„Ünnepi ruhát veszek a lelkemre, mikor festek” – vallja Egry József (Zalaújlak, 1883. március 15. – Badacsonytomaj, 1951. június 19.) Kossuth-díjas magyar festő, a Balaton festője 70 évvel ezelőtt halt meg.

egry jozsef

Napszámos-paraszti családban született. Autodidakta módon kezdett festeni, majd Lyka Károly segítségével egy évet Párizsban töltött. Onnan került a Képzőművészeti Főiskolára Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly mellé. A müncheni és a párizsi Julian Akadémián töltött két év után 1906-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1911-ben Franciaországban és Belgiumban járt tanulmányúton.

Az első világháború idején Badacsonytomajon lábadozott, ekkor érintette meg először a Balaton és környékének szépsége. 1918-ban itt is telepedett le, s a táj állandóan változó atmoszféráját egy általa kifejlesztett technikával, az olaj és a pasztell keverésével ragadta meg. A húszas években szoros kapcsolatban állt a Gresham kávéház művészcsoportjával, s egy-egy kiállítás erejéig részt vett Budapest művészeti életében. Badacsonyi otthonában halála után emlékmúzeum nyílt.

Egry József 1910-től volt kiállító művész. 1911-ben kijutott Belgiumba, ahol nagy hatással voltak rá Meunier festő és szobrász kikötőmunkásokat formáló alakjai, néhány évig maga is a város peremén élő munkásembereket festette összefoglaló stílusban arany-barnás színvilágban. Az első világháborúban gyakorlat közben súlyos baleset érte, ami után a badacsonyi hadikórházba került. Ott ismerte meg későbbi feleségét, Vízkeletyné Pauler Juliskát, aki önkéntes ápolónőként tevékenykedett a kórházban. 1918-tól kezdve a Balaton mellett élt, és számtalan változatban festette a Balatont Keszthelyen, Badacsonyban, majd Badacsonytomajban.

egry jozsef

Az 1920-as években kezdett a fény átalakító erejével foglalkozni. Eleinte az expresszionista szimbolikával közeledett a napkultuszhoz, egyéni erővel festett zaklatott, nyugtalan képeket. Olaj-pasztell vegyes technikát fejlesztett ki, hogy a fényköri jelenségekhez alkalmas testtelen felületekkel dolgozhasson. Részben a háborús sérülése következtében bekövetkező egészségi állapot-romlása miatt olaszországi utakra ment, főleg Sziciliába. Taormina (1930), majd Nervi (1938) című alkotásai ezekről az utakról származtak. Az ott látott erős fények megszilárdították elképzeléseit.

1920-as évektől kezdve viszont csaknem kizárólagos témája a Balaton. Először az expresszionizmus formanyelvén fejezte ki magát, majd egyéni stílust teremtett. E sajátos technikájú (olajpasztell festésű) képei szuggesztív látomásban egyesítik az embert és a természetet (Szegény halászok, Visszhang, Vitorlaigazító). Számos képe van a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi, keszthelyi múzeumban, valamint magángyűjteményekben. E művek között több önarckép is található.

1966 nyarán műveiből nagyszabású gyűjteményes kiállítást rendeztek a Tihanyi Múzeumban. A Balaton világa, a tó víztükre párás fényeivel, a part, a nádas és a környező dombok nemcsak élményt és motívumot jelentettek a számára, de festészetét is átalakították, egyéni hangjának stílusalakító tényezőjévé váltak. A föld, a fa, a ház, a víz és a nap nemcsak mint motívum, nemcsak mint jelenség szerepelnek a képein, hanem egy kozmikus világérzés vetületeként is.

egry jozsef

A balatoni térben megjelenő alakok eggyé válnak a tájjal, de otthon vannak benne az Egry József által megfestett bibliai alakok, például Keresztelő Szent János és Szent Kristóf is. A balatoni táj lágy színű dombjai, az öböl karéjos ívei tiszta szerkezetű képeinek alapelemeivé lesznek. De mindenekfölött a fény az, ami – hol egy szétsugárzó magból sávosan kitárulva, hol a napkorong mentén koncentrikus körökben szétnyílva – a képek formateremtő erejét adja.

Művei egy témát variáltak, legfőképpen a balatoni tájat. Egyszerre szétbont és szerkeszt. A természetelvűség új értelmezése ez, amely teljesen eredeti hang az európai festészetben.

Utolsó befejezett műve az 1944-es Aranykapu.

1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. 1951-ben halt meg Badacsonyban, a badacsonytomaji temetőben nyugszik. Özvegye 1957-ben hunyt el. Badacsonyban az emlékmúzeuma udvarán álló bronz mellszobrát Borsos Miklós, a kikötő bejáratánál lévő egészalakos szobrát Marton László készítette. Emléktáblája van a múzeum, a Szőlőhegy u. 9. sz. ház – ahol 1918-1938 között élt és alkotott -, valamint a Római úti szakszervezeti üdülő falán.

egry jozsef
Egry József díjai:

• Ernst-díj (1924)
• Szinyei Merse Pál Társaság tájképdíja (1926)
• Állami nagydíj (1945)
• Kossuth-díj (1948)
• Magyar Örökség díj (posztumusz, 1998)

Képeit látva gyönyörködhetünk a Balaton minden szépségében.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

A szerző írása egy korábbi kiállításról

 

Hozzászólások