A „december” szó latinul azt jelenti: tizedik. A régi latin naptárban ez volt az év 10. hónapja. A december ősi magyar neve: Álom hava. A népi naptár decembert Karácsony havának nevezi. Ebben a hónapban van egyik legkedvesebb ünnepünk, a Karácsony. A karácsony szavunk szláv eredetű: eredetileg a napfordulóhoz kötődő pogány ünnepet jelölt. Nevezhették így a téli, de a nyári napfordulót is. Érdekes módon ma már egyik szláv irodalmi nyelv sem használja, bár egyes nyelvjárásokban előfordul.

Hónapsoroló: DECEMBER

“December döcögve sántít rögről rögre,
megvénült, elfáradt, mint a repedt bögre.
Tarisznyája mélyén vakáció, ünnep,
sok-sok szép ajándék – jut mindegyikünknek.”

(Simon Emil: Hónapok)

december

A Karácsony a legnagyobb keresztény ünnep a Húsvét után, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékezünk. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják Jézus születésének. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a Húsvét, illetve fogantatása a hónapok azonos napján, azaz március és december 25-én történt.

Vagy azért, mert ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén. A titokzatos égi jel, a betlehemi csillag megjelenése is a fényt szimbolizálja a születés éjszakáján. Így mintegy második napként tündökölt, elhozva ezzel azt, aki az emberiség bűneiért fényként küzd majd meg a sötétséggel, elhozva a reményt.

December meteorológiai szempontból az első téli hónapunk.

A télies jelleg azonban elsősorban a rövid nappalokban, sok felhőzetben, gyakori ködben nyilvánul meg leginkább. A három téli hónapunk közül a december tekinthető a legenyhébbnek.

Sokéves átlaghőmérséklet: 0-3 fok

Átlagos havi csapadékmennyiség: 42 mm

Napsütéses órák száma: 40,2

A Nap sugárzása rendkívül gyenge, ezért a december középhőmérséklete hazánkban csupán 0,5 C. Sokszor ázunk-fázunk, didergünk a ködös, nyirkos utcákon. A hajnali harmat fehér zúzmara formájában fagy rá az ágakra. A természet így „cukormázassá” varázsolja a fákat és a bokrokat. A leeső hó pedig hőszigetelő – mint a pehely paplan ,– úgy védi a növényeket (a föld alatt és a föld felett is) a túlzott lehűléstől.

december

A városokon kívül néma, csendes a táj, az ólomszürke égen csupán a varjak keringenek károgva. Talán mi magunk is csendesebbé válunk és szívesebben húzódunk be a jó meleg szobába – olvasni, tanulni, zenét hallgatni, játszani – mint néhány héttel korábban. A hónap derekán aztán felbolydulunk, és lázas ünnepi készülődés veszi kezdetét az otthonunkban. A fagyos időben kint lenni csak akkor élvezetes, ha szánkázhatunk, síelhetünk, korcsolyázhatunk vagy nagyokat hócsatázhatunk.

Jeles napok:

December 4.: Borbála

Bányászok, tüzérek és várak védőszentje, továbbá Katalinnal együtt a lányok pártfogója. A néphit szerint, ha az ezen a napon vízbe tett cseresznye-, barack- vagy mandula-ágacska kivirágzik, akkor az azt vízbe tevő lány biztos férjhezmenetelre számíthat.

December 6.: Miklós – Mikulás

Minden kisgyermek várva várt ünnepe, amikor eljön a Mikulás. Kedves és üde színfolt a borongós, szürke időben az ablakban csillogó, pirosló ajándékok látványa. 5-én este kell a kifényesített cipőket, csizmákat az ablakba kitenni, hogy reggelre kapjunk bele csokit, cukrot, diót, mogyorót (netán virgácsot)… A Mikulás-napi szokások Szent Miklós (III. században élt) püspök jó cselekedeteire vezethetők vissza. A kis-ázsiai szent életű férfi nagyon szegényesen élt, de minden pénzét a gyermekek megajándékozására költötte.

december

LUCA december 13.

A néprajz az asszonyi ünnepek között tartja számon. Maga a név a lux=fény szóval áll kapcsolatban. Ezért is képzelték Lucát kísérteties nőalaknak. A néphit kétféle Lucát ismert: jóságosat és boszorkányosat. Valószínűleg ezért fűződhet olyan sok babonás hiedelem ehhez a naphoz. Pl.: nőknek ezen a napon mindenféle munka tilos volt. Aki a tilalmat megszegte, kővé változott. Rossz tréfákat is űztek: leszedték, elcserélték a kapukat, eltorlaszolták a bejáratokat.

Különféle Luca-köszöntők, szokások ismertek, ilyen a lucázás, kotyolás, palázolás – ezeknek termés- és termékenység varázsló céljuk van. Pl.: mondóka kíséretében szalmával megpiszkálták a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek.
A legismertebb szokás azonban a Luca-széke készítés. Ettől a naptól – Karácsony estéjéig – 13-féle fából kellett elkészíteni. Aki erre Karácsony éjszakáján ráállt, megláthatta a boszorkányokat.

Ezen a napon teszik edénybe a karácsonyi búzát, naponta öntözik, hogy kizöldüljön és az ünnepi asztal dísze legyen.

A Lucának híres napja
A napot rövidre szabja.
Téli mennydörgés,
Meglesz jó termés.
Zöld karácsony rossz,
Fehér húsvétot hoz.
János-nap ha borús,
A termés igen dús. (Népi mondóka)

December 24.: Ádám és Éva – Szenteste

A Karácsony az öröm, a békesség, a szeretet és a család ünnepe. Izgatott készülődés és várakozás előzi meg. 24-én este a csengőszó jelzi a meghitt, bensőséges ünneplés kezdetét. Ilyenkor a karácsonyfa illata, a gyertyafény, a csillagszórók tündöklése mindenkit elkápráztat. A közös éneklés, az ünnepi asztal, az ajándékozás, a gondtalan együttlét pedig szeretetet varázsol körénk. Jézus születés-ünnepének előestéje.

December 25-26.: Karácsony

A decemberi ünnepek közül – úgy gondolom – mindenki szívéhez a Karácsony áll a legközelebb. A keresztény vallások tanítása szerint ezen a napon született Jézus Krisztus, aki szeretetet, békét hirdetett egész életében. A Megváltó születését felidéző néphagyomány a betlehemezés. Számos népszokás kapcsolódik ezekhez a napokhoz. Legáltalánosabb a karácsonyfa állítása.

A krónikák szerint a fenyőfa karácsonyi feldíszítését egy svéd katona honosította meg Németországban. A katona a harmincéves háború lützeni csatájában 1632. november 16-án sebesült meg. Lindauba vitték, ahol a helyi polgárok vették ápolásba. A katona karácsonyra meggyógyult, s hogy háláját jótevői iránt lerója, arra kérte a város lelkészét, hogy miként az hazájában szokásos, fenyőfát állíthasson fel a templomban. Ezt aztán teletűzdelte gyertyákkal és apró ajándékokkal.

A városlakóknak ez annyira megtetszett, hogy ezután évről-évre megismételték a fenyőfadíszítést lakásukban is, gyermekeik örömére. Innen terjedt el később más vidékekre is.

december

Pásztorjáték, betlehemezés

December 31.: Szilveszter

Szilveszter estéjét és éjszakáját ma is ünneplések és rendezvények ölelik körül. Még ma is él az alábbi mondás: „Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is”. Ez a nagy fogadalmak ideje, amiket ideig-óráig meg is szoktunk tartani. A szilveszter és az újév talán a leggazdagabb babonákban.

Még a hitetlenek is „varázsolnak” valamit ezen a napon. Álarcot húznak, hogy elijesszék az óévet magával vivő szellemet, vagy szerencsepénzt tesznek a tárcájukba. Sok családban szokás ezen a napon a szerencsepogácsa sütése. A legjobb nap ez a gazdagság varázslásra, gazdaggá teszi az új esztendőnket, ha ilyenkor pénzt találunk.

A hagyományos ételek fogyasztása is bőséget, szaporaságot, főleg anyagi gyarapodást jelent. A lencse, a bab vagy bármilyen apró szemes étel fogyasztása szerencsét hoz. A malac előre túrja a földet, vagyis „kitúrja a szerencsét”, sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán garantálhatjuk a szerencsénket a következő évre. A lábasjószág, csirke vagy tyúk fogyasztása azonban káros, mert az hátrafelé rúg, elkaparja a szerencsénket.

Forrás 

Fotó: Szimpatika

Nem könnyű vírus idején a szép, romantikus karácsonyra gondolni. Mégis az a legjobb, ha megőrizzük lelki békénket. Írjunk karácsonyi lapokat, minél több ismerősnek szerezzünk ezzel örömet. Hívjuk föl telefonon mindazokat, akiket már oly régen akartunk… Készítsünk apró meglepetést a családtagoknak saját kezűleg, s erre biztassuk a legfiatalabbakat is. Jobb adni, mint kapni.

Keressünk a gasztronómiai jártasságunknak megfelelő recepteket, próbáljuk ki! Ha sikeresen elkészült, vigyünk egy kis kóstolót a szomszédba! „Létfontosságú, hogy az ember időnként olyasmivel foglalkozzon, ami nem létfontosságú.” – Mérő László tanácsolja nekünk. Nézzünk körül a könyvespolcon! Rá fogunk akadni valamire, amit régen olvastunk,/amit félbehagytunk,/amit évek óta szándékozunk elolvasni. Csukás István írja: : „Nagyobb csodát nem tudok elképzelni, mint hogy a fehér papíron a fekete betűk megelevenednek.”

Gyerekként valamennyien megéltük ezt. Meg lehet ismételni, bízom benne!
Nyugodt, békés készülődést, töltekező napokat, jó egészséget minden Olvasónak!
Egy versrészlet és egy kis kis zene, ráhangolódásnak.

Szüless meg bennünk, Tisztaság,
szüless meg bennünk, Béke!
S tedd kezedet a vad világ
lázas ütőerére.
Szüless meg bennünk, Szeretet,
te legszebb lelki virtus:
– a szívünk szomorú, beteg, –
Teremts bennünk új életet,
szüless meg bennünk, Krisztus!
/Bódás János verse/


Malek Andrea előadásában: Karácsonyi dal

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

Kapcsolódó cikkünk a szerzőről

 

Hozzászólások