A huszonharmadik James Bond film teljesen más, mint az eddigiek. Péntek óta látható a mozikban.

 

Azok közé tartoztam, akik szomorkodtak, mikor Pierce Brosnan befejezte a pályafutását, mint 007-es. Ő volt a kedvenc ügynököm, egy igazi brit gentleman, számomra a tökéletes James Bond. Hosszú ideig nem is tudtam megbarátkozni az utódjával. Daniel Craig nekem túl darabos volt, és még a legdrágább öltöny sem kölcsönzött neki olyan eleganciát, amit én elvártam volna. Az sem tetszett, hogy szőke. James Bondnak sötét a haja. Csütörtökön, az éjféli premieren (ami stílusosan 0:07-kor kezdődött) viszont megváltozott a véleményem: megszerettem Danielt, és remélem, hogy még jó ideig neki fognak bizalmat szavazni a készítők.

A huszonharmadik Bond film, a Skyfall különleges időpontban került a mozikba, hiszen idén ünnepli a James Bond univerzum az ötvenedik születésnapját. A filmeseken így a szokásosnál is nagyobb volt a nyomás, hogy valami különlegeset hozzanak létre. Szerintem sikerrel jártak, abban mindenesetre egészen biztosan, hogy ez a film nem hasonlít egyik korábbi James Bond filmre sem.

Őfelsége titkosügynöke rögtön az elején meghal, és egészen addig nem is akaródzik neki feltámadni a halálból, amíg meg nem látja, hogy az MI6 londoni központját támadás érte. Ekkor felébred benne a hazaszeretet, és meg sem áll főnöke, M lakásáig, hogy újra szolgálatra jelentkezzen.

Ez az a pillanat, mikor még azt hiszi a néző, hogy egy szokásos James Bond filmhez van szerencséje, hiszen a 007-es egy távoli országba utazik, megöl egy fickót, megpillant egy gyönyörű nőt, majd a főgonosz nyomába ered. Tehát követi a szokásos forgatókönyvet. Még utána sincs semmi meglepő: Bond elintéz néhány rosszfiút, elcsábítja a nagyfőnök nőjét, és addig ügyeskedik, míg magához a gonoszhoz is eljut.
Őt alakítja Javier Bardem, akiről azt kell mondjam, hogy zseniális. Silva egy ex-ügynök, akit M annak idején a sorsára hagyott, ő pedig bosszút esküdött, és elhatározta, hogy tönkreteszi egykori főnökét. Az indíték tehát eltér a megszokottól, hiszen a gonosznak csupán egyetlen személy a célpontja. Silva mellesleg elég fura fickó, szőke hajával és ördögi tekintetével kimondottan ijesztő, ráadásul olyat sem gyakran látni James Bond filmben, hogy a gonosz meleg legyen, és bejöjjön neki James Bond, amit az ügynök tudtára is ad…

A történet itt vesz érdekes fordulatot. Bár még van egy kis közjáték, és többek között a londoni metró egyik szerelvényét is felrobbantják, de a film innentől kezdve három ember kapcsolatára fókuszál: James Bond, M és Silva.

Judi Dench M-je eddig csupán epizódszerepeket kapott a filmekben, most azonban gyakorlatilag ő a Bond lány. Ő és a 007-es az ügynök gyerekkori házába utaznak, és ott várják a gonoszok érkezését. A Skyfall-ban nem forog veszélyben az egész világ, de még Nagy-Britannia sem. Itt csak M élete a tét, James Bond pedig mindenre kész, hogy megvédje a főnökét.

A film végén az egyik néző azonnal hangot adott felháborodásának, miszerint ennek a filmnek köze sem volt James Bondhoz és az elmúlt ötven évhez. Tényleg más volt, de szerintem pont ez volt a pozitívuma. A trükkös kis szerkezetek feltalálóját, Q-t egy fiatal srác alakítja, aki megjegyzi Bondnak, hogy elmúltak már azok az idők, mikor még robbanó tollakat és egyéb régi vágású szerkentyűket gyártottak neki.
Változik a világ, változnia kell James Bondnak is, és a filmkészítők tudják ezt. Nem akarok egy poént sem lelőni, de aki megnézi a Skyfall-t, az látni fogja, hogy már most előre vetítenek néhány változást a következő filmekre is.

Ami engem illet, én alig várom ezeket a filmeket! Az angol újságok odáig mentek, hogy az év legjobb filmjének kiáltották ki a Skyfall-t. Ez talán túlzás, de az biztos, hogy jól sikerült. Nekem péntek hajnal óta ez az eddigi kedvenc James Bond filmem.

 

Weninger Andrea

Hozzászólások