
vagy mégsem talán már
nem ott kel és nem ott nyugszik le a nap
valami más valami változik
mi vár ha nem ott kel
s nem ott nyugszik le a nap
örök lesz a tél vagy örök a nyár

Remény a széllel c kötetből (2013)

Miért kell

miért kell hogy éljek
s haljak könnyedén
ég és föld te mindenem

adjak kérjek reménykedve
gőgtől hatalomtól mentesen
égnek az órák az évek
kapaszkodó fáradt lombok
ősz jött hozzám
bokrok szúrnak sebet
vérezve is kereslek

kell hogy érted éljek
s haljak könnyedén

Kiáltó szelek

napokon át zúgott a szél
kezemben olvadtak az órák

kiáltok a széllel
karjaimban leendő nyitnikék
tavasz lett nincs már tél
ki is vagy s ki vagyok én
zokogtam nem hallotta
s én még itt vagyok
kiáltó szelek el ne hagyjatok
ujjaim reszketnek
nincs bocsánat sem szeretet
kiáltó szelek azért őrizzetek
jöttek s megálltak a percek
napokon át zúgott a szél
kezemben az órák vágyakozom

kiáltó szelek emlékezek és őrizlek

Üzenet

a szél messze száll
kevély mellek üzenete
letarolt szavak szégyenem
mint meddő asszony
gyermeket remélve
imát mormol tenyerébe
repülnek szavak a légbe
messze a távoli térbe
kiáltok keresek hittel
meztelen csillagok
valahol itt vagytok
idegen álmom üzenete
még maradok

Aztán elnémulok

megfáradt lombok
hidegen kapaszkodva
színekben pompázva

erőtlen lihegek
percek üstjébe főve
edződök az évekkel

kémények füstje
szállóhidegség
ujjak érintkeznek

pofonok idegen szavak
folyton égő lángok
torkom perzselik

halálos seb nem beszélem
most még nem fáj
aztán elnémulok

 

Orosz Margit

 

A szerző előző interjúja

 

Hozzászólások