Mikor kezdtél el verseket írni és milyen indíttatásból?

Kilenc éves koromban írtam első versemet. Öt évvel idősebb nővéremnek mutattam meg, aki nagyon durván elvette kedvemet a versírástól. Ezután titokban naplót kezdtem írni. Ezt máig folytatom kisebb-nagyobb szünetekkel. Habzsoltam a könyveket már általános iskolás koromban is. A mesék után jöttek a regények, majd a versek. Középiskolásként, később a főiskolán is felkértek versmondásra.

Első férjem hirtelen halála után, 1988-ban csak úgy kibuktak belőlem a szavak, s verssé álltak össze. Ezeket az asztalfiókba rejtettem. Korábban már szakcikkeim megjelentek történelmi és testnevelési folyóiratokban. E két szakot a tanítóképző után a Pécsi Főiskolán a család és a két gyermekem mellett végeztem el. A gyász feldolgozását segítette nekem a leírt gondolatok formába öntése, majd egy újságíró stúdium elvégzése.

Hol jelentek meg ezek az írásaid?

Cikkeim megjelentek helyi, megyei, később országos lapokban is. Nyulasi Erzsébet néven szerepelek az Újságírók 1989-ben megjelent „Ki kicsoda a hírközlésben”-A századvég magyarsága2. lexikonban.

Ez után hogyan alakult az életed?

Hatévi özvegységem közben gyerekeimet középiskolai, majd egyetemi tanulmányaik befejezésére ösztönöztem. Második férjemmel nyolc évig német nyelvterületen éltem. Itt műfordításokkal kísérleteztem. Visszaköltözésünk után Budapesten az AKIOSZ aktív tagja lettem. Itt bíztattak, hogy érdemes verseket írnom, a korábbi alkotásaimat pedig közlésre javasolták. Ezután az AKIOSZ országos lapjában, majd másutt is rendszeresen jelentek meg verseim.

Milyen érzés egy-egy vers megírása, vagy egy novella papírra vetése?

Nem könnyű erre felelnem. Engem mindig az érzelmeim, az éppen akkor átélt érzéseim késztetnek írásra. Ha azonnal kiírom magamból, utána megkönnyebbülök. Ha nincs alkalmam egy-egy átélt esemény, vagy jelenség megfogalmazására, akkor elraktározom magamban, mondhatom úgy is, hogy érlelem a témát. Később csomagolom be, s adom meg a formáját. Néha éjszaka felébredek, s azonnal megszületik egy alkotásom. Hiszem, hogy ilyenkor vezetik a kezemet. Semmi más nem létezik ilyenkor, csak a gondolat. S ekkor talán csak mint közvetítőn keresztül megszületik valami bennem. Segítettek abban, hogy kimásszak a gödörből, és gyerekeim és a magam érdekében újra felfedezzem az élet szépségeit.

Kik a kedvenc íróid, költőid?

A Nyugatosok nemzedéke, aztán Petőfi Sándor, Jókai Mór, Csoóri Sándor, Nagy László, akik-születésem helyén, Pápán jártak iskolába. Hegedűs András, volt képzős tanárom, Márai Sándor, Krúdy Gyula, Szabó Magda, Goethe, Madách Imre, stb. – kevés a hely mindet felsorolni.

Mostanában hol jelennek meg verseid, prózáid?

Pápai Hírlap, Veszprém Megyei Napló, Pedagógiai Szemle, Nők Lapja,Tűzmadár, Alföldi Tollforgatók Lapja, Pécsi Újhang, Kristály, Pápai Kristály, Tűzmadár, Szárnyaló Képzelet, Új szárnypróba, Főnix Hangja, Újjászületés, Rímkovácsok, Kláris, Délibáb, Tűzedzők, Balatoni Kristály, Óbuda Újság stb.

Jól tudom, hogy egy újság szerkesztésével is foglalkoztál?

Mivel a Balaton mellett, Alsóőrsön töltöm az időmet a tél kivételével, felkért az AKIOSZ vezetősége, hogy szervezzem meg a Balaton-környékén élő vagy nyaraló, művészeteket kedvelő emberek lapját. Belevágtam. Mint felelős szerkesztő, társaimmal sikeresen működtünk, s országos lappá nőtte ki magát a „BALATONI KRISTÁLY”, a szépet alkotók és kedvelők lapja. 2003 és 2006 között jelentünk meg rendszeresen. Igyekeztünk a régióban jelenlévő képző- és iparművészek mellett költőket és írókat is bemutatni oldalainkon. A lap megszűnt anyagi és egyéb okok miatt.

Hogyan kerültél Budapestre és kitől hallottál a Krúdy Gyula Irodalmi Körről?

Második férjem angyalföldi születésű lévén, s gyermekeim ekkor már Budapesten dolgoztak, visszaköltöztünk Budapestre, Óbudára. Először az AKIOSZ (Alkotó Képzőművészek és Írók Szövetsége) tagja voltam, majd próbaidő után felvettek a Krúdy Gyula Irodalmi Körbe is 2009-ben. Mint kerületi lakos, – a kör igényes színvonalának megismerése után – örömmel vállaltam az itteni megbízatások teljesítését.

Jelentek-e meg írásaid könyv formában? Kaptál-e elismerést irodalmi munkásságodért, vagy a közösségben végzett munkádért?

Első kötetem UJJLENYOMAT címmel jelent meg 2006-ban. Válogatott verseimet és prózáimat tartalmazza. 2011-ben SZÁZSZIRMÚ KRIZANTÉMOK címen száz haiku-t tartalmazó könyvecském jelent meg. 20013-ban LELKEMNEK GYÖNGYEI címmel csak válogatott verseimet tartalmazó kötetem jelent meg a Rím-kiadó gondozásában. Még nyomdakész állapotba kell hoznom a csak prózai írásaimat tartalmazó kötetemet. Tizenkilenc antológiában olvashatók rövidebb-hosszabb írásaim. Újságcikkek, riportok kritikák jelentek meg könyveimről, a Balatoni Kristályról, rólam.

„Ép testben ép lélek.” 2000-ben a Pannon GSM öbölátúszást teljesítettem, 3,6 km-t Balatonfüred és Tihany között. Büszke vagyok rá, s arra is, hogy háromszor átúsztam a Balatont Révfülöp és Boglárlelle között, 2001, 2002, 2004-ben. Ez a távolság 5,2 km volt, s korosztályomban a középmezőnyben végeztem.

Elismeréseim száma összesen tizennégy: négy Emléklap, hat Oklevél, négy kitüntetés: KLÁRIS NÍVÓDÍJ II.fokozat, irodalmi munkásságáért 2008. – A CSERHÁT NÍVÓDÍJ arany fokozata 2011 nov. – ARANYDIPLOMÁT ADOMÁNYOZ Dömök Elíz írónak pályázata elismeréséül a Batsányi Cserhát művészkör 2012 nov. – FORD MOTOR COMPANY A kulturális örökség értékeinek megőrzéséért kifejtett tevékenység elismeréséül; BALATONI KRISTÁLY újságnak, 2003 évi pályázat.

Kedves Eliz, nagyon szépen köszönöm, hogy a magazin olvasóinak bemutathattalak. Kívánok számodra, erőt, egészséget, töretlen alkotókedvet. Bizonyára nem csak a Krúdy Gyula, hanem a Cserhát Kör is büszke rád, hogy tagjai közé sorolhat.

DÖMÖK ELÍZ: Üvegfalak…

Üvegfalak között élek.
Játszanak velem
árnyak, fények.
Óvatosan lépek.
Félek.

Elégia

Nyúlik az est is,
fárad a fény is,
szürke a bánat,
jön, jön utánam.

Lucskos avarba
sárba tapadva
károg az ősz már,
hol van a szép nyár?

Megtelt a magtár,
üres a határ,
csendes a kaptár,
alig szól madár.

Gazda öröme,
szüret derűje,
zenéje nyárnak,
visszhangként szállnak.

Pincék csendjében
a must mocorog,
szívek mélyében
csend kucorog.

Nyirkos a gyümölcs,
toccsan a földre,
nézem és látom
magamat benne.

Üzenet Nekem!
Felfogom végre!
Megremeg lelkem,
gyorsan átlépem.

Elfutok innen
versenyt a széllel,
didergő testem
felmelegítem.

Haiku-i-m-ból:

bebábozódott
csak a szél fúj át rajta
szárnyakat növeszt

Nagy László iszkáz
biceg nyelvemen a szó
hol a MÁS-Világ?

hold szór gyémántot
havas mező szikrázik
halott madárka

Nagy L. Éva

Hozzászólások