Január – Boldogasszony hava – Télhónap – Fergeteg hava. Hónapneveink latin eredetűek. Római hagyomány szerint a hónapoknak, márciustól decemberig Romulus király adott nevet elsőként. Az első római naptár valószínűleg a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt, azaz a bak és a vízöntő havát az i.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba.

januar

Fakutyázás a Balatonon

Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene. Neki tulajdonítják azt, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak már január 1-jén kezdték az évet. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.

Jeles nap rögtön az első: 

Január 1.: a Béke világnapja

Szokások ebben a hónapban a magyarság körében

Január 1-jén szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel, vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján.

Újév köszöntése 1951 – Baranya megye (Forrás: Néprajzi Múzeum fotótára)

Ugyanakkor sokféle tiltás is létezett. Sok tiltás is tartozik e naphoz:

Tilos a mosás, a teregetés, a varrás, és nem ajánlatos kivinni a szemetet sem, mert a szerencsét is kiönthetjük a házból. Nem szabad pénzt kölcsönadni, orvost hívni vagy orvoshoz menni, mert akkor egész évben betegeskedhetünk. Baromfit nem lehet enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsét. Halat sem ajánlatos enni, mert elúszik a szerencsénk.

Előnyben részesítették ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a kővetkező esztendőben. Híres újévi fogás a malacsült. A hiedelmek szerint ugyanis a malac befelé túr, így a szerencsét nem ki a házból, hanem be a házba túrja.

Időjárásjósló nap is ez:

„Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.”
“Ha újesztendő napján szép napfényes idő van, az jó esztendőt jelent”.

Házasságjósló hiedelem erre a napra:
Amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez.

Január 6-án, vízkereszt napján

a Biblia szerint három dolgot ünnepelünk: Jézus megkeresztelése a Jordán folyóban, a kánai menyegző, valamint a napkeleti bölcsek látogatása a kis Jézusnál. Általános szokás volt, hogy a katolikus papok a házakat is meghintették a szentelt vízzel (házszentelés). Sok országban ez a karácsonyfa lebontásának napja.

januar

Vízkereszt – A Kisjézus a jászolban – Fotó: Wikimédia Commons

Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások.

„Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél”.
Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált.

Január 17. – Antal napja

(Remete) Szent Antal szerzetes volt, akit a háziállatok védőszentjeként tiszteltek. A szerzeteshez kapcsolódó hiedelmek a hitújítás korában lehanyatlottak, s Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot, amelyet imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani. Sokan hittek abban, hogy az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt, és a betegre fújja a füstöt. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással.

Január 22-én, Vince napján

a szőlőtermesztő falvakban sok helyütt úgynevezett vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. Ezen a napon a gazdának sok bort kell innia, hogy bő legyen a termés. Ha Vince napján szép, napos volt az időjárás, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak.”Ha fényes Vince, tele lesz a pince” – tartotta a népi megfigyelés.

Mustra a tibolddaróci Mezei Pincészet szőlőjében

Ezzel ellentétben, ha három nap múlva, január 25-én, a „pálforduló” (Pál apostol megtérése) napján sütött a nap, akkor a néphit szerint még hosszú, kemény télre kellett számítani.

Terméssel kapcsolatos néphit: „Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna.”
A magyar népi mondóka a január hónapot a következőképpen jellemzi:

Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.

Időjárás előrejelzés januárra,- de ez már a mostani meteorológiai számítás szerint:

A legutóbbi télhez hasonlóan alakulhat a mostani is, erős nyugat-keleti áramlási képpel. Így inkább annak lehet nagyobb esélye, hogy enyhébb óceáni légtömegek érik el hazánkat. Amennyiben viszont a ciklonok pályája északabbra húzódna, akkor a fölöttünk kiépülő anticiklon mellett beállhatna a tartósan ködös idő, mint tavaly januárban is volt. Viszont kisebb az esélye a mediterrán ciklonos havazásoknak, és a szibériai száraz anticiklonáris hidegbetöréseknek is.

A gyermekversek azonban havat idéznek, például:

Az égi pék ~ Osvát Erzsébet ~

Szitálni kezd az égi pék,
és hullanak a hópihék.
Óriási szitán át
száll a pehelymilliárd.
Milliárdnyi hópehely.

/Talán megajándékoz a hónap minket is néhány havas nappal./

Van azonban olyan hely Szibériában, ahol a mi telünk inkább nyárnak számít. 

januar

Jakutföld: Az örök fagy és porhó világa

A több mint 3.000.000 km2 (!) területű Jakutföld (Szaha Köztársaság) Szibéria és bolygónk egyik leg vadregényesebb tája. Északi határain a Jeges-óceán fagyott partjaival – délen az Orosz Távol-Kelet járatlan hegységeivel. „Közepén” hömpölyög a Bajkál-tóból eredő Léna óriásfolyama, amit a Jégkorszakban legyalult 800.000 tó vidéke csillogó jégtükrei ölelnek körbe. Itt 8 hónap hosszúságú a tél, a föld máig is 300-400 m mélységig fagyott (permafrost).

Az évi középhőmérséklet még sohasem haladta meg a -9ºC értéket – de a jakut (török), tunguz és burját őslakosok ezt így szokták meg, sokan így szeretik. Ez Földünk leghidegebb lakott vidéke – igaz, 0,3 fő/km2 népsűrűséggel. Március közepén – amikor a hőmérő higanyszála már -30ºC-ra emelkedik (!) – várják a turistákat erre a varázslatos vidékre. A Jégkorszak emlékei nyomán – a Léna jegén és a Verhojanszki-hegység ormain át – egészen Ojmakonig, a Hőmérsékleti Pólusig.

Ezek után igyunk egy fűszeres forralt bort vagy egy jó teát, s akinek még nem kívántunk BÚÉK-et, tegyük meg a neten vagy telefonon. Ebből a magazin sem maradhat ki.

januar

Tél a Mátrában

Köszöntelek, új év új világa!
Hozz békességet a világra!
Terülj, terülj ki, tarka kendő!
Add elő kincsed, új esztendő! /Gazdag Erzsi/

Hasonló jókat, Covid-mentes napokat kívánunk az új évre!

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

A Hónapsoroló sorozatunk előző része a magazinunkban

 

Hozzászólások