AZ ÓKOR NAGYJAI 12. – II. Assur-Nászir-Apli asszír király i.e. 883-859 között uralkodott. A Mezopotámia legrégebbi városállamai közé tartozó Assur jelentősége az i.e. II. évezred kezdetétől növekedett, de csak I. Tiglatpileszár (i.e. 1100 körül) tette az asszír államot nagyhatalommá. A dél felől benyomuló arameusok megtörték a hegemóniát, és csak két évszázad múlva II. Assur-Nászir-Apli (Asszurnaszirpal) állította helyre.

Assur-naszir-apli

II. Assur-nászir-apli az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt.

Az apja, II. Tukulti-Ninurta és nagyapja, II. Adad-nirári által kijelölt úton haladva sokat tett Asszíria nagy birodalommá válásáért. Felesége a főpohárnoka, Assur-nirka-dain leánya, Mulisszu-mukannisat-Ninua volt. Nevéhez fűződik az asszír harcászati stratégia tökélyre fejlesztése, amely Assur bukásáig rettegésben tartotta Elő-Ázsia népeit.

Katonai fölényüket javarészt a vasfegyverek, a harcikocsi, a lovasság intenzív használatának köszönhették. A korszerű, az évezredre egyáltalán nem jellemző fegyverek, a fegyelmezettség volt a sikerük kulcsa. A királyaik vezérletével minden évben végigjárták a városokat és városállamokat adót és zsákmányt remélvén. Ha kellett, a terror eszközét is bevetették. Pusztításuktól csak azok menekültek, akik behódoltak az asszír királynak, vagy még ezt megelőzendően bőséges ajándékkal halmozták el a királyt.

assur-naszir-apli

A hadjáratok valóságos rutinná váltak.

Mindig volt egy-két olyan város, nép, amely az előző évben kimaradt, így minden évben kifelé terjesztették a sarcolt területük határát. A krónikákban és királyi elbeszélésekben részletesen leirják a megtorlások mibenlétét (tömegmészárlás, megnyúzás, karóba húzás). Valamely város lerombolásának vagy tömegmészárlásának olyan hatalmas ereje volt, hogy nyomban 5-6 városállam sietett hódolatot és tiszteletet mutatva ajándékaival a királyhoz.

Eme politika másik nagy fegyvere volt a deportálás. Az ellenálló városok lakóit tömegesen kivégezték vagy elűzték, és helyébe asszír lakosokat telepítettek. II. Assur-Nászir-Apli tökéletesítette elődei módszerét a mindig távolabbi városok és népek megsarcolásával. Egészen Szíria partjaiig vonult előre.

II. Assur-nászir-apli az adókból és zsákmányolt kincsekből nagyarányú építkezéseket végeztetett.

Nimrudban emelt hatalmas palotát, amely saját és népének nagyságát volt hivatott szemléltetni. A palota felavatásakor közel 70.000 ezer embert látott vendégül, s a lakomán többek között 2000 ökör, 10.000 birka és 34.000 szárnyas került terítékre.

 

Forrás:

Weboldal

Roaf: Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza
Dezső Tamás: Az asszír lovasság története
Vér Ádám: Távolsági kereskedelem az Újasszír Birodalomban

 

Készítette: Kiss Zoltán

 

Hozzászólások