A rendhagyó Gesztenyevirág Fesztivál mindkét napján színes programokkal, koncertekkel, érdekes foglalkozásokkal, illetve játékos vetélkedőkkel, kutyabemutatóval és sok- sok nézni-, látni- s kóstolnivalóval várják az odalátogatókat és kikapcsolódni vágyókat, egyszerre több helyszínen is!

Fantasztikus előadások kicsiknek és nagyoknak, minőségi családi szórakozás, sok szeretettel Nagymarostól: gesztenyés és nem gesztenyés témájú programok – bábszínház, jelmezverseny, arcfestő -, főző-, süti sütő- és horgászverseny, képzőművészeti és fotókiállítások, végül, de nem utolsó sorban Radics Gigi, Kállay Saunders András és Péter Szabó Szilvia, a NOX egykori énekesnője vár minden kedves érdeklődőt. A rendezvény keretein belül megemlékeznek a szervezők Kittenberger Kálmánról is.

A programok egyszerre több helyszínen – a Fő téren, a Magyar utcában
(a Váci út és Rákóczi út közötti szakaszon) illetve a Duna parton –
zajlanak majd.

A Nagymarosi Gesztenyevirág Fesztivál programjait élvezve akarva- akaratlanul is időt hagyunk magunknak arra, hogy a környezetünkben rejlő, múltról, kultúráról, életmódról és gondolkodásmódról tanúskodó jeleket észleljük, jelentésüket, értékességüket tudatosítsuk magunkban, és megéljük a természeti csodákat, a művészi és gasztro- kulturális momentumokat.

Nagymaros a Dunakanyarban, Budapesttől mintegy 50 km-re, a Duna bal partján, a Börzsöny lábánál fekszik, szemben Visegráddal és a visegrádi várral. A települést a középkorban alapították, első okleveles említése 1257-ből származik, azonban a kőkortól kezdve találtak régészeti leleteket, ami bizonyítja, hogy szinte folyamatosan lakott hely lehetett. A német telepesek által lakott Nagymaros 1324-ben városi rangra emelkedett, melyet 9 királyunk is megerősített. A 20. században sokáig mint község szerepelt, de 1996- ban visszakapta városi rangját.

Azok a hírös nagymarosi gesztenyések

Nagymaros festői környezetben, főként a Duna völgyében, a dombhátakon és a hegyekről lefutó völgyekbe hosszan beékelődve, hatalmas gesztenyésekkel várja az idelátogatókat. A szelídgesztenye fákat az itt lakók körében mindig nagy tisztelet övezte, elsősorban az életkoruk miatt. Előfordulnak több száz éves fák, de ritkábban 600- 700 éves példányok is találhatók. A különböző népek időről- időre legendákat, történeteket, regéket fűztek, neveket kapcsoltak hozzájuk.

Nagymaros címere

A térségben természetes elterjedésű szelídgesztenye erdő mai képének kialakításában nagy szerepet játszhattak – a néphagyomány szerint – Anjou királyaink, Károly Róbert és Nagy Lajos kertészei. Károly Róbert király telepítette az első szelídgesztenye erdőt Nagymarosra, de Hunyadi Mátyás királyhoz is kötődnek Nagymaroson gesztenyés telepítések. A monda szerint Beatrix királyné hozta be a XV. században Itáliából a magyar királyi udvarba. Ekkor lett Mátyás király egyik kedvenc étele a gesztenyével töltött kappan. Mára 6 államilag elismert szelídgesztenyefajta van rendszeresen a kereskedelemben, ebből 3 nagymarosi.

Sokoldalú gyógyító és csemege gyümölcs

Egy ókori római mondás szerint ott van optimális életfeltétel az ember számára, ahol a szelídgesztenye megél. E mondás igazságát mi sem bizonyítja jobban, mint ennek a gyümölcsnek a széleskörű felhasználhatósága: előételek, húsételek, levesek, mártások, köretek, desszertek kedvelt alapanyagaként szolgált és szolgál ma is, de a leírások szerint jószágot is hizlaltak vele.

Azokon a területeken, ahol a talaj alkalmatlan volt a szántóföldi művelésre, a szárított szelídgesztenyéből lisztet őröltek, és ebből sütöttek a paraszti családok kenyeret, ugyanakkor vízben, vagy tejben megfőzve is előszeretettel fogyasztották. A burgonya helyettesítésére is gyakran használták. Egyes vidékeken a szilvához hasonlóan megaszalták.

Vidéki falvakban Mindenszentek estéjén hagyományosan megsütötték a gesztenyét, s ezzel ajándékozták meg a halottak emlékére harangozó legényeket. Mindenszentek után szabadon gyűjthető, szedhető volt a fákon visszamaradt gesztenye.

A Fesztivál programja

2013. június 6.

Forrás: IMIX – Hungary Kft.

Hozzászólások