István az egyház első vértanúja, államalapító királyunk, Szent István névadó szentje. A magyar nyelvterületen a leggyakoribb keresztnevek közé tartozott az István. István napján a rokonok, szomszédok, ismerősök énekkel, verssel köszöntötték fel az István nevűeket. A szokást “istvánozásnak” is nevezték. Néhol, elsősorban a határon túli magyarságnál máig élő szokás. Az István köszöntőket a megfelelő nevekkel behelyettesítve más névnapokon is énekelték. A szövegek részint népi eredetűek, részint műköltői vagy félnépi alkotások.

Szent János evangélista ünnepe december 27-én van. Ehhez a naphoz a borszentelés szokása kapcsolódott, amely a borvidékeken máig él. A szent bornak is – mint minden egyéb szentelménynek – mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert és állatot gyógyítottak vele. Öntöttek a boroshordókba is, hogy ne romoljon el a bor. Szólásként él a Szent János áldása, amely a búcsúzáskor megivott utolsó pohár borra utal.

A János név gyakorisága és a karácsonyi ünnepkörben való naptári helye miatt is kedvelt névünnep. Az István köszöntőkhöz hasonlóan, sok változatban él a magyar nyelvterületen.

Weninger Endréné

Hozzászólások